„Nagy Géza (régész)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró jav. |
Fontosabb művei: kiegészítés |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. [[1913]]-tól szerkesztette az [[Archaeológiai Értesítő]]t. Ezenkívül szerkesztette a [[Nemere (hetilap)|Nemere]] című hetilapot [[1883]]-ban és a [[Székely Nemzeti Múzeum Értesítője|Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét]] [[1890]]-[[1891]]-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny. |
Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. [[1913]]-tól szerkesztette az [[Archaeológiai Értesítő]]t. Ezenkívül szerkesztette a [[Nemere (hetilap)|Nemere]] című hetilapot [[1883]]-ban és a [[Székely Nemzeti Múzeum Értesítője|Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét]] [[1890]]-[[1891]]-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny. |
||
==Fontosabb művei== |
|||
==Művei== |
|||
[[Archaeologiai Értesítő]] |
|||
*Magyarország története a népvándorlás korában (A Szilágyi Sándor által szerk. Milleniumi Magyar történet I. k. 3. könyv. CCLIII-CCCLII. l.). |
|||
*1882 A székely n. múzeum őskori gyűjteménye |
* 1882. A székely n. múzeum őskori gyűjteménye |
||
* 1886. Az aldobolyi kardról |
|||
*1883-1886 Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez. [[Székely Nemzeti Múzeum Értesítő]]je. |
|||
* 1887. A krásznai arany rudakról |
|||
*1884 Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy. (Különlenyomat a [[Székely Nemzet]]ből: Emese álma c.). |
|||
* 1890–1891. A magyar középkori fegyverzetről |
|||
*1895 A szkíták nemzetisége. Budapest. (Néprajzi Füzetek 3. Különnyomat az Ethnographiából 1894. «Egy pár szó a szkithákról» c.) |
|||
* 1892. A kozár kard |
|||
*1886 Az aldobolyi kardról (Arch. Ért.) |
|||
* 1892. A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében |
|||
*1887 A krásznai arany rudakról (Arch. Ért.) |
|||
* 1892. A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán |
|||
*1890-91 A magyar középkori fegyverzetről (Arch. Ért.) |
|||
* 1893. Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében |
|||
*1892 A kozár kard (Arch. Ért.) |
|||
* 1893. Aurelius császár leányának állítólagos síremléke |
|||
*1892 A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében (Arch. Ért.) |
|||
* 1893. A régi kunok temetkezése |
|||
*1892 A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán (Arch. Ért.) |
|||
* 1893. A magyarhoni lovas sirok |
|||
*1893 Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében (Arch. Ért.) |
|||
* 1893. A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése |
|||
*1893 Aurelius császár leányának állítólagos síremléke (Arch. Ért.) |
|||
* 1893. XII. századi magyar gyürü |
|||
*1893 A régi kunok temetkezése (Arch. Ért.) |
|||
* 1894. A Berényi-féle magyar puska |
|||
*1893 A magyarhoni lovas sirok (Arch. Ért.) |
|||
* 1894. Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja |
|||
*1893 A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése (Arch. Ért.) |
|||
* 1894. A tömösi kardról |
|||
*1893 XII. századi magyar gyürü (Arch. Ért.) |
|||
* 1895. A budapesti népvándorláskori lelet |
|||
*1894 A Berényi-féle magyar puska (Arch. Ért.) |
|||
* 1896. Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon |
|||
*1894 Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja (Arch. Ért.) |
|||
* 1898. Magyar kardok |
|||
*1894 A tömösi kardról (Arch. Ért.) |
|||
* 1900. Egy passaui kardkészítő magyar szablyái |
|||
*1895 A budapesti népvándorláskori lelet (Arch. Ért.) |
|||
* 1901. Válasz Varju Elem. úr birálatára |
|||
*1896 Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon (Arch. Ért.) |
|||
* 1901. Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben |
|||
*1898 Magyar kardok (Arch. Ért.) |
|||
* 1901. A csanádi kard |
|||
*1900 Egy passaui kardkészítő magyar szablyái (Arch. Ért.) |
|||
* 1901. Sirleletek a régibb középkorban |
|||
*1900 A magyar viseletek története, Rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta… Bpest, 1900. 40 színes és 71 fekete táblával. (Ism. Arch. Értesítő 1900-1901). |
|||
* 1901. Népvándorlási turán öltözet |
|||
*1901 Válasz Varju Elem. úr birálatára (Arch. Ért.) |
|||
*1901 Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben (Arch. Ért.) |
|||
[[ A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője]] |
|||
*1901 A csanádi kard (Arch. Ért.) |
|||
* Nagy Géza (1890''a''): A Székely N. Múzeum története. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''1''': 3–30. |
|||
*1901 Sirleletek a régibb középkorban (Arch. Ért.) |
|||
* Nagy Géza (1890''b''): A Székely N. Múzeum ismertetése. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''1''': 40–90. |
|||
*1901 Népvándorlási turán öltözet (Arch. Ért.) |
|||
* Nagy Géza (1890''c''): Kimutatás a Múzeumnak 1879. szeptember 15-től 1889. október 30-ig ajándékozott tárgyakról. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''1''': 91–128. |
|||
*1904 Budapest és vidéke az őskorban. Budapest. |
|||
* Nagy Géza (1891''a''): Az emberiség statisztikája. Nagy Géza számításai 1889. végeig közzétett források alapján. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''2''': 16–22. |
|||
*1909 [http://real-eod.mtak.hu/1127/ A skythák]. Értekezések a történeti tudományok köréből (22. 3). |
|||
* Nagy Géza (1891''b''): Az Aghaz nem és Koroniza ág. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''2''': 23–27. |
|||
*A székely nemzeti múzeum ismertetése |
|||
* Nagy Géza (1891''c''): A Homárka név eredete. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''2''': 28–29. |
|||
*Az emberiség statisztikája |
|||
* Nagy Géza (1891''d''): Szláv nyomok Háromszéken. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''2''': 29–31. |
|||
*Az Aghaz nem és Koroniza ág |
|||
* Nagy Géza (1891''e''): Daczó Ferencz sírfölirata. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''2''': 31–32. |
|||
*A homárka név eredete |
|||
* Nagy Géza (1891''f''): Adatok a székelyek eredetéhez s egykori lakhelyük. ''A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője'' '''2''': 75–275. |
|||
*Szláv nyomok Háromszéken |
|||
*Daczó Ferencz sírkőfelirata |
|||
[[Ethnographia]] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1890_001&pg=0&lang=hun#pg=99&zoom=f&l=s Nagy Géza (1890''a''): Az emberiség statisztikája. ''Ethnographia'' '''1''' (2): 88–93.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1890_001&pg=0&lang=hun#pg=165&zoom=f&l=s Nagy Géza (1890''b''): A magyar név. ''Ethnographia'' '''1''' (3): 150–156.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1890_001&pg=178&lang=hun#pg=178&zoom=f&l=s Nagy Géza (1890''c''): Etzelburg. ''Ethnographia'' '''1''' (3): 163.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1890_001&pg=0&lang=hun#pg=192&zoom=f&l=s Nagy Géza (1890''d''): A székelyek és a pannóniai magyarok. ''Ethnographia'' '''1''' (4): 165–179.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1890_001&pg=238&lang=hun#pg=238&zoom=f&l=s Nagy Géza (1890''e''): A Zaránd név eredete. ''Ethnographia'' '''1''' (3): 211–212.] |
|||
*[http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1890_001&pg=289&lang=hun#pg=289&zoom=f&l=s Nagy Géza (1890''f''): Az Attila név. ''Ethnographia'' '''1''' (3): 258–260.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1890_001&pg=0&lang=hun#pg=415&zoom=f&l=s Nagy Géza (1890''g''): Ethnologia és nyelvészet. Válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek. ''Ethnographia'' '''1''' (8): 372–380.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1890_001&pg=0&lang=hun#pg=465&zoom=f&l=s Nagy Géza (1890''h''): Ethnologia és nyelvészet. Válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek. (Befejező közlemény.) ''Ethnographia'' '''1''' (9–10): 419–442.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1894_005&pg=29&lang=hun#pg=29&zoom=f&l=s Nagy Géza (1894''a''): Monda és hagyomány. ''Ethnographia'' '''5''' (1): 26–32.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1894_005&pg=86&lang=hun#pg=86&zoom=f&l=s Nagy Géza (1894''b''): Honfoglaló őseink. ''Ethnographia'' '''5''' (2): 79–95.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1894_005&pg=0&lang=hun#pg=232&zoom=f&l=s Nagy Géza (1894''c''): Egy pár szó a szkithákról. (Első közlemény.) ''Ethnographia'' '''5''' (4): 223–238.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1894_005&pg=281&lang=hun#pg=281&zoom=f&l=s Nagy Géza (1894''d''): Nőrablás emlékei a magyarságnál. ''Ethnographia'' '''5''' (4): 272–275.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1894_005&pg=0&lang=hun#pg=288&zoom=f&l=s Nagy Géza (1894''e''): Egy pár szó a szkithákról. (Második közlemény.) ''Ethnographia'' '''5''' (5): 279–320.] |
|||
*[http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1895_006&pg=272&lang=hun#pg=272&zoom=f&l=s Nagy Géza (1895): A székely írás eredete. ''Ethnographia'' '''6''' (4): 269–276.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1897_008&pg=139&lang=hun#pg=139&zoom=f&l=s Nagy Géza (1897''a''): Egy adat a parthus–ugor érintkezéshez. ''Ethnographia'' '''8''' (1–2): 136–137.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1897_008&pg=265&lang=hun#pg=265&zoom=f&l=s Nagy Géza (1897''b''): A vogulok őskorához. ''Ethnographia'' '''8''' (4): 258–265.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1898_009&pg=32&lang=hun#pg=32&zoom=f&l=s Nagy Géza (1898): Tanulmányok a szumirokról. ''Ethnographia'' '''9''' (1): 27–41.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1900_011&pg=246&lang=hun#pg=246&zoom=f&l=s Nagy Géza (1900): A magyar halászat eredete. ''Ethnographia'' '''11''' (6): 241–249.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1901_012&pg=6&lang=hun#pg=6&zoom=f&l=s Nagy Géza (1901''a''): Népfajok és népek a XIX. században. (Első közlemény.) ''Ethnographia'' '''12''' (1): 1–21.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1901_012&pg=62&lang=hun#pg=62&zoom=f&l=s Nagy Géza (1901''b''): Népfajok és népek a XIX. században. (Második közlemény.) ''Ethnographia'' '''12''' (2): 57–77.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1901_012&pg=116&lang=hun#pg=116&zoom=f&l=s Nagy Géza (1901''c''): Népfajok és népek a XIX. században. (Harmadik közlemény.) ''Ethnographia'' '''12''' (3): 111–115.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1901_012&pg=160&lang=hun#pg=160&zoom=f&l=s Nagy Géza (1901''d''): Népfajok és népek a XIX. században. (Negyedik közlemény.) ''Ethnographia'' '''12''' (4): 155–166.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1901_012&pg=265&lang=hun#pg=265&zoom=f&l=s Nagy Géza (1901''e''): Népfajok és népek a XIX. században. (Ötödik közlemény). ''Ethnographia'' '''12''' (6): 258–262.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1902_013&pg=8&lang=hun#pg=8&zoom=f&l=s Nagy Géza (1902''a''): Turánok és árják. (Első közlemény). ''Ethnographia'' '''13''' (1): 1–11.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1902_013&pg=58&lang=hun#pg=58&zoom=f&l=s Nagy Géza (1902''b''): Turánok és árják. (Második közlemény). ''Ethnographia'' '''13''' (2): 49–60.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1902_013&pg=108&lang=hun#pg=108&zoom=f&l=s Nagy Géza (1902''c''): Turánok és árják. (Befejező közlemény). ''Ethnographia'' '''13''' (3): 97–103.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1902_013&pg=221&lang=hun#pg=221&zoom=f&l=s Nagy Géza (1902''d''): Népfajok és népek a XIX. században. Hatodik közlemény. ''Ethnographia'' '''13''' (5): 202–207.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1902_013&pg=258&lang=hun#pg=258&zoom=f&l=s Nagy Géza (1902''e''): Az „öt” számnév jelentése és számnévképző szerepe különböző nyelvekben. ''Ethnographia'' '''13''' (5): 239.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1902_013&pg=276&lang=hun#pg=276&zoom=f&l=s Nagy Géza (1902''f''): Népfajok és népek a XIX. században. Hetedik közlemény. ''Ethnographia'' '''13''' (6): 253–260.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1902_013&pg=328&lang=hun#pg=328&zoom=f&l=s Nagy Géza (1902''g''): Népfajok és népek a XIX. században. Nyolczadik közlemény. ''Ethnographia'' '''13''' (7): 301–312.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1902_013&pg=377&lang=hun#pg=377&zoom=f&l=s Nagy Géza (1902''h''): Népfajok és népek a XIX. században. Kilenczedik közlemény. ''Ethnographia'' '''13''' (8): 350–353.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1907_018&pg=278&lang=hun#pg=278&zoom=f&l=s Nagy Géza (1907''a''): A honfoglalók. Első közlemény. ''Ethnographia'' '''18''' (5): 257–268.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1907_018&pg=346&lang=hun#pg=346&zoom=f&l=s Nagy Géza (1907''b''): A honfoglalók. Befejező közlemény. ''Ethnographia'' '''18''' (6): 321–339.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1908_019&pg=74&lang=hun#pg=74&zoom=f&l=s Nagy Géza (1908''a''): A honfoglalók és a turkok. ''Ethnographia'' '''19''' (2): 65–80.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1908_019&pg=278&lang=hun#pg=278&zoom=f&l=s Nagy Géza (1908''b''): A honfoglalók és a turkok. Második közlemény. ''Ethnographia'' '''19''' (5): 257–271.] |
|||
*[http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1909_020&pg=30&lang=hun#pg=30&zoom=f&l=s Nagy Géza (1909''a''): Az Aladár név. ''Ethnographia'' '''20''' (1): 25–29.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1910_021&pg=352&lang=hun#pg=352&zoom=f&l=s Nagy Géza (1910): A magyar nőnevek. ''Ethnographia'' '''21''' (6): 326–341.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1911_022&pg=15&lang=hun#pg=15&zoom=f&l=s Nagy Géza (1911''a''): Nagy Magyarország. (Első közlemény.) ''Ethnographia'' '''22''' (1): 10–23.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1911_022&pg=89&lang=hun#pg=89&zoom=f&l=s Nagy Géza (1911''b''): Nagy Magyarország. (Második közlemény.) ''Ethnographia'' '''22''' (2): 80–88.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1911_022&pg=161&lang=hun#pg=161&zoom=f&l=s Nagy Géza (1911''c''): Nagy Magyarország. (Befejező III. közlemény.) ''Ethnographia'' '''22''' (3): 148–157.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1911_022&pg=367&lang=hun#pg=367&zoom=f&l=s Nagy Géza (1911''d''): Még egyszer a baskír–magyar kérdésről. ''Ethnographia'' '''22''' (6): 342–352.] |
|||
* [http://apps.arcanum.hu/ethnografia/a111126.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=Ethnografia_1912_023&pg=232&lang=hun#pg=232&zoom=f&l=s Nagy Géza (1912): A honfoglalók Zemplénben. ''Ethnographia'' '''23''' (4): 213–222.] |
|||
[[Értekezések a Történeti Tudományok köréből]] |
|||
*[http://digilib.mtak.hu/B339/issues/vol22/B3392203.pdf Nagy Géza (1909''b''): A skythák. Székfoglaló értekezés. ''Értekezések a Történeti Tudományok köréből'' '''22''' (1908–1911): 1–96.] |
|||
Más kiadványokban megjelent dolgozatai |
|||
* Nagy Géza (1884): Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy. |
|||
* [http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/ Nagy Géza (1895): Harmadik könyv. Magyarország története a népvándorlás korában. ''In'' Szilágyi Sándor (szerk.): ''A Magyar nemzet története''. Első kötet. Magyarország a királyság megalapitásáig. Budapest.] |
|||
* Nagy Géza és Nemes Mihály (1900): A magyar viseletek története. Budapest. |
|||
* [http://epa.oszk.hu/02000/02007/00008/pdf/EPA2007_bp_regisegei_08_1904_085-157.pdf Nagy Géza (1904): Budapest és vidéke az őskorban. ''Budapest régiségei. A főváros területén talált műemlékek és történelmi nevezetességű helyek leírása'' '''8''': 85–157.] |
|||
<!--Czikkei az Egyetértésben: |
<!--Czikkei az Egyetértésben: |
A lap 2015. december 19., 20:58-kori változata
Nagy Géza | |
Született | 1855. augusztus 4. Gárdony |
Elhunyt | 1915. február 3. (59 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | muzeológus, régész, néprajzkutató |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagy Géza (Gárdony, 1855. augusztus 4. – Budapest, 1915. február 3.) magyar múzeumigazgató őr, régész, etnográfus, az MTA levelező tagja (1901).
Életpályája
Nagy István földbirtokos és Thaly Zsuzsanna fiaként született. Középiskolai tanulmányait Gyönkön és Pesten a református és piarista gimnáziumban végezte. Történelmi, régészeti, levéltári, irodalomtörténeti, földrajzi és összehasonlító nyelvészeti tanulmányait a pesti egyetemen végezte.
Rómer Flóris felszólítására 1875 őszén a MNM régiségtárába lépett mint díjnok, ahol 1881 őszéig dolgozott. Közben 1878 végén és 1879 elején negyedévig az Egyetértés tudósítója volt, amit betegsége miatt abba kellett hagynia.
1881-től 1889-ig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum őre volt, majd visszatért Budapestre és újra az MNM régiségtárának munkatársa lett. 1902-ben igazgató őre lett és a hadtörténeti gyűjteményt rendezte, amelyről katalógust szerkesztett.
1892. december 4-én feleségül vette Zaphiry Helént, Liszt Ferenc egyik legkiválóbb tanítványát, Csetneki Jelenik Elek özvegyét. Az 1896-os millenniumi kiállítás alkalmával az ősfoglalkozások vadászattörténeti alcsoportjának előadója volt. A csoport ismertetését, a magyar vadászat történeti vázlatával együtt megírta a Matlekovics Sándor által szerkesztett Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor című munka V. kötetében. Az MTA 1901. május 10-én választotta levelező tagjai sorába.
Főleg a magyar őstörténettel foglalkozott. 1913-tól szerkesztette az Archaeológiai Értesítőt. Ezenkívül szerkesztette a Nemere című hetilapot 1883-ban és a Székely Nemzeti Múzeum Értesítőjét 1890-1891-ben. Álneve és jegyei: Istvánfi G., (ng.), N. G., Ng., NG., ny.
Fontosabb művei
- 1882. A székely n. múzeum őskori gyűjteménye
- 1886. Az aldobolyi kardról
- 1887. A krásznai arany rudakról
- 1890–1891. A magyar középkori fegyverzetről
- 1892. A kozár kard
- 1892. A magyar pogánykor emlékei Fejérmegyében
- 1892. A homorszögi magyar pogánykori lelet Csetneki Jelenik Elek jegyzetei nyomán
- 1893. Az alsó-szent-iványi sírdombok, kunhalmok, Fejérmegyében
- 1893. Aurelius császár leányának állítólagos síremléke
- 1893. A régi kunok temetkezése
- 1893. A magyarhoni lovas sirok
- 1893. A hunn, avar és magyar pogánykori sírleletek jellemzése
- 1893. XII. századi magyar gyürü
- 1894. A Berényi-féle magyar puska
- 1894. Fringia, Harczias Fridrik első szász választó fejedelem magyar kardja
- 1894. A tömösi kardról
- 1895. A budapesti népvándorláskori lelet
- 1896. Hadtörténelmi emlékek az ezredéves kiállításon
- 1898. Magyar kardok
- 1900. Egy passaui kardkészítő magyar szablyái
- 1901. Válasz Varju Elem. úr birálatára
- 1901. Szkita-szarmata maradványok a magyar viseletben
- 1901. A csanádi kard
- 1901. Sirleletek a régibb középkorban
- 1901. Népvándorlási turán öltözet
A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője
- Nagy Géza (1890a): A Székely N. Múzeum története. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 3–30.
- Nagy Géza (1890b): A Székely N. Múzeum ismertetése. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 40–90.
- Nagy Géza (1890c): Kimutatás a Múzeumnak 1879. szeptember 15-től 1889. október 30-ig ajándékozott tárgyakról. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 1: 91–128.
- Nagy Géza (1891a): Az emberiség statisztikája. Nagy Géza számításai 1889. végeig közzétett források alapján. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 16–22.
- Nagy Géza (1891b): Az Aghaz nem és Koroniza ág. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 23–27.
- Nagy Géza (1891c): A Homárka név eredete. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 28–29.
- Nagy Géza (1891d): Szláv nyomok Háromszéken. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 29–31.
- Nagy Géza (1891e): Daczó Ferencz sírfölirata. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 31–32.
- Nagy Géza (1891f): Adatok a székelyek eredetéhez s egykori lakhelyük. A Székely Nemzeti Múzeum Értesítője 2: 75–275.
- Nagy Géza (1890a): Az emberiség statisztikája. Ethnographia 1 (2): 88–93.
- Nagy Géza (1890b): A magyar név. Ethnographia 1 (3): 150–156.
- Nagy Géza (1890c): Etzelburg. Ethnographia 1 (3): 163.
- Nagy Géza (1890d): A székelyek és a pannóniai magyarok. Ethnographia 1 (4): 165–179.
- Nagy Géza (1890e): A Zaránd név eredete. Ethnographia 1 (3): 211–212.
- Nagy Géza (1890f): Az Attila név. Ethnographia 1 (3): 258–260.
- Nagy Géza (1890g): Ethnologia és nyelvészet. Válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek. Ethnographia 1 (8): 372–380.
- Nagy Géza (1890h): Ethnologia és nyelvészet. Válasz Munkácsi Bernátnak és Balassa Józsefnek. (Befejező közlemény.) Ethnographia 1 (9–10): 419–442.
- Nagy Géza (1894a): Monda és hagyomány. Ethnographia 5 (1): 26–32.
- Nagy Géza (1894b): Honfoglaló őseink. Ethnographia 5 (2): 79–95.
- Nagy Géza (1894c): Egy pár szó a szkithákról. (Első közlemény.) Ethnographia 5 (4): 223–238.
- Nagy Géza (1894d): Nőrablás emlékei a magyarságnál. Ethnographia 5 (4): 272–275.
- Nagy Géza (1894e): Egy pár szó a szkithákról. (Második közlemény.) Ethnographia 5 (5): 279–320.
- Nagy Géza (1895): A székely írás eredete. Ethnographia 6 (4): 269–276.
- Nagy Géza (1897a): Egy adat a parthus–ugor érintkezéshez. Ethnographia 8 (1–2): 136–137.
- Nagy Géza (1897b): A vogulok őskorához. Ethnographia 8 (4): 258–265.
- Nagy Géza (1898): Tanulmányok a szumirokról. Ethnographia 9 (1): 27–41.
- Nagy Géza (1900): A magyar halászat eredete. Ethnographia 11 (6): 241–249.
- Nagy Géza (1901a): Népfajok és népek a XIX. században. (Első közlemény.) Ethnographia 12 (1): 1–21.
- Nagy Géza (1901b): Népfajok és népek a XIX. században. (Második közlemény.) Ethnographia 12 (2): 57–77.
- Nagy Géza (1901c): Népfajok és népek a XIX. században. (Harmadik közlemény.) Ethnographia 12 (3): 111–115.
- Nagy Géza (1901d): Népfajok és népek a XIX. században. (Negyedik közlemény.) Ethnographia 12 (4): 155–166.
- Nagy Géza (1901e): Népfajok és népek a XIX. században. (Ötödik közlemény). Ethnographia 12 (6): 258–262.
- Nagy Géza (1902a): Turánok és árják. (Első közlemény). Ethnographia 13 (1): 1–11.
- Nagy Géza (1902b): Turánok és árják. (Második közlemény). Ethnographia 13 (2): 49–60.
- Nagy Géza (1902c): Turánok és árják. (Befejező közlemény). Ethnographia 13 (3): 97–103.
- Nagy Géza (1902d): Népfajok és népek a XIX. században. Hatodik közlemény. Ethnographia 13 (5): 202–207.
- Nagy Géza (1902e): Az „öt” számnév jelentése és számnévképző szerepe különböző nyelvekben. Ethnographia 13 (5): 239.
- Nagy Géza (1902f): Népfajok és népek a XIX. században. Hetedik közlemény. Ethnographia 13 (6): 253–260.
- Nagy Géza (1902g): Népfajok és népek a XIX. században. Nyolczadik közlemény. Ethnographia 13 (7): 301–312.
- Nagy Géza (1902h): Népfajok és népek a XIX. században. Kilenczedik közlemény. Ethnographia 13 (8): 350–353.
- Nagy Géza (1907a): A honfoglalók. Első közlemény. Ethnographia 18 (5): 257–268.
- Nagy Géza (1907b): A honfoglalók. Befejező közlemény. Ethnographia 18 (6): 321–339.
- Nagy Géza (1908a): A honfoglalók és a turkok. Ethnographia 19 (2): 65–80.
- Nagy Géza (1908b): A honfoglalók és a turkok. Második közlemény. Ethnographia 19 (5): 257–271.
- Nagy Géza (1909a): Az Aladár név. Ethnographia 20 (1): 25–29.
- Nagy Géza (1910): A magyar nőnevek. Ethnographia 21 (6): 326–341.
- Nagy Géza (1911a): Nagy Magyarország. (Első közlemény.) Ethnographia 22 (1): 10–23.
- Nagy Géza (1911b): Nagy Magyarország. (Második közlemény.) Ethnographia 22 (2): 80–88.
- Nagy Géza (1911c): Nagy Magyarország. (Befejező III. közlemény.) Ethnographia 22 (3): 148–157.
- Nagy Géza (1911d): Még egyszer a baskír–magyar kérdésről. Ethnographia 22 (6): 342–352.
- Nagy Géza (1912): A honfoglalók Zemplénben. Ethnographia 23 (4): 213–222.
Értekezések a Történeti Tudományok köréből
Más kiadványokban megjelent dolgozatai
- Nagy Géza (1884): Az Álmos-monda. Mythologiai tanulmány. Sepsiszentgyörgy.
- Nagy Géza (1895): Harmadik könyv. Magyarország története a népvándorlás korában. In Szilágyi Sándor (szerk.): A Magyar nemzet története. Első kötet. Magyarország a királyság megalapitásáig. Budapest.
- Nagy Géza és Nemes Mihály (1900): A magyar viseletek története. Budapest.
- Nagy Géza (1904): Budapest és vidéke az őskorban. Budapest régiségei. A főváros területén talált műemlékek és történelmi nevezetességű helyek leírása 8: 85–157.
Irodalom
- Akad. Ért. XXVI.
- M. Könyvészet 1895., 1897.
- A Pallas nagy lexikona XII, 913; XVIII, 309.
- Vasárnapi Ujság 1895. 36. sz.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- szekelyfoldert.info
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM65932, Nagy Géza, 2018. szeptember 11.