„Joggal való visszaélés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→A magyar Polgári Törvénykönyvben: átdolgozás |
→Lásd még: == Források, jegyzetek == |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.<ref>1:5. § (2) bek.</ref> |
Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.<ref>1:5. § (2) bek.</ref> |
||
== |
== Források, jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Visszaélés]] |
* [[Visszaélés]] |
||
A lap 2015. december 21., 21:35-kori változata
A joggal való visszaélés (köznyelvben néha jogokkal való visszaélés) egy konkrét jog (jogosultság) társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló gyakorlása. A joggal való visszaélés tilalma egyben a polgári jog egyik alapelve is.
A joggal való visszaélés gyűjtőfogalom, az ide tartozó magatartások teljes (taxatív) felsorolása lehetetlen, mivel csak olyan tényállások tartoznak ide, ahol valakinek tényleges jogosultsága van valamely jogcselekmény megtételére vagy megtagadására, de ezt a jogosultságát visszaélésszerűen gyakorolja. Fentiek értelmében nem tartoznak ide azok a tiltott tényállások, ahol a jogosultság hiányzik, de az illető úgy jár el, mintha ezzel a jogosultsággal rendelkezne.
A jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célok
Ilyen célok különösen:
- a nemzetgazdaság megkárosítása,
- személyek zaklatása,
- személyek jogainak és törvényes érdekeinek csorbítása
- illetéktelen előnyök szerzése
A magyar Polgári Törvénykönyvben
Az 1959. évi IV. törvényben
A hatályos 2013. évi V. törvényben
A joggal való visszaélés tilalma a Ptk. Első könyvében a bevezető rendelkezések között kapott helyet.
A törvény tiltja a joggal való visszaélést.[1] Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a nyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.[2]