„Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: HTML-sortörés |
→Élete: első házasság |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
{{forma}} |
{{forma}} |
||
Fülöp Vilmos volt az első katolikus rajnai palotagróf. Az ő uralkodási idejében kezdődött el a [[pfalzi örökösödési háború]]. |
Fülöp Vilmos volt az első katolikus rajnai palotagróf. Az ő uralkodási idejében kezdődött el a [[pfalzi örökösödési háború]]. |
||
==Első házassága== |
|||
1642. június 9-én [[Varsó]]ban feleségül vette Anna Katalin Konstancia (1619–1651) lengyel királyi hercegnőt, [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond lengyel és svéd király]] ls [[Habsburg Konstancia lengyel királyné|Habsburg Konstancia osztrák főhercegnő]] leányát. A házasságból nem születettek élő utódok, csak egy halva született fiú (1645). |
|||
== Gyermekei == |
== Gyermekei == |
A lap 2015. november 10., 18:23-kori változata
Fülöp Vilmos | |
Rajnai Palotagrófság választófejedelem | |
Uralkodási ideje | |
1685. – 1690. szeptember 12. | |
Elődje | II. Károly |
Utódja | János Vilmos |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Wittelsbach-ház |
Született | 1615. október 4. Neuburg an der Donau |
Elhunyt | 1690. szeptember 12. (74 évesen) Bécs |
Nyughelye | Bajorország |
Édesapja | Wolfgang Vilmos (Neuburg grófja) |
Édesanyja | Bajor Magdaléna hercegnő |
Házastársa | Anna Katalin lengyel királyi hercegnő |
Házastársa | hessen-darmstadti Erzsébet Amalia Magdaléna |
Gyermekei | 18 |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp Vilmos témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem (Neuburg an der Donau, 1615. október 4. – Bécs 1690. szeptember 12.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1685-1690).
Élete
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
Fülöp Vilmos volt az első katolikus rajnai palotagróf. Az ő uralkodási idejében kezdődött el a pfalzi örökösödési háború.
Első házassága
1642. június 9-én Varsóban feleségül vette Anna Katalin Konstancia (1619–1651) lengyel királyi hercegnőt, III. Zsigmond lengyel és svéd király ls Habsburg Konstancia osztrák főhercegnő leányát. A házasságból nem születettek élő utódok, csak egy halva született fiú (1645).
Gyermekei
- Eleonóra Magdolna (1655. január 6 - 1720. január 19.), ő 1676-ban nőül ment I. Lipót német-római császárhoz, akinek 10 gyermeket (József, Krisztina, Mária Erzsébet, Lipót József, Mária Anna, Mária Terézia, Károly, Mária Jozefa, Mária Magdaléna és Mária Margit) szült
- Mária Adelheid Anna (1656. január 6 - 1656. december 22.)
- Zsófia Erzsébet (1657. május 25 - 1658. február 7.)
- János Vilmos József (1658. április 19 - 1716. június 8.), ő kétszer nősült, első felesége Mária Anna Jozefa osztrák főhercegnő lett 1678-ban, aki két fiút szült férjének, ám ők sajnos még csecsemőként meghaltak, az asszony 1689. április 4-én hunyt el, János pedig újraházasodott. Második felesége Medici Anna Mária Lujza toszkánai nagyhercegnő lett 1691. április 29-én, aki sajnos nem szült gyermeket férjének.
- Wolfgang György Frigyes (1659. június 5 - 1683. június 4.), ő Breslau püspökfejedelme volt 1682 és 1683 között
- Lajos Anton (1660. június 9 - 1694. május 4.), ő Worms püspöke volt 1693-tól 1694-ig
- Károly Fülöp (1661. november 4 - 1742. december 31.), ő háromszor nősült, első hitvese Radziwiłł Ludovika Karolina porosz arisztokrata hölgy lett 1688. augusztus 10-én, aki négy gyermekkel (Leopoldina Eleonóra, Mária Anna, Erzsébet Auguszta Zsófia és egy halvaszületett fiúgyermek) ajándékozta meg férjét, de 1695. március 25-én meghalt gyermekágyi lázban, özvegye pedig újranősült. Második felesége 1701. december 15-én Lubomirska Teréza Katalin lengyel arisztokrata hölgy lett, aki két leányt (Teofília Erzsébet Franciska Felicitász és Anna Erzsébet Teofília) szült hitvesének. Teréza 1712. január 6-án meghalt, Károly pedig harmadjára is oltár elé állt. Következő hitvese Jolán Terézia (Thurn und Taxis grófnő) lett 1728-ban, aki nem szült örököst férjének.
- Sándor Zsigmond (1663. április 16 - 1737. január 24.), ő 1691 és 1737 között Augsburg püspöke volt
- Ferenc Lajos (1664. július 18 - 1732. április 6.), ő püspök és érsek volt 1683 és 1732 között
- Frigyes Vilmos (1665-1689)
- Mária Zsófia Erzsébet (1666. augusztus 6 - 1699. augusztus 4.), ő 1687. július 2-án nőül ment a későbbi II. Péter portugál királyhoz, akinek 9 gyermeket (João herceg, János herceg, Ferenc herceg, egy halvaszületett leány, Franciska Xavéria infánsnő, Antónió herceg, Teréza infánsnő, Mánuel herceg és Franciska Jozefa Xavéria infánsnő) szült
- Mária Anna (1667. október 28. – 1740. július 16.) spanyol királyné, II. Károly spanyol király 2. felesége, gyermekei nem születtek
- Fülöp Vilmos Ágost (1668. november 19 - 1693. április 5.), ő 1690. október 29-én feleségül vette Szász-Lauenburgi Anna Mária Franciska hercegnőt, akitől két gyermeke született, Leopoldina Eleonóra és Mária Anna Karolina
- Dorottya Zsófia (1670. július 5 - 1748. szeptember 15.), ő 1690. szeptember 17-én hozzáment Farnese Odoardo pármai herceghez, akinek két gyermeket szült, Sándor Ignácot és Erzsébetet, majd férje 1693. szeptember 6-án bekövetkezett halála után 1696. december 7-én ismét férjhez ment, ezúttal Odoardo féltestvéréhez, Farnese Ferenc herceghez, akitől azonban nem születtek gyermekei.
- Hedvig Erzsébet Amália (1673. július 18 - 1722. augusztus 10.), ő 1691. február 8-án nőül ment Sobieski Jakab Lajos Henrik herceghez, III. János lengyel király fiához, akinek 6 gyermeket (Mária Leopoldina, Mária Kazimíra, Mária Karolina, János, Mária Klementina és Mária Magdolna) szült.
- János (1675-1675)
- Leopoldina Eleonóra Jozefa (1679-1693)
Előző uralkodó: II. Károly |
|
Következő uralkodó: János Vilmos |