„Pecorari Jakab” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
a Középkor kategória eltávolítva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Pecorari Jakab''' [[Piacenza]], [[12. század]] vége - ? - praenestei püspök, bíboros
'''Pecorari Jakab''' ([[Piacenza]], [[12. század]] vége - ?) praenestei püspök, bíboros.


==Élete==
==Élete==
'''Pecorari Jakab''' a [[12. század]] második felében született Olaszországban, [[Piacenza|Piacenzában]]. Franciaországba költözött, ahol először ciszteri szerzetes s a [[champagne]]i trois-fontanainesi kolostor apátja, majd praenestei püspök, 1231-ben pedig bíbornok lett.
A [[12. század]] második felében született Olaszországban, [[Piacenza|Piacenzában]]. Franciaországba költözött, ahol először ciszteri szerzetes s a [[champagne]]i trois-fontanainesi kolostor apátja, majd praenestei püspök, 1231-ben pedig bíbornok lett.


[[1232]] május 13-án [[Padova|Padovában]] - bár csak rövid időre - de ő békítette ki, [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] császárt [[Lombardia|Lombard]] városokkal. Majd még ez év júliusában [[IX. Gergely pápa]] is őt küldötte [[Magyarország]]ra az egyház és állam közt támadt viszály rendezésére, melyet [[Róbert esztergomi érsek]] interdiktuma elmérgesített. Budára érkezve, a püspökökkel értekezletet tartott, hogy a magyar egyház anyagi érdekeit megvédelmezze. Miközben a király négy biztosával tárgyalt, országszerte zsinatokat tartott, a függő kérdések megoldása céljából: így például az erdélyi püspök és a kolozsmonostori apát pörének, a váradi püspökválasztás és a boszniai eretnekség ügyének megoldása céljából. A bosznai püspök helyett - ki a [[Bogumilok|bogomílizmus]] terjedését nem tudta vagy nem akarta megakadályozni - a hittérítő domonkosrendiek közül nevezett ki püspököt.
[[1232]]. május 13-án [[Padova|Padovában]] - bár csak rövid időre - de ő békítette ki, [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes]] császárt [[Lombardia|Lombard]] városokkal. Majd még ez év júliusában [[IX. Gergely pápa]] is őt küldötte [[Magyarország]]ra az egyház és állam közt támadt viszály rendezésére, melyet [[Róbert esztergomi érsek]] interdiktuma elmérgesített. Budára érkezve, a püspökökkel értekezletet tartott, hogy a magyar egyház anyagi érdekeit megvédelmezze. Miközben a király négy biztosával tárgyalt, országszerte zsinatokat tartott, a függő kérdések megoldása céljából: így például az erdélyi püspök és a kolozsmonostori apát pörének, a váradi püspökválasztás és a boszniai eretnekség ügyének megoldása céljából. A bosznai püspök helyett - ki a [[Bogumilok|bogomílizmus]] terjedését nem tudta vagy nem akarta megakadályozni - a hittérítő domonkosrendiek közül nevezett ki püspököt.


[[1233]]-ban, [[Courtenay Jolán magyar királyné|Jolánta királyné]] halála után [[II. András magyar király|II. András]]t rábírta a szentszék és a magyar püspöki kar kívánságainak teljesítésére, nevezetesen az egyház elkobzott só- és egyéb jövedelmeinek visszaadására.
[[1233]]-ban, [[Courtenay Jolán magyar királyné|Jolánta királyné]] halála után [[II. András magyar király|II. András]]t rábírta a szentszék és a magyar püspöki kar kívánságainak teljesítésére, nevezetesen az egyház elkobzott só- és egyéb jövedelmeinek visszaadására.


1233 augusztus 20-án pedig a beregi erdőben a király ünnepélyesen kijelentette, hogy zsidót, szerecsent vagy izmaelitát többé nem alkalmaz kamarai, pénzbeváltó, sótiszti, adószedő vagy más közhivatalokban, védve ellenük a kereszténységet.
1233. augusztus 20-án pedig a beregi erdőben a király ünnepélyesen kijelentette, hogy zsidót, szerecsent vagy izmaelitát többé nem alkalmaz kamarai, pénzbeváltó, sótiszti, adószedő vagy más közhivatalokban, védve ellenük a kereszténységet.
Szabályozta és biztosította egyes egyházak sójövedelmét, és kárpótlást ígért a múltban elszenvedett veszteségeikért.
Szabályozta és biztosította egyes egyházak sójövedelmét, és kárpótlást ígért a múltban elszenvedett veszteségeikért.
Kimondta, hogy nem avatkozik bele az egyháziak egyházi bíráskodásába, csak világi ügyeikben mond ítéletet. 1233 augusztus 22-én [[II. András]] király is megesküdött e pontokra híveivel együtt. Szeptember végén az [[Máltai lovagrend|ispotályosok]] Esztergom-Abonyi konventjében a király újból találkozott Pecorarival és a főpapok nagy részével, ismét megerősítve a [[beregi egyezmény]]t és belenyugodott, hogy a bibornok őt és tanácsosait kiközösítse abban az esetben, ha ígéreteit nem teljesítené 1234 április 23-ig. Ezt a bíbornok nyilvánosan ki is kihirdette. A bíbornok 1234 március elején távozott az országból, s megbízásából
Kimondta, hogy nem avatkozik bele az egyháziak egyházi bíráskodásába, csak világi ügyeikben mond ítéletet. 1233. augusztus 22-én [[II. András]] király is megesküdött e pontokra híveivel együtt. Szeptember végén az [[Máltai lovagrend|ispotályosok]] Esztergom-Abonyi konventjében a király újból találkozott Pecorarival és a főpapok nagy részével, ismét megerősítve a [[beregi egyezmény]]t és belenyugodott, hogy a bíbornok őt és tanácsosait kiközösítse abban az esetben, ha ígéreteit nem teljesítené 1234. április 23-ig. Ezt a bíbornok nyilvánosan ki is kihirdette. A bíbornok 1234 március elején távozott az országból, s megbízásából [[II. András]]ra nem sokára kimondta a boszniai püspök az egyházi átkot, az országra pedig a kiközösítést, ami ellen azonban a király, ezúttal Róbert érsekkel együtt, a pápához felebezett. Pecorari apródjai közé tartozott egy [[piacenza]]i olasz fiú, ''Tedaldo de Visconti'' is, aki később; 1271-1276 között lett [[X. Gergely]] néven római pápa.
[[II. András]]ra nem sokára kimondta a boszniai püspök az egyházi átkot, az országra pedig a kiközösítést, ami ellen azonban a király, ezúttal Róbert érsekkel együtt, a pápához felebezett. Pecorari apródjai közé tartozott egy [[piacenza]]i olasz fiú, ''Tedaldo de Visconti'' is, aki később; 1271-1276 között lett [[X. Gergely]] néven római pápa.


==Források==
==Források==
* Pallasz Nagylexikon
* Pallas Nagylexikon


==Hivatkozások==
==Hivatkozások==

A lap 2015. december 22., 23:54-kori változata

Pecorari Jakab (Piacenza, 12. század vége - ?) praenestei püspök, bíboros.

Élete

A 12. század második felében született Olaszországban, Piacenzában. Franciaországba költözött, ahol először ciszteri szerzetes s a champagnei trois-fontanainesi kolostor apátja, majd praenestei püspök, 1231-ben pedig bíbornok lett.

1232. május 13-án Padovában - bár csak rövid időre - de ő békítette ki, II. Frigyes császárt Lombard városokkal. Majd még ez év júliusában IX. Gergely pápa is őt küldötte Magyarországra az egyház és állam közt támadt viszály rendezésére, melyet Róbert esztergomi érsek interdiktuma elmérgesített. Budára érkezve, a püspökökkel értekezletet tartott, hogy a magyar egyház anyagi érdekeit megvédelmezze. Miközben a király négy biztosával tárgyalt, országszerte zsinatokat tartott, a függő kérdések megoldása céljából: így például az erdélyi püspök és a kolozsmonostori apát pörének, a váradi püspökválasztás és a boszniai eretnekség ügyének megoldása céljából. A bosznai püspök helyett - ki a bogomílizmus terjedését nem tudta vagy nem akarta megakadályozni - a hittérítő domonkosrendiek közül nevezett ki püspököt.

1233-ban, Jolánta királyné halála után II. Andrást rábírta a szentszék és a magyar püspöki kar kívánságainak teljesítésére, nevezetesen az egyház elkobzott só- és egyéb jövedelmeinek visszaadására.

1233. augusztus 20-án pedig a beregi erdőben a király ünnepélyesen kijelentette, hogy zsidót, szerecsent vagy izmaelitát többé nem alkalmaz kamarai, pénzbeváltó, sótiszti, adószedő vagy más közhivatalokban, védve ellenük a kereszténységet. Szabályozta és biztosította egyes egyházak sójövedelmét, és kárpótlást ígért a múltban elszenvedett veszteségeikért. Kimondta, hogy nem avatkozik bele az egyháziak egyházi bíráskodásába, csak világi ügyeikben mond ítéletet. 1233. augusztus 22-én II. András király is megesküdött e pontokra híveivel együtt. Szeptember végén az ispotályosok Esztergom-Abonyi konventjében a király újból találkozott Pecorarival és a főpapok nagy részével, ismét megerősítve a beregi egyezményt és belenyugodott, hogy a bíbornok őt és tanácsosait kiközösítse abban az esetben, ha ígéreteit nem teljesítené 1234. április 23-ig. Ezt a bíbornok nyilvánosan ki is kihirdette. A bíbornok 1234 március elején távozott az országból, s megbízásából II. Andrásra nem sokára kimondta a boszniai püspök az egyházi átkot, az országra pedig a kiközösítést, ami ellen azonban a király, ezúttal Róbert érsekkel együtt, a pápához felebezett. Pecorari apródjai közé tartozott egy piacenzai olasz fiú, Tedaldo de Visconti is, aki később; 1271-1276 között lett X. Gergely néven római pápa.

Források

  • Pallas Nagylexikon

Hivatkozások