„Joggal való visszaélés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
== További információk == +1 |
→További információk: bellink jav |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
* [http://mek.oszk.hu/01400/01409/01409.pdf Verebics János Sárándi Imre könyvéről] |
* [http://mek.oszk.hu/01400/01409/01409.pdf Verebics János Sárándi Imre könyvéről] |
||
* [http://www.iksz.net/hirek/4424-gondolatok-az-uj-ptk-elfogadasaval-kapcsolatban Gondolatok az új Ptk elfogadásával kapcsolatban] |
* [http://www.iksz.net/hirek/4424-gondolatok-az-uj-ptk-elfogadasaval-kapcsolatban Gondolatok az új Ptk elfogadásával kapcsolatban] |
||
* [http://d18wh0wf8v71m4.cloudfront.net/docs/wp/2014/2014-17_Sobor.pdf Sobor- |
* [http://d18wh0wf8v71m4.cloudfront.net/docs/wp/2014/2014-17_Sobor.pdf Sobor Dávid: Lehet-e helye a joggal való visszaélés tilalmának a társasági jogban?] |
||
{{DEFAULTSORT:Joggalvaloviszszaeles}} |
{{DEFAULTSORT:Joggalvaloviszszaeles}} |
||
A lap 2015. december 21., 22:35-kori változata
A joggal való visszaélés (vagy visszaélés a joggal) egy konkrét jog (jogosultság) társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló gyakorlása. A joggal való visszaélés tilalma egyben a polgári jog egyik alapelve is.
A joggal való visszaélés gyűjtőfogalom, az ide tartozó magatartások teljes (taxatív) felsorolása lehetetlen, mivel csak olyan tényállások tartoznak ide, ahol valakinek tényleges jogosultsága van valamely jogcselekmény megtételére vagy megtagadására, de ezt a jogosultságát visszaélésszerűen gyakorolja. Fentiek értelmében nem tartoznak ide azok a tiltott tényállások, ahol a jogosultság hiányzik, de az illető úgy jár el, mintha ezzel a jogosultsággal rendelkezne.
A jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célok
Ilyen célok különösen:
- a nemzetgazdaság megkárosítása,
- személyek zaklatása,
- személyek jogainak és törvényes érdekeinek csorbítása
- illetéktelen előnyök szerzése
A magyar Polgári Törvénykönyvben
Az 1959. évi IV. törvényben
Az 1959. évi IV. törvény Bevezető rendelkezései között "A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése" alcímen az 5. §--ban szerepeltek a következő rendelkezések:
A törvény tiltja a joggal való visszaélést.[1]
Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. [2]
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.[3]
A hatályos 2013. évi V. törvényben
A joggal való visszaélés tilalma a Ptk. Első könyvében a bevezető rendelkezések között kapott helyet.
A törvény tiltja a joggal való visszaélést.[4]
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.[5]