„Szakács István Péter” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó 3 változtatást (89.165.140.24), visszaállítva CsurlaBot szerkesztésére |
a →Életútja, munkássága: Antológia (WP:BÜ), replaced: [[Antológia (Erdély)| → [[Romániai magyar antológiák| |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
Szülővárosában érettségizett a Dr. Petru Groza Elméleti Líceumban (1976). Előbb [[Ülke|Ülkében]] és [[Lövéte|Lövétén]] volt helyettes tanár, majd 1980–84 között a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]] [[magyar nyelv|magyar]]–[[francia nyelv|francia]] szakos hallgatója. Azóta Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola, majd a [[Tamási Áron Gimnázium|Tamási Áron Elméleti Líceum]] tanára. 1992-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként irodalomtörténeti kutatásokat végzett [[Kanada|Kanadában]], ennek eredményeként doktorált a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]]-n 1997-ben a kanadai magyar irodalom történetéről írott dolgozatával. |
Szülővárosában érettségizett a Dr. Petru Groza Elméleti Líceumban (1976). Előbb [[Ülke|Ülkében]] és [[Lövéte|Lövétén]] volt helyettes tanár, majd 1980–84 között a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]] [[magyar nyelv|magyar]]–[[francia nyelv|francia]] szakos hallgatója. Azóta Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola, majd a [[Tamási Áron Gimnázium|Tamási Áron Elméleti Líceum]] tanára. 1992-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként irodalomtörténeti kutatásokat végzett [[Kanada|Kanadában]], ennek eredményeként doktorált a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|BBTE]]-n 1997-ben a kanadai magyar irodalom történetéről írott dolgozatával. |
||
Első írását az [[Igaz Szó]] közölte 1982-ben. [[Novella|Novellákkal]] szerepelt az ''Erdélyi Dekameron'', az ''Erdélyi Szép Szó'', a ''Lassított lónézés'' és az ''Újabb erdélyi elbeszélők'' című [[ |
Első írását az [[Igaz Szó]] közölte 1982-ben. [[Novella|Novellákkal]] szerepelt az ''Erdélyi Dekameron'', az ''Erdélyi Szép Szó'', a ''Lassított lónézés'' és az ''Újabb erdélyi elbeszélők'' című [[Romániai magyar antológiák|antológiákban.]] 1990–93 között az ''Ablak'' c. folyóirat társszerkesztője volt, 2004–2007 között a Székelyudvarhelyen megjelenő ''Polgári Élet'' belső munkatársa, majd néhány hónapig főszerkesztője. |
||
1994-ben a [[Látó-nívódíj]]át, 1998-ban az ''Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány'' novellapályázatának III. díját, 2000-ben [[esszé]]pályázatának III. díját nyerte el. 2002-ben Székelyudvarhely városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. 2004-ben megkapta a Kráter Könyvkiadó [[Wass Albert-díj]]át az író perével kapcsolatos kutatásaiért. |
1994-ben a [[Látó-nívódíj]]át, 1998-ban az ''Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány'' novellapályázatának III. díját, 2000-ben [[esszé]]pályázatának III. díját nyerte el. 2002-ben Székelyudvarhely városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. 2004-ben megkapta a Kráter Könyvkiadó [[Wass Albert-díj]]át az író perével kapcsolatos kutatásaiért. |
||
A lap 2016. január 8., 17:54-kori változata
| Szakács István Péter | |
| Született | 1957. június 27. (66 éves) Székelyudvarhely |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | prózaíró, irodalomtörténész, publicista |
| Iskolái | Babeș–Bolyai Tudományegyetem (1980–1984) |
| Kitüntetései | Látó-nívódíj (1994) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szakács István Péter (Székelyudvarhely, 1957. június 27. –) erdélyi magyar prózaíró, irodalomtörténész, publicista.
Életútja, munkássága
Szülővárosában érettségizett a Dr. Petru Groza Elméleti Líceumban (1976). Előbb Ülkében és Lövétén volt helyettes tanár, majd 1980–84 között a BBTE magyar–francia szakos hallgatója. Azóta Székelyudvarhelyen a Bethlen Gábor Általános Iskola, majd a Tamási Áron Elméleti Líceum tanára. 1992-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjasaként irodalomtörténeti kutatásokat végzett Kanadában, ennek eredményeként doktorált a BBTE-n 1997-ben a kanadai magyar irodalom történetéről írott dolgozatával.
Első írását az Igaz Szó közölte 1982-ben. Novellákkal szerepelt az Erdélyi Dekameron, az Erdélyi Szép Szó, a Lassított lónézés és az Újabb erdélyi elbeszélők című antológiákban. 1990–93 között az Ablak c. folyóirat társszerkesztője volt, 2004–2007 között a Székelyudvarhelyen megjelenő Polgári Élet belső munkatársa, majd néhány hónapig főszerkesztője.
1994-ben a Látó-nívódíját, 1998-ban az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány novellapályázatának III. díját, 2000-ben esszépályázatának III. díját nyerte el. 2002-ben Székelyudvarhely városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. 2004-ben megkapta a Kráter Könyvkiadó Wass Albert-díját az író perével kapcsolatos kutatásaiért.
Kötetei
- Francia tavasz (novellák, Marosvásárhely, 1996);
- A belga utazó (novellák, elbeszélések, Marosvásárhely, 2001);
- Szavak prérijén (a kanadai magyar irodalom egy évszázada, Kolozsvár, 2002);
- A vádlott neve Wass Albert (dokumentumok, Székelyudvarhely 2002);
- Jerikói Lonc (Budapest, 2003);
- Le nem hallgatási botrány (válogatott publicisztikai írások. Csíkszereda, 2007).
Írói alteregója a skót felföldön élő Steven Cook. Ő a szerzője a Tamási Áron Gimnázium tanárai által 1994 óta évente előadott farsangi komédiáknak, melyeknek egy része Gimi az egész világ címmel jelent meg (Székelyudvarhely, 2001).
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Balázs Imre József: Játék kulcsokkal. Látó, 1997/7–8.
- Szabó László: A mesén túl. Látó, 2001/11.
- Nagy Melinda: Az elviselhetővé szelídített jelenlét. Korunk, 2002/4.
- Gáll Attila: Meglelt hazánkban, a világ végén [a Szavak prérijén c. kötetről]. Irodalmi Jelen, 2003. március
- Farkas Wellmann Éva: Hihetetlen a hihető közelében. Irodalmi Jelen, 2005/5.
.svg){kind=small}