„Óda” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2015. november 12., 16:47-kori változata

Az óda fennkölt, magasztos tárgyú, gyakran bonyolult ritmikájú és felépítésű lírai műfaj. Emelkedett hangvétel, feszült érzelmi állapot jellemzi.

Tárgya sokféle lehet: istenség, természet, haza, művészet, igazság, barátság, szerelem, életöröm, hírnév.

Költői nyelve többnyire kedélyes, patetikus.

Az elnevezés a görög ódé (ᾠδή - ének) – szóból származik; a pengetős hangszerrel kísért énekeket nevezték így.

Már az ókorban több műfaji változata alakult ki. Ma már inkább gyűjtőnévként használatos – ez az ókori típusok jellegzetes költői formáit is felöleli, s bizonyos rokon műfajokkal (himnusszal, rapszódiával, zsoltárral) együtt tágabb műfaji csoportot alkot. Az egyes nemzeti irodalmakra a műfajnak mind a görög, mind a latin változata, mind pedig a héber zsoltárköltészet hatással volt. A 19. századtól az ódai elemek más műfajok elemeivel bővülhettek, a műfaj formailag is kötetlenebbé vált. A modern ódákban az ünnepélyesség is, a gondolatiság is háttérbe szorulhat.

Fogalma: fenséges tárgyat vagy magasztos eszmét ünnepélyes hangon megéneklő lírai költemény.

Példák az ódára

József Attila: Óda
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Friedrich Schiller - Ludwig van Beethoven: Örömóda

Források

Külső hivatkozás

Ódaköltészet a magyar lírában

Kapcsolódó szócikk

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 Költői nyelve többnyire kedélyes, patetikus.
-Az elnevezés a görög  ''ódé'' (ᾠδή - ének) – szóból származik; a pengetős hangszerrel kísért énekeket nevezték így. GECHI
+Az elnevezés a görög  ''ódé'' (ᾠδή - ének) – szóból származik; a pengetős hangszerrel kísért énekeket nevezték így.
 Már az ókorban több műfaji változata alakult ki. Ma már inkább gyűjtőnévként használatos – ez az ókori típusok jellegzetes költői formáit is felöleli, s bizonyos rokon műfajokkal ([[himnusz|himnusszal]], [[rapszódia|rapszódiával]], [[zsoltár]]ral) együtt tágabb műfaji csoportot alkot. Az egyes nemzeti irodalmakra a műfajnak mind a görög, mind a latin változata, mind pedig a héber zsoltárköltészet hatással volt. A [[19. század]]tól az ódai elemek más műfajok elemeivel bővülhettek, a műfaj formailag is kötetlenebbé vált. A modern ódákban az ünnepélyesség is, a gondolatiság is háttérbe szorulhat.