„Horgos” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (84.224.58.201), visszaállítva Atobot szerkesztésére: ne törölj
192. sor: 192. sor:


== További információk ==
== További információk ==

{{Commonskat|Horgoš}}
* [http://www.horgos.rs Horgos hivatalos honlapja]
* [http://www.horgos.rs Horgos hivatalos honlapja]
* [http://vajdasag.rs/Horgos Horgos - A Vajdaság települései és címerei]
* [http://vajdasag.rs/Horgos Horgos - A Vajdaság települései és címerei]

A lap 2015. december 24., 15:25-kori változata

Horgos (Хоргош / Horgoš)
Horgosi utcarészlet
Horgosi utcarészlet
Horgos címere
Horgos címere
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bácskai
KözségMagyarkanizsa
Rangfalu
Alapítás éve1771.
PolgármesterBacskulin István
Irányítószám24410
24411
Körzethívószám+381 24
RendszámKA
Népesség
Teljes népesség6325 fő (2002)
Népsűrűség85 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság75 m
Terület74,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 09′ 20″, k. h. 19° 58′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 20″, k. h. 19° 58′ 21″
Horgos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Horgos témájú médiaállományokat.

Horgos (szerbül Хоргош / Horgoš) falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben, közigazgatási szempontból Magyarkanizsa községhez tartozik. A magyar többségű településnek 2011-ben 5709 lakosa volt. Mellette található Szerbia Magyarország felé vezető legforgalmasabb közúti határátkelőhelye (a magyar oldali határállomás Röszke). A Szeged és Újvidék közötti vasúti forgalom mára már nem jelentős.

Fekvése

Horgos Szerbia, ezen belül Vajdaság legészakibb települése. Északról Magyarország, keletről a Tisza folyó, délről Martonos és Kispiac települések, nyugatról pedig Szabadka határolja. A település magva az északi szélesség 46° 10' és a keleti hosszúság 19° 58' metszéspontján van. A tengerszint feletti magassága 75 méter. A település, bár a Tisza határolja, mégsem a folyó mellett, hanem attól 8 kilométerre nyugatra fekszik. A település határa területén három geomorfológiai övezet érintkezik: a Tisza menti alluviális rétség, a magasabb fekvésű löszterasz és a homokvidék. Maga a település a löszterasz és a homokvidék határán terül el.

Története

A település meglétét a 11. századi írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek Horgos néven. Gyakran esik szó Szent Péter településről is.

A 13. század elejétől kunok népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak IV. Bélától, területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A középkor legjelentősebb emléke egy templom maradvány és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.

Horgos név az írott forrásokban 1640-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.

A törökdúlás idején a falu a szegedi határ része, amikor pedig a zentai csata után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerültek.

A határőrvidék feloszlásával 1746-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település 1772-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. 1820-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.

A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A 18. század végén és a 19. század elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg földműveléssel, állattenyésztéssel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. 1837-ben már a szabók, kádárok, kovácsok, tímárok és csizmadiák alakítottak céheket. 1845-ben már iskola is működött.

Horgos 1919-ig Csongrád vármegyéhez, a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. Trianonban, egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. A 20. század elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.

1941-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb partizán tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak 30 szerb nemzetiségű személyt. Válaszul a magyar hadsereg kiűzése után a szerbek 60 magyart lőttek agyon.

Jelene

A világháborút követő politikai változások a Kárász, Vermes, Reök családot súlyosan érintették. A kisajátított földeket zömmel délszláv származású telepesek kapták, akik Magyarországról, Romániából kerültek ide.

A falu társadalmi-gazdasági fejlődése 1945. után vett nagyobb lendületet. Szövetkezetek, gazdasági birtokok alakultak. A fűszerpaprika termelése már világhírnek örvendett, hiszen a híresebb szegedi után mindjárt a horgosi paprika következett. Az igazi iparosodás az 1950-es és 60-as években indult el a Vitamin és az Iglo (mai Higlo) megalakulásával.

A településnek teljes magyar és szerb tannyelvű iskolája van, bár a szerb diákok létszáma alig éri el az elegendőt. Művelődési otthonában több civil egyesület működik. Ezek közül kiemelendő a több mint 70 éves múlttal rendelkező Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület.

Fejlett a kiskereskedelmi hálózata van (vegyeskereskedések, bútorszalon, piactér, barkácsboltok, stb.).

Közlekedési szerepe ma is nagyon fontos, hiszen útvonalak találkozásánál fekszik. A horgosi határátkelőhely pedig legfontosabb összeköttetés Európával.

A magyar M5-ös autópálya 2006-os átadása után a magyar 5-ös főúton levő határátkelőhely megszűnt, a gyalogos és kerékpáros forgalom is az új határátkelőhelyen át közlekedik. 2012. december 4-én bejelentették, hogy 2013-ban újranyitják a régi határátkelőt.[1]

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
7902 7768 7871 7823 7640 7201 6325[2] 5709[3]

Etnikai összetétel

Nemzetiség Szám %
Magyarok 5302 83,82
Szerbek 436 6,89
Cigányok 298 4,71
Jugoszlávok 114 1,80
Montenegróiak 23 0,36
Horvátok 20 0,31
Bunyevácok 9 0,14
Albánok 6 0,09
Németek 3 0,04
Ukránok 1 0,01
Szlovének 1 0,01
Szlovákok 1 0,01
Ruszinok 1 0,01
Románok 1 0,01
Muzulmánok 1 0,01
Macedónok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[4]

Nevezetes emberek

Testvértelepülései

Képtár

A település

Röszke-Horgos határátkelőhely

Jegyzetek

  1. új határátkelők
  2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) népesség/Horgos nevű lábjegyzeteknek
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

További információk