Módosítások

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A hangszer fejlődésének egy mellékága a Franciaországban feltalált ''cor omnitonique'' volt, egy nagyon komplikált kürt, melybe az összes lehetséges toldalékcső eleve be volt építve, és a kívánt hangnemnek megfelelően lehetett a hangszert egy mozdulattal „átváltani”. Ez a megoldás végül feledésbe merült, ma már csak múzeumok látványosságaként találkozhatunk vele.
 
A [[19. század]] elején a kürtöknél a trombitával együtt az elsők között alkalmazták az új találmányt, a szelepeket, ami végleges megoldást ígért a hangszer egyre kínzóbb hiányosságaira. Használatukkal lehetővé vált, hogy a kürt egész hangterjedelmében a teljes [[kromatikus]] hangsort megszólaltathassa, hogy minden hangnemben egyformán használható legyen. Ennek ellenére érdekes módon meglehetősen sokáig tartott, amíg a zeneszerzők is megbarátkoztak az új hangszerváltozattal, többek között [[Ludwig van Beethoven|Beethoven]] és [[Franz Schubert|Schubert]] is még ragaszkodtak a hagyományos kürthöz. A szelepes kürt feltalálása után 20 évvel, [[1835]] körül kezdett csak helyet kapni a [[szimfonikus zenekar]]okban. A duplakürt [[1900]] körül jelent meg, hamarosan felváltva a hagyományos F kürtöket.Haliiiiiiii!!!!!
[[Fájl:French horn back.png|right|thumb|270px|Modern duplakürt hátulnézetben]]
 
Névtelen felhasználó

Navigációs menü