„Finnugor nyelvek” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
→‎Kritikák: a kritikák legyen kritika, ne a kritikusok kritizálása
(→‎Kritikák: kiegészítés)
(→‎Kritikák: a kritikák legyen kritika, ne a kritikusok kritizálása)
== Kritikák ==
 
Egyes ma élő magyar és nem magyar művelődéstörténészek és mások <!-- a nyelvészek történetesen nem, mert ha mégis, akkor nem tartják tiszteletben a nyelvészet általános módszertanát --> kétségbe vonják azt, hogy a magyar nyelv ebbe a nyelvcsaládba tartozik, illetve hogy egyáltalán létezik-e ez a nyelvcsalád. Angela Marcantonio, a Római Egyetem történeti és uráli nyelvészetet oktató tanára{{forrás}} a magyar nyelvet ősnyelvnek tartja.<ref>Angela Marcantonio: The Uralic Language Family: Facts, Myths and Statistics Transactions of the Philological Society 35. Oxford and Boston: Blackwell (2002)</ref> Marácz László, a Holland Egyetem nyelvész tanára{{forrás}} szerint a finnugor nyelvcsalád elméletet politikai indíttatású.<ref>http://maraczlaszlo.atw.hu/maracz_finnugor.html, II/7. pont</ref> Ezen vélekedés szerint I. Ferenc József a magyarság büszkeségét akarta megtörni, ezért olyan történelmet kellett kötelezően tanítani, amire a magyarok (szerinte) nem lehetnek büszkék. Kérdéses, hogy valamely nyelv (esetünkben a magyar) történetének kutatásakor el lehet-e vetni bármely megfontolásból azon elveket és módszereket, amelyeket a világon ismert másik hatezer nyelvnél alkalmaznak (és ha igen, akkor mit értünk ezután a nyelvtörténet mint tudomány alatt). Érveik ugyanis nem vesznek figyelembe olyan alapelveket, mint például hogy a nyelvrokonság vizsgálatakor nem a szavak jelenkori vagy közelmúltbeli alakját, hanem a legkorábbi elérhető dokumentumokat kell figyelembe venni, hogy a kulturális jövevényszavak helyett az [[alapszókincs]] elemeit érdemes összevetni, hogy a hangok hasonlóságánál jelentősebbek a rendszeres hangmegfelelések, hogy a hangutánzó-hangfestő szavak ritkán képezhetik az összevetés alapját, hogy a kutatók nemzetiségénél, ill. vélt vagy valós politikai indíttatásánál mérvadóbbak a forrásaik és kutatási módszertanuk ([[argumentum ad hominem]]), hogy a nyelvrokonság nem feltétlenül azonos a genetikai rokonsággal, stb.
 
A finnugor elmélet hívei szerint a kritikusok érvei nem vesznek figyelembe alapelveket. A kritikusok viszont azt állítják, hogy ezek az alapelvek hibásak, vagy egyoldalúak, nem többek a priori feltevésekre épülő körkörös érvelésnél.
 
Így például hogy a nyelvrokonság vizsgálatakor nem a szavak jelenkori vagy közelmúltbeli alakját, hanem a legkorábbi elérhető dokumentumokat kell figyelembe venni. Ez az érv már Vámbéry esetére sem igaz, aki az ótörök nyelvvel dolgozott. Ezzel szemben a finnugor nyelvek többségénél nincsen 18–19. század előtti írott nyelvemlék, így a szókincs és a nyelvi elemek összehasonlítása kizárólag a mai nyelvállapotból indulhat ki.
 
A kulturális jövevényszavak helyett az [[alapszókincs]] elemeit érdemes összevetni. Ugyanakkor az alapszókincsnek nincsen semmilyen kézzelfogható definíciója, a magyar nyelvben azt tekintik alapszókincsbelinek, ami valamely finnugor nyelvvel rokonságba hozható, míg minden török szó jövevény. Ez „bizonyíta” a finnugor elméletet, miközben a finnugor elmélet adja az alapszókincs kiválasztásának kritériumát.
 
A hangok hasonlóságánál jelentősebbek a rendszeres hangmegfelelések. A hangmegfeleltetés iránya azonban ismét előfeltevéseken alapul, mint például a gyakran emlegetett finnugor→magyar p→f hangmegfelelés. Amennyiben tényleg a magyarban fejlődött f hanggá a p, úgy azt kell feltételezni, hogy egy bilabiális minden felismerhető kényszer ellenére egy korábban nem létező labiodentálisba ment volna át. Logikus feltevés, hogy az f hangot tartalmazó magyar szavakat vették át a finnugor nyelvek, és a náluk (akkor még) hiányzó hangot pótolták p-vel.
 
A hangutánzó-hangfestő szavak ritkán képezhetik az összevetés alapját. Viszont a finnugor etimológiák rendkívül gyakran alkalmazzák a számukra megmagyarázhatatlan eredetű szavaknál a hangfestést. Így például a Magyar etimológiai nagyszótár szerint a „sűrű” szó is hangfestő. Nem árulja el, hogy a sűrűségnek milyen hangja van, ugyanakkor a csuvasban ugyanez a szó şăra. A hangfestésre a különböző nyelvek különbözö szavakat hoznak létre. Amennyiben például a [[kakukk]] szó felismerhető a latintól a görögön és törökön át az örményig, úgy azok inkább azonos származásúak, mint hogy valamennyi nép ugyanazt a hangot hallaná ki a kakukk hangjából.
 
S kutatók nemzetiségénél, ill. vélt vagy valós politikai indíttatásánál mérvadóbbak a forrásaik és kutatási módszertanuk ([[argumentum ad hominem]]). Ugyanez azonban fordítva is igaz, a kritikusok sem feltétlenül politikai indíttatásból kritizálják a finnugor elméletet, miközben a kritikákra megfogalmazott finnugrista válaszok szinte mindig ezzel gyanúsítják azokat.
 
A nyelvrokonság nem feltétlenül azonos a genetikai rokonsággal. Ez azonban azt jelenti, hogy a nyelvcsaládokban olyan népek lehetnek, akik nyelvcserével, nyelvi felülrétegződéssel, nyelvkiegyenlítődéssel, közlekedő nyelvekkel, kreolizációval vagy pidginizációval jutottak a nyelvükhöz. Ez a finnugor nyelvcsaládnál is mindenképp igaz, mivel a legkülönbözőbb genetikai eredetű népek alkotják azt. Ez esetben viszont a „finnugor őshaza”, és az erre épített – magyar őstörténeti nonszensz – Magna Hungaria elképzelése sem tartható fenn. Ha a nép és a nyelv története nem ugyanaz, akkor a finnugor népek őstörténetét magyar őstörténetként előadni hiba.
 
A kérdésről többek között [[Nádasdy Ádám]] írt ismeretterjesztő glosszát,<ref>[http://seas3.elte.hu/delg/publications/modern_talking/a-gonosz-budenz.html Nádasdy Ádám: A gonosz Budenz] (Élet és Irodalom, 2010. április)</ref> és a ''Nyest (Nyelv és Tudomány)'' internetes nyelvészeti folyóirat is több ízben ismertette a témát a nagyközönségnek, a nyelvrokonság általános fogalmait tisztázva.<ref>[http://www.nyest.hu/renhirek/bevezetes-a-nyelvrokonsag-kerdesebe Bevezetés a nyelvrokonság kérdésébe] (2014), [http://www.nyest.hu/renhirek/mi-bizonyitja-hogy-a-magyar-nyelv-finnugor Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor?] (2012), [http://www.nyest.hu/renhirek/ervek-a-finnugor-nyelvrokonsag-mellett Érvek a finnugor nyelvrokonság mellett] (2011)</ref>

Navigációs menü