„Johann Hedwig” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Botanikusok kategória hozzáadva (a HotCattel)
forma
17. sor: 17. sor:
| aláírás =
| aláírás =
}}
}}
'''Johann Hedwig''' ([[Brassó]], [[1730]]. [[december 8.]] – [[Lipcse]], [[1799]]. [[február 18.]]) [[erdélyi szászok|erdélyi szász]] orvos és természettudós.
'''Johann Hedwig''' ([[Brassó]], [[1730]]. [[december 8.]] – [[Lipcse]], [[1799]]. [[február 18.]]) [[erdélyi szászok|erdélyi szász]] orvos és természettudós. {{Botnév|Hedw.}}


==Élete==
==Élete==
16 éves volt, mikor apja, aki a város kültanácsának volt tagja, meghalt, mire 1747-ben elhagyta szülővárosát és [[Bécs]]be ment; innét azonban csakhamar [[Pozsony]]ba tért vissza, hol két évig folytatta tanulmányait. Azután [[Zittau]]ban tanult három évig. 1752. január 14-étől a lipcsei egyetemen az orvosi tudományt hallgatta s 1759-ben orvosdoktorrá avatták. 1762-ben mint gyakorló orvos [[Chemnitz]]ben telepedett le, hol mellékesen kedvenc foglalkozását, a füvészetet folytatta s különösen a moháknak [[mikroszkóp|górcsövi]] tanulmányozása útján szerzett kiváló ismereteket. Fölfedezéseit koronként közzétette a német szakfolyóiratokban. 1781-ben Lipcsébe költözött. 1786-ban az egyetem orvosi karában rendkívüli tanár lett és 1789-ben a botanika rendes tanára. 1791-ben a lipcsei tanács a Tamás-iskolánál orvosnak alkalmazta. A [[mohák]] tanulmányozásával korszakot alkotott. Fölfedezte 1774-ben a mohák ivaros szaporodását és ezzel a [[szentpétervár]]i egyetemtől a virágtalanok szaporodó műszereinek fölfedezésére kitűzött 1783. évi pályadíjat kapta. Korszakos botanikai fölfedezéseiért a londoni, stockholmi s más tudós társaságok tagul választották. {{Botnév|Hedw.}}
16 éves volt, mikor apja, aki a város kültanácsának volt tagja, meghalt, mire 1747-ben elhagyta szülővárosát és [[Bécs]]be ment; innét azonban csakhamar [[Pozsony]]ba tért vissza, hol két évig folytatta tanulmányait. Azután [[Zittau]]ban tanult három évig. 1752. január 14-étől a lipcsei egyetemen az orvosi tudományt hallgatta s 1759-ben orvosdoktorrá avatták. 1762-ben mint gyakorló orvos [[Chemnitz]]ben telepedett le, hol mellékesen kedvenc foglalkozását, a füvészetet folytatta s különösen a moháknak [[mikroszkóp|górcsövi]] tanulmányozása útján szerzett kiváló ismereteket. Fölfedezéseit koronként közzétette a német szakfolyóiratokban. 1781-ben Lipcsébe költözött. 1786-ban az egyetem orvosi karában rendkívüli tanár lett és 1789-ben a botanika rendes tanára. 1791-ben a lipcsei tanács a Tamás-iskolánál orvosnak alkalmazta. A [[mohák]] tanulmányozásával korszakot alkotott. Fölfedezte 1774-ben a mohák ivaros szaporodását és ezzel a [[szentpétervár]]i egyetemtől a virágtalanok szaporodó műszereinek fölfedezésére kitűzött 1783. évi pályadíjat kapta. Korszakos botanikai fölfedezéseiért a londoni, stockholmi s más tudós társaságok tagul választották.


==Művei==
==Művei==

A lap 2015. december 12., 19:19-kori változata

Johann Hedwig
Született1730. december 8.
Brassó
Elhunyt1799. február 18. (68 évesen)
Lipcse
Állampolgárságanémet
Foglalkozásaorvos, természettudós
Tisztségeprofesszor
IskoláiLipcsei Egyetem
KitüntetéseiRoyal Society tagja
A Wikimédia Commons tartalmaz Johann Hedwig témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Johann Hedwig (Brassó, 1730. december 8.Lipcse, 1799. február 18.) erdélyi szász orvos és természettudós. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Hedw.”.

Élete

16 éves volt, mikor apja, aki a város kültanácsának volt tagja, meghalt, mire 1747-ben elhagyta szülővárosát és Bécsbe ment; innét azonban csakhamar Pozsonyba tért vissza, hol két évig folytatta tanulmányait. Azután Zittauban tanult három évig. 1752. január 14-étől a lipcsei egyetemen az orvosi tudományt hallgatta s 1759-ben orvosdoktorrá avatták. 1762-ben mint gyakorló orvos Chemnitzben telepedett le, hol mellékesen kedvenc foglalkozását, a füvészetet folytatta s különösen a moháknak górcsövi tanulmányozása útján szerzett kiváló ismereteket. Fölfedezéseit koronként közzétette a német szakfolyóiratokban. 1781-ben Lipcsébe költözött. 1786-ban az egyetem orvosi karában rendkívüli tanár lett és 1789-ben a botanika rendes tanára. 1791-ben a lipcsei tanács a Tamás-iskolánál orvosnak alkalmazta. A mohák tanulmányozásával korszakot alkotott. Fölfedezte 1774-ben a mohák ivaros szaporodását és ezzel a szentpétervári egyetemtől a virágtalanok szaporodó műszereinek fölfedezésére kitűzött 1783. évi pályadíjat kapta. Korszakos botanikai fölfedezéseiért a londoni, stockholmi s más tudós társaságok tagul választották.

Művei

  • Vorläufige Anzeige meiner Beobachtungen von den wahren Geschlechtstheilen der Moose und ihrer Fortpflanzung durch Saamen. Leipzig, 1718. (Sammlungen zur Physik und Naturgeschichte I. 3.)
  • Fundamentum historiae naturalis muscorum frondosorum, concernens eorom flores, fructus, seminalem propagationem, adjecta dispositione methodica iconibus illustrata. Leipzig, 1782–83. Két kötet.
  • Theoria generationis et fructicationis plantarum cryptogamicarum Linnaei… St. Petersburg, 1784. Két rész 37 tábla rajzzal. (2. kiadás. Lipcse, 1798).
  • Sammlung meiner zerstreuten Abhandlungen. St. Petersburg, 1793–97. Két kötet.
  • Hedwig species muscorum frondosorum descriptae et tabulis aeneis 77 coloratis illustratae. Opus posthumum ed. a Friderico Schwaegrichen. St. Petersburg, 1801.
  • Lumnitzer. Flora Posoniensis cz. munkája számára H. a mohákat dolgozta ki. A mohákat ábrázoló kézi rajzainak egy része a m. n. múzeumba kerűlt.

Források

Kapcsolódó szócikkek