„Esztergom-Budapesti főegyházmegye” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox
folyóirat
62. sor: 62. sor:


== Média ==
== Média ==
A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg [[Esztergom-Budapest (időszaki lap)|Esztergom-Budapest]] című lapját.
A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg [[Esztergom-Budapest (folyóirat)|Esztergom-Budapest]] című lapját.


==Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök==
==Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök==

A lap 2015. december 30., 16:11-kori változata

Esztergom-Budapesti főegyházmegye
(Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis)
Elhelyezkedés
OrszágMagyarország
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″
Statisztikai adatok
Terület1543 km²
Lakosság
Teljes2 061 200
Egyházmegyéhez tartozók1 238 900
További jellemzők
Egyházrómai katolikus
Rítuslatin
JogelődEsztergomi főegyházmegye
Alapítás ideje1001
AlapítóI. István
SzékhelyEsztergom
SzékesegyházNagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház
VédőszentSzent Adalbert
Vezetése
PüspökErdő Péter
SegédpüspökCserháti Ferenc, Székely János, Snell György
Nyugalmazott püspökLadocsi Gáspár
Térkép
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Honlap
Esztergom-Budapesti főegyházmegye weboldala
Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat.

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Székesegyháza az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika. Védőszentje Szent Adalbert püspök.

Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Elődje az érseki székben Paskai László bíboros volt. A főegyházmegye segédpüspökei: Székely János, Snell György, valamint a (Kárpát-medencén kívül élő) határon túli magyarok lelkipásztori gondozásával megbízott Cserháti Ferenc.

Terület

Történelem

A Prímási palota Esztergomban
A társszékesegyház: a budapesti Szent István bazilika

Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.

Az esztergomi érsek a Magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása.

Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.

Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a beszterce-bányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a XVI. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A XVII. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.

A 20. század elején a megye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.

A rendszerváltás után

II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.

Média

A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját.

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
Erdő Péter
bíboros, prímás
Esztergom-budapesti érsek
Budapest, 1952. június 25. (71 éves) Püspöknek kinevezve: 1999. november 5.
Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7.
Cserháti Ferenc
segédpüspök
a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott segédpüspök
Túrterebes,  Románia 1947február 12. (77 éves) 2007. június 15.
Székely János
segédpüspök
Budapest, 1964június 7. (59 éves) 2007. november 11.
Snell György
segédpüspök
Kiskirályság, 1949március 8. (75 éves) 2014. október 20.

Nyugalmazott püspökök

Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Korábban betöltött szolgálat(ok)
Ladocsi Gáspár
vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök,
nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök
Nagybajcs, 1952június 26. (71 éves) Püspöknek kinevezve: 1994. április 18.
Tábori püspök: 1994. április 18. - 1998. április 7. között
Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28. Nyugállományban: 2010. november 26.

További információk

Kapcsolódó szócikkek