„Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Címke: HTML-sortörés
→‎Élete: első házasság
34. sor: 34. sor:
{{forma}}
{{forma}}
Fülöp Vilmos volt az első katolikus rajnai palotagróf. Az ő uralkodási idejében kezdődött el a [[pfalzi örökösödési háború]].
Fülöp Vilmos volt az első katolikus rajnai palotagróf. Az ő uralkodási idejében kezdődött el a [[pfalzi örökösödési háború]].

==Első házassága==
1642. június 9-én [[Varsó]]ban feleségül vette Anna Katalin Konstancia (1619–1651) lengyel királyi hercegnőt, [[III. Zsigmond lengyel király|III. Zsigmond lengyel és svéd király]] ls [[Habsburg Konstancia lengyel királyné|Habsburg Konstancia osztrák főhercegnő]] leányát. A házasságból nem születettek élő utódok, csak egy halva született fiú (1645).


== Gyermekei ==
== Gyermekei ==

A lap 2015. november 10., 18:23-kori változata

Fülöp Vilmos

Rajnai Palotagrófság választófejedelem
Uralkodási ideje
1685. 1690. szeptember 12.
ElődjeII. Károly
UtódjaJános Vilmos
Életrajzi adatok
UralkodóházWittelsbach-ház
Született1615. október 4.
Neuburg an der Donau
Elhunyt1690. szeptember 12. (74 évesen)
Bécs
NyughelyeBajorország
ÉdesapjaWolfgang Vilmos (Neuburg grófja)
ÉdesanyjaBajor Magdaléna hercegnő
HázastársaAnna Katalin lengyel királyi hercegnő
Házastársahessen-darmstadti Erzsébet Amalia Magdaléna
Gyermekei18
A Wikimédia Commons tartalmaz Fülöp Vilmos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem (Neuburg an der Donau, 1615. október 4.Bécs 1690. szeptember 12.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1685-1690).

Élete

Fülöp Vilmos volt az első katolikus rajnai palotagróf. Az ő uralkodási idejében kezdődött el a pfalzi örökösödési háború.

Első házassága

1642. június 9-én Varsóban feleségül vette Anna Katalin Konstancia (1619–1651) lengyel királyi hercegnőt, III. Zsigmond lengyel és svéd király ls Habsburg Konstancia osztrák főhercegnő leányát. A házasságból nem születettek élő utódok, csak egy halva született fiú (1645).

Gyermekei

  • Eleonóra Magdolna (1655. január 6 - 1720. január 19.), ő 1676-ban nőül ment I. Lipót német-római császárhoz, akinek 10 gyermeket (József, Krisztina, Mária Erzsébet, Lipót József, Mária Anna, Mária Terézia, Károly, Mária Jozefa, Mária Magdaléna és Mária Margit) szült
  • Mária Adelheid Anna (1656. január 6 - 1656. december 22.)
  • Zsófia Erzsébet (1657. május 25 - 1658. február 7.)
  • János Vilmos József (1658. április 19 - 1716. június 8.), ő kétszer nősült, első felesége Mária Anna Jozefa osztrák főhercegnő lett 1678-ban, aki két fiút szült férjének, ám ők sajnos még csecsemőként meghaltak, az asszony 1689. április 4-én hunyt el, János pedig újraházasodott. Második felesége Medici Anna Mária Lujza toszkánai nagyhercegnő lett 1691. április 29-én, aki sajnos nem szült gyermeket férjének.
  • Wolfgang György Frigyes (1659. június 5 - 1683. június 4.), ő Breslau püspökfejedelme volt 1682 és 1683 között
  • Lajos Anton (1660. június 9 - 1694. május 4.), ő Worms püspöke volt 1693-tól 1694-ig
  • Károly Fülöp (1661. november 4 - 1742. december 31.), ő háromszor nősült, első hitvese Radziwiłł Ludovika Karolina porosz arisztokrata hölgy lett 1688. augusztus 10-én, aki négy gyermekkel (Leopoldina Eleonóra, Mária Anna, Erzsébet Auguszta Zsófia és egy halvaszületett fiúgyermek) ajándékozta meg férjét, de 1695. március 25-én meghalt gyermekágyi lázban, özvegye pedig újranősült. Második felesége 1701. december 15-én Lubomirska Teréza Katalin lengyel arisztokrata hölgy lett, aki két leányt (Teofília Erzsébet Franciska Felicitász és Anna Erzsébet Teofília) szült hitvesének. Teréza 1712. január 6-án meghalt, Károly pedig harmadjára is oltár elé állt. Következő hitvese Jolán Terézia (Thurn und Taxis grófnő) lett 1728-ban, aki nem szült örököst férjének.
  • Sándor Zsigmond (1663. április 16 - 1737. január 24.), ő 1691 és 1737 között Augsburg püspöke volt
  • Ferenc Lajos (1664. július 18 - 1732. április 6.), ő püspök és érsek volt 1683 és 1732 között
  • Frigyes Vilmos (1665-1689)
  • Mária Zsófia Erzsébet (1666. augusztus 6 - 1699. augusztus 4.), ő 1687. július 2-án nőül ment a későbbi II. Péter portugál királyhoz, akinek 9 gyermeket (João herceg, János herceg, Ferenc herceg, egy halvaszületett leány, Franciska Xavéria infánsnő, Antónió herceg, Teréza infánsnő, Mánuel herceg és Franciska Jozefa Xavéria infánsnő) szült
  • Fülöp Vilmos Ágost (1668. november 19 - 1693. április 5.), ő 1690. október 29-én feleségül vette Szász-Lauenburgi Anna Mária Franciska hercegnőt, akitől két gyermeke született, Leopoldina Eleonóra és Mária Anna Karolina
  • Dorottya Zsófia (1670. július 5 - 1748. szeptember 15.), ő 1690. szeptember 17-én hozzáment Farnese Odoardo pármai herceghez, akinek két gyermeket szült, Sándor Ignácot és Erzsébetet, majd férje 1693. szeptember 6-án bekövetkezett halála után 1696. december 7-én ismét férjhez ment, ezúttal Odoardo féltestvéréhez, Farnese Ferenc herceghez, akitől azonban nem születtek gyermekei.
  • Hedvig Erzsébet Amália (1673. július 18 - 1722. augusztus 10.), ő 1691. február 8-án nőül ment Sobieski Jakab Lajos Henrik herceghez, III. János lengyel király fiához, akinek 6 gyermeket (Mária Leopoldina, Mária Kazimíra, Mária Karolina, János, Mária Klementina és Mária Magdolna) szült.
  • János (1675-1675)
  • Leopoldina Eleonóra Jozefa (1679-1693)


Előző uralkodó:
II. Károly
Rajnai palotagróf
16851690
mint pfalzi választófejedelem
Következő uralkodó:
János Vilmos