„Topáz” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
3 bájt hozzáadva ,  5 évvel ezelőtt
clean up AWB
(link jav.)
(clean up AWB)
A topáz színezőanyagára vonatkozó vizsgálatok szerint a sárga színt [[króm]], a rózsaszínt [[vanádium]] idézi elő, az [[Akvamarin (drágakő)|akvamarin]]színű topázok színező anyaga pedig a [[vas]].
 
A topáz hevítve színét megváltoztatja. Gyakorlatilag nagy jelentőségű, hogy a sárga- és barnásszínű kövek hevítve rózsaszínűekké válnak, a rózsaszínű topáz tehát sárgából mesterségesen előállítható. Legmegfelelőbbek a hevítésre az aranysárga és vöröses sárga [[brazília]]i topázok. A szükséges hő 300-400  °C; erősebb hevítésnek teljes elszíntelenedés a következménye. Az égetett topázok [[fénytörés]]e nagyobb és [[pleokroizmus]]a erősebb, mint a természetes színű kőé. A hevített topázok ibolyántúli sugarak hatására visszanyerik eredeti színüket; e tulajdonságuknál fogva tehát a természetes kőtől megkülönböztethetők. Kék topázokon hevítéskor nem sikerült színváltozást megfigyelni.
 
A topázkristályokon különböző sugarak hatására is észlelhető némi színváltozás, Megfigyelték, hogy bizonyos sárga kövek, különösen a [[Szibéria]] egyes részeiről származók, napfény hatásának kitéve, néhány hónap alatt színüket teljesen elvesztették, egyes halvány kékszínű kövek pedig halványsárgákká váltak. A narancssárga topázok az ibolyántúli sugarak hatására sötétebbek lettek. A [[röntgensugárzás|Röntgen-sugarak]] hatása elég feltűnő: a színtelen topáz sárga lesz, a halványsárga brazíliai sötétebb, narancssárga színt ölt, de a schneckensteini alig változik. A katódsugarak jóformán semmi hatással nincsenek, de a [[rádium]]sugárzás elég élénk változást idéz elő. Hatására a színtelen topáz narancssárga vagy világossárga, a fehéressárga és rózsaszínű sötétnarancsszínű, a sárgásbarna sötétebb sárgásbarna lesz; a schneckensteini sárgásszínű, és a brazíliai kéktopáz nem változik, de a többi kékes topáz sárgás színűvé válik.
 
Ibolyántúli besugárzásra a rózsaszínű topáz halványbarnássárga, a sárga narancssárga színben fénylik. A [[röntgensugárzás|Röntgen-sugarak]] hatása gyenge, katódsugarak a színtelen topázon fakókék vagy sárga, a világoskéken világoskék, a sárgán kék [[lumineszcencia]]-jelenségeket idéznek elő. A [[brazília]]i színtelen topázokon, 150  °C-on, igen élénk, különböző színű radiotermolumineszcencia észlelhető.
 
== Csiszolása és értéke ==
[[Srí Lanka]] lelőhelyeiről is sok szép topáz kerül forgalomba. A színtelen topázokat ''víz-zafír''-nak, a világos kékeszöldeket helytelenül ''akvamarin''-nak hívják. Ezeken kívül különféle árnyalatban sárgaszínű topázok is találhatók, amelyeknek egy szép, sáfránysárga fajtája indiai topáz néven szerepel.
 
[[Európa]] legfontosabb és legérdekesebb topázlelő helye: Schneckenstein, [[Muldenhammer]] község területén, [[Szászország]]ban: az itt előforduló topáznak azonban ma már, mint [[drágakő]]nek, nem nagy a jelentősége. A topázok kőzete [[turmalin]]tartalmú, [[kvarcit]]os agyagpala-breccsa, amelynek a kötőanyaga kvarc és topáz. A legszebb schneckensteini topázok ma a [[Drezda|drezda]]i ''Grünes Gewölbe'' gyűjteményében találhatók, részben szabadon, részben ékszerekbe foglalva. A kristályok ritkán érik el az 1–2 cm-es méretet, de azért ennél nagyobbak is előfordulnak. A schneckensteini topáz színe nem olyan élénk és sötét, mint a [[brazília]]iaké, hanem halványabb, inkább borsárga, de azért sötétebbek és színtelenek is előfordulnak.
 
Az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és [[Mexikó]]ban több helyen is előfordul, de a drágakőnek megfelelő anyag elég kevés.
271 829

szerkesztés

Navigációs menü