„Ábrányi Emil (költő)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Szülei neve tévesen volt |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
}} |
}} |
||
Ifjabb '''Ábrányi Emil''' ([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1851]]. [[január 1.]]<ref>Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.</ref> – [[Szentendre]], [[1920]]. [[május 20.]]) költő, műfordító, újságíró; id. [[Ábrányi Kornél (zeneszerző)|Ábrányi Kornél]] zeneszerző fia, [[Ábrányi Kornél (író)|ifj. Ábrányi Kornél]] öccse és id. [[Ábrányi Emil (politikus)|Ábrányi Emil]] író unokaöccse. Felesége 1881-től [[Wein Margit]] operaénekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester [[Ábrányi Emil (zeneszerző)|Ábrányi Emil]] 1882-ben született. |
|||
==Élete== |
==Élete== |
||
A lap 2015. december 30., 10:02-kori változata
| Ifjabb Ábrányi Emil | |
 | |
| Az 1910-es évek elején (Székely Aladár felvétele) | |
| Élete | |
| Született | Pest, Magyar Királyság |
| Elhunyt | Szentendre, Magyarország |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Nemzetiség | magyar |
| Szülei | Ábrányi Kornél és Medve Jozefin |
| Házastársa | Wein Margit |
| Gyermekei | Ábrányi Emil |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | költészet, műfordítás, újságírás |
| Alkotói évei | 1866-1920 |
| Fontosabb művei | Friedrich de la Motte Fouqué: Undine fordítása Wagner: Trisztán és Izolda fordítása Byron: Don Juan fordítása (1848 és 1892) Rostand: Cyrano de Bergerac fordítása (1898) Rostand: A sasfiók fordítása (1903) |
 | |
| Ifjabb Ábrányi Emil aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ifjabb Ábrányi Emil témájú médiaállományokat. | |
Ifjabb Ábrányi Emil (Pest, 1851. január 1.[1] – Szentendre, 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id. Ábrányi Kornél zeneszerző fia, ifj. Ábrányi Kornél öccse és id. Ábrányi Emil író unokaöccse. Felesége 1881-től Wein Margit operaénekesnő, fiuk a zeneszerző-karmester Ábrányi Emil 1882-ben született.
Élete
Pesten született 1851. január 1-jén. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt, és több lapnál tárcaíró és színikritikus volt. Első verse 1866-ban jelent meg. 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1873-tól a Pesti Napló, 1879-től a Magyarország, 1896-tól a Budapesti Napló, 1904-től 1907-ig A Nap belső munkatársa volt.
1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja.
1906-tól haláláig Szentendrén élt, a ma is álló Ábrányi-villában, a szentendrei Szamár-hegy északi lábánál. Aktív közéleti személyiség lett, 1913-tól a helyi városfejlesztő egyesület elnöke. Dumtsa Jenő mellett a második, akiről még életében utcát neveztek el, a villájához vezető út 1913-tól máig is Ábrányi Emil utca. A villát az 1930-as években a család Goldberger Leónak adta el.[2]
Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúságra (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették (Tolnai nagylexikon); „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kisebb sikere volt saját drámáival.
Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren Byron Don Juanjának átültetése (Budapest, 1884 és 1892), akinek Manfrédját is lefordította. Számos színművet is magyarított, köztük Edmond Rostand Cyrano de Bergeracját (Budapest, 1898) és Sasfiókját (Budapest, 1903), Maeterlinck Monna Vannáját és Henrik Ibsen Solness építőmesterét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.
Munkássága
Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja, több korabeli lap (Pesti Napló, Budapesti Napló, A Nap) munkatársa, 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias Márciusi dalai miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. 1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. Akkoriban a vízivárosi Hunyadi János utcában lakott.
| „ |
Fessétek bár sötétre a jövőt, |
” |
| – Él a magyar… (részlet) | ||
Jelentősebb műfordításai
- Friedrich de la Motte Fouqué: Undine (Budapest, 1885)
- Wagner: Trisztán és Izolda (Budapest, 1889)
- Byron: Don Juan (Budapest, 1892)
- Rostand: Cyrano de Bergerac (Budapest, 1898)
- Rostand: A sasfiók (Budapest, 1903). Kárpáti Aurél: „Rostand nagyszerű giccse”.
Főbb művei
- Költemények (Budapest, 1876);
- Újabb költemények (Budapest, 1882);
- Szabadság, Haza (költemények, Budapest, 1888);
- Márciusi dalok (Budapest, 1899);
- Költemények (válogatott költeményei. Budapest, 1903).
Emlékezete
Szentendrén egy utcát is elneveztek róla, ahol emléktáblája is megtalálható.
Jegyzetek
- ↑ Révai nagy lexikona, Budapest, 1911, 1. kötet, 38. o.
- ↑ Szentendre és Vidéke hetilap
Források
- A Napkelet lexikona. 1–2. köt. Magyar Irodalmi Társaság, 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
- Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 57. o. ISBN 963-05-6612-5
- Tolnai világlexikona, I. kötet, 1926., 24. old.
- A Cyrano fordítója – Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil Géczy Árpád írása az Új Ember katolikus folyóiratban (2000. november 19.; LVI. évf. 47. (2370.))
További információk
