„Ikkjú” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
személy infobox és kiegészítés |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{magyaros|japán}} |
{{magyaros|japán}} |
||
{{személy infobox |
|||
[[Fájl:Portrait_of_Ikkyū_by_Bokusai.jpg|thumb|right|250px|Ikkjú, tanítványa, Bokuszai ábrázolásában]] |
|||
|kép=Portrait_of_Ikkyū_by_Bokusai.jpg |
|||
⚫ | |||
|képaláírás=Ikkjú, tanítványa, Bokuszai ábrázolásában}} |
|||
⚫ | |||
Huszonhat évesen a [[Biva-tó|Biva-tavon]] meditálva világosodott meg egy varjú károgására. Cselekedetei megosztották kortársait: igen szerette az alkoholt, megvilágosodását követően rendszeresen látogatta a bordélyházakat, a nemi életet mintegy vallási gyakorlatként értelmezve, az újévi ünnepek alkalmával pedig pálcára szúrt koponyát hordott körbe azt kántálva: ''„Öregszünk, közeleg a halál.”''<ref name="kultlex">{{cite book | author = Gy. Horváth László | title = Japán kulturális lexikon | publisher = Corvina | year = 1999 | id = ISBN 963-13-4756-7}}</ref> Mindennek ellenére élete végén kinevezték az 1467-től 1477-ig tartó [[Ónin-háború]] alatt lerombolt [[Daitokudzsi]] templom főapátjává, bár a posztot csak kelletlenül fogadta el. A rinzai szekta történetében egyszerre számít szentnek és eretneknek. |
Huszonhat évesen a [[Biva-tó|Biva-tavon]] meditálva világosodott meg egy varjú károgására. Cselekedetei megosztották kortársait: igen szerette az alkoholt, megvilágosodását követően rendszeresen látogatta a bordélyházakat, a nemi életet mintegy vallási gyakorlatként értelmezve, az újévi ünnepek alkalmával pedig pálcára szúrt koponyát hordott körbe azt kántálva: ''„Öregszünk, közeleg a halál.”''<ref name="kultlex">{{cite book | author = Gy. Horváth László | title = Japán kulturális lexikon | publisher = Corvina | year = 1999 | id = ISBN 963-13-4756-7}}</ref> Mindennek ellenére élete végén kinevezték az 1467-től 1477-ig tartó [[Ónin-háború]] alatt lerombolt [[Daitokudzsi]] templom főapátjává, bár a posztot csak kelletlenül fogadta el. A rinzai szekta történetében egyszerre számít szentnek és eretneknek. |
A lap 2015. november 17., 15:35-kori változata
Ikkjú | |
Ikkjú, tanítványa, Bokuszai ábrázolásában | |
Született | 1394. február 1. Kiotó |
Elhunyt | 1481. december 12. (87 évesen) Kyotanabe |
Állampolgársága | Muromacsi-bakufu |
Szülei | Gokomacu |
Foglalkozása | |
Tisztsége | apát |
Halál oka | malária |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikkjú témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ikkjú, névváltozat: Ikkjú Szódzsun (japánul:一休宗純, Hepburn-átírással: Ikkyū Sōjun) (Kiotó, 1394. február 9.–1481. december 21.), a rinzai szektához tartozó zen buddhista szerzetes, költő, a japán teaszertartás egyik megteremtője.
Huszonhat évesen a Biva-tavon meditálva világosodott meg egy varjú károgására. Cselekedetei megosztották kortársait: igen szerette az alkoholt, megvilágosodását követően rendszeresen látogatta a bordélyházakat, a nemi életet mintegy vallási gyakorlatként értelmezve, az újévi ünnepek alkalmával pedig pálcára szúrt koponyát hordott körbe azt kántálva: „Öregszünk, közeleg a halál.”[1] Mindennek ellenére élete végén kinevezték az 1467-től 1477-ig tartó Ónin-háború alatt lerombolt Daitokudzsi templom főapátjává, bár a posztot csak kelletlenül fogadta el. A rinzai szekta történetében egyszerre számít szentnek és eretneknek.
Források
- ↑ Gy. Horváth László. Japán kulturális lexikon. Corvina. ISBN 963-13-4756-7 (1999)