Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)

Kocsmafal – nyelvi (helyesírási, stilisztikai, elnevezési és átírási) kérdések szekciója

Kocsmafalak  |  Hírek   |  Kezdőknek   |  Javaslatok   |  Műszaki   |  Források   |  Nyelvi   |  Fordítási segítség   |  Képek   |  Jogi   |  Egyéb 

---

Wikidata-segítségkérés    |   Sablonműhely vitalapja    |   Kategóriajavaslatok    |   Szavazás   |   Szavazási javaslatok   |   Véleménykérés

---

Magyarország-műhely az enwikin    |   magyar KF a Commonson    |   magyar társalgó a Wikidatán    |   magyar KF a Wikifajokban 

---

Wikiforrás   |   Wikikönyvek   |   Wikidézet   |   Wikiszótár

Rövidítése:
WP:KF-NY
WP:KF-NYELVI

Itt kérhetsz helyesírási, nyelvhasználati-stilisztikai ügyekben segítséget, itt érdemes megvitatni a lapok elnevezésével és az idegen írásrendszerű nyelvek szavainak átírásával kapcsolatos problémákat. (Az eddig összegyűjtött helyesírási irányelveket, tapasztalatainkat a WP:HELYES oldalon igyekszünk rendszerré szervezni, stilisztikai kérdésekkel a WP:STIL és a WP:FORMA megfelelő szakaszai foglalkoznak.)

• Új témát mindig a lap alján kezdj! Vagy használd a következő linket: !
• Ne felejtsd el aláírni a hozzászólásodat (a ~~~~ jelek begépelésével vagy a szerkesztőablak fölötti aláírás gomb használatával)!

Tippek a Kocsmafal hatékonyabb használatára

• Ha egy jó ötletednek nem akad pillanatnyilag megvalósítója, de többen helyeslik, vedd fel a később megvalósítandó Jó ötletek tárházába, nehogy elsüllyedjen a kegyetlenül falánk archívumban!
• Ha személyes segítőtársat szeretnél, akivel megbeszélheted szerkesztési problémáidat, akkor ide kattintva kérhetsz mentort magadnak.
• Ha nem tudod eldönteni, hogy valamely speciális probléma/feladat kire tartozik, nézz körül a különleges szerkesztői jogokkal felruházott Wikipédia-munkatársak feladatkörét ismertető lapon!
• Ha valamilyen enciklopédikus információ után kutattál a cikkekben, de nem találtad meg, fordulj a Tudakozóhoz.

Archívumok | Az archívumok tartalomjegyzéke

• 2007. 05. 13. · 06. 10. · 07. 20. · 08. 21. · 09. 18. · 10. 13. · 11. 02. · 11. 27.
• 2008. 01. 14. · 02. 14. · 03. 24. · 05. 02. · 05. 20. · 07. 01. · 08. 17. · 16 · 17 · 18 · 19
• 2009 | 20 · 21 · 22 · 23 · 24 · 25 · 26 · 27 · 28 · 29 · 30 · 31 · 32 · 33 · 34 · 35
• 2010 | 36 · 37 · 38 · 39 · 40 · 41 · 42 · 43 · 44 · 45 · 46 · 47 · 48 · 49
• 2011 | 50 · 51 · 52 · 53 · 54 · 55 · 56 · 57 · 58 · 59 · 60 · 61 · 62 · 63 · 64 · 65 · 66 · 67
• 2012 | 68 · 69 · 70 · 71 · 72 · 73 · 74 · 75 · 76 · 77 · 78 · 79 · 80 · 81 · 82
• 2013 | 83 · 84 · 85 · 86 · 87 · 88 · 89 · 90 · 91 · 92 · 93 · 94 · 95 · 96 · 97 · 98 · 99
• 2014 | 100 · 101 · 102 · 103 · 104 · 105 · 106 · 107 · 108 · 109 · 110 · 111 · 112
• 2015 | 113 · 114 · 115 · 116 · 117 · 118 · 119 · 120 · 121 · 122 · 123 · 124 · 125 · 126 · 127 · 128 · 129 · 130
• 2016 | 131 · 132 · 133 · 134 · 135 · 136 · 137 · 138 · 139 · 140
• 2017 | 141 · 142 · 143 · 144 · 145 · 146 · 147 · 148 · 149 · 150
• 2018 | 151 · 152 · 153 · 154 · 155 · 156 · 157 · 158 · 159 · 160 · 161 · 162
• 2019 | 163 · 164 · 165 · 166 · 167 · 168 · 169 · 170
• 2020 | 171 · 172 · 173 · 174 · 175 · 176 · 177 · 178 · 179 · 180 · 181
• 2021 | 182 · 183 · 184 · 185 · 186 · 187 · 188 · 189 · 190 · 191
• 2022 | 191 · 192 · 193 · 194 · 195 · 196 · 197 · 198 · 199
• 2023 | 200 · 201 · 202 · 203 · 204 · 205 · 206 · 207
• 2024 | 208 · 209 · 210 · 211 · 212 · 213 · 214

Iraki-Kurd – kell-e nagykötőjel?

Függőben Szajci ^pošta 2015. augusztus 7., 20:51 (CEST)

vita:Iraki-Kurd Labdarúgó-szövetség oldalon a kötőjelekkel kapcsolatban vita alakult ki. Kérem segítsetek. Szajci ^pošta 2015. július 26., 07:35 (CEST)

Szerintem kell.

Elég ennyi, vagy keressek valami vonatkozó szabályzatot ? --Rendes Kis ^{beszéljük meg} 2015. július 26., 07:39 (CEST)

Ez nagyon jó útmutató: Nagykötőjel --Rendes Kis ^{beszéljük meg} 2015. július 26., 07:43 (CEST)

Ez Iraki-Kurdisztán szövetsége, a terület nevében biztos nem nagy a kötőjel, ha kell egyáltalán kötőjel magyarul (ld. sok más nyelven d:Q205047#sitelinks-wikipedia). Oliv0 ^vita 2015. július 26., 08:00 (CEST)

Akkor igen, ráadásul akkor kis "i": iraki Kurdisztán. Ha név része, akkor persze nagy "I". --Rendes Kis ^{beszéljük meg} 2015. július 26., 08:04 (CEST)

Vagy ez már egy önálló népcsoport ?

Akkor a népet rövid kötőjellel írnám: iraki-kurd.

De az ő államukat vagy autonóm tartományukat, amelynek labdarúgó-szövetsége van, azt akkor is kötőjel nélkül. --Rendes Kis ^{beszéljük meg} 2015. július 26., 08:12 (CEST)

Néhány napja levélben rákérdeztem erre az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tanácsadó Szolgálatánál. Várjuk ki, hátha válaszolnak. De semmiképpen sem nagykötőjel, ha kell egyáltalán. --Vépi ^vita 2015. július 26., 08:14 (CEST)

Először azt hittem, hogy ez könnyű kérdés, de már látom, hogy egyáltalán nem ... --Rendes Kis ^{beszéljük meg} 2015. július 26., 08:17 (CEST)

•  megjegyzés: van ezeknek a kurdoknak éppen elég bajuk. Nem kéne nekünk is rájuk szállni. Sikeresen a nyakukba lett varrva az Iszlám Kalifátus elsöprése. Egyáltalán nem érdekli őket egy-egy kötőjel mineműsége. OsvátA ^Palackposta 2015. július 26., 09:54 (CEST)

Szerintem egyszerű jelzős kapcsolat, mint az amerikai magyar. --Pagony ^foxhole 2015. július 26., 12:33 (CEST)

Amikor egy államalakulat(szerűség) nevének jelzői előtagja egy nemzetre, országra utal, a tulajdonnévi szerkezet mindenféle kötőjel nélkül irandó: Brit Szomália, Francia Guyana stb., alig hinném azonban, hogy ez egészen pontosan ide illeszkedne. Amennyiben valóban létezik ilyen földrajzi név, abban az esetben mindenféleképpen kötőjellel irandó (Iraki-Kurdisztán), más megoldás a földrajzi nevek helyesirása értelmében a fenti Brit Szomália stb. tipus kivételével nincs, de miután sem a Cartographia, sem lexikonok nem tudnak ilyen földrajzi névről, a kerék feltalálása helyett magam is Pagonnyal értenék egyet, hogy egyszerű jelzős szerkezetként kezelendő: iraki Kurdisztán, iraki kurd. Az "amerikai magyar" analógia annyiban sántit, hogy annak tulajdonnévi forrása, pl. amerikai Magyarország, nem létezik. Pasztilla 2015. július 26., 13:15 (CEST)

Sziasztok! Szerintem ezért kell kötőjel, mert Irakon belül föderáció van, annak van 78 000 négyzetkilométeres (vitatott területekkel együtt) kurd területe. Érdekes, hogy ebből vita alakult ki, engem kvázi annyira nem izgatott, hogy kötőjel vagy sem:) Valaki kötőjellel írta valaki nem. Abszolút nem egy külön népcsoport, sőt mi kurdok egyáltalán nem szeretjük, ha le iraki-kurdoznak vagy szíriai-kurdoznak vagy török-kurdoznak, mert az olyan mintha, be akarnánk integrálódni, pedig nem, a kurdoknak megvan a saját területük, ott élnek több évezrede. Mi pl. az iraki-kurdot úgy mondjuk, hogy başhuri kurd vagy kurd ij Başhur. Ami szó szerint az jelenti, hogy dél-kurd. Vagy pl. az iráni kurdot úgy mondjuk, hogy kurd ij Rojhelat vagy rojhelati kurd, ami jelenti, hogy keleti kurd. Na további szép napot :) --Titan971118 ^vita 2015. július 27., 13:24 (CEST)

Úgy érzem, hogy Titan szerktársunk a legautentikusabb ebben a kérdésben, és el kell fogadnunk a kötőjeles megoldást, fenntartva azt a lehetőséget, hogy a szöveg kontextusától függően van helye esetenként a kötőjel nélküli formának, például ha az iraki kurd lakosságról beszélünk (és nem az iraki-kurd lakosságról, mert olyan nem létezik, ahogy Titan is említi). Az eredetileg felvetett kérdésben szereplő Iraki-Kurd Labdarúgó-szövetség esetében, és hasonló esetekben viszont egyértelműen a kötőjeles forma a helyes. --Dodi123 ^vita 2015. július 27., 15:53 (CEST)

Egy pillanat: hogyhogy? Élvezettel olvastam Titan hozzászólását, nyilván autentikusabb bármelyikünknél a kurdok etnikai helyzetét tekintve, de mitől volna ő a legautentikusabb egy magyar helyesírási kérdés eldöntésére, különösen miután explicite kinyilvánítja, hogy őt nem izgatja, kötőjellel vagy anélkül írják-e. Pasztilla 2015. augusztus 1., 15:19 (CEST)

Miért? Neked más a véleményed a kérdésről? (Erről ugyanis nem írtál.) Ha egyébként egyetértesz a sok szerkesztőnél is szebb magyarsággal író Titannal a kötőjel kérdésében, akkor ez a hozzászólásod teljesen fölösleges volt. --Dodi123 ^vita 2015. augusztus 1., 16:02 (CEST)

@Dodi123: Ott van fönt a véleményem. Amit ugyanis nem olvastál, és akkor ez a hozzászólásod teljesen fölösleges volt. Pasztilla 2015. október 1., 19:17 (CEST)

Bocsánat. Valóban elkerülte a figyelmem, hogy azt is te írtad. Így a hozzászólásomban feltett kérdés valóban fölösleges volt, de az autentikussággal kapcsolatos álláspontod továbbra sem osztom. Egyrészt mert az írásmódnál nagyon is számít – véleményem szerint – a jelentéstartalom, másrészt magyar nyelvi kérdésekben a véleménye pontosan ugyanannyira autentikus, mint mindenki másé, aki nem hivatásos nyelvész. Nekem ez a megjegyzésed nem tetszett, ezen és csakis ezen kaptam fel a vizet. – Dodi123 ^vita 2015. október 1., 20:12 (CEST)

Még nem jött válasz. Vagy a nyár miatt, vagy nem tudom. – Vépi ^vita 2015. augusztus 8., 07:38 (CEST)

Azt gondolom, hogy ez a vita idáig nagyrészt tévúton haladt, és a hozzászólások nagyobb része nem jó irányba visz. Ugyanis az államalakulat nevéből (akár létező, akár „wannabe”, akár elismert, akár el nem ismert államról van szó) nem lehet a nép vagy a lakók nevére visszakövetkeztetni.

• Azt gondolom, hogy nagykötőjel (ez egy szó) semmiképpen nem kell, mert nem két nép kapcsolatáról van szó. Elég egy picit tisztában lenni a történelemmel és a politikával, hogy ezt tudjuk. A nagykötőjeles változat azt jelentené, hogy Irak és a bánatára nem is létező Kurdisztán közös szövetséget tart fenn. Valójában pedig arról, hogy van egy elnyomott nép, amelyiknek nincs saját országa, csak szeretne, és ez a nép részben Irak, részben más országok területén él. A nagykötőjel olyan gondolatot fejez ki, amiért az irakiak és a kurdok is ölni tudnának.
• Az a kérdés, hogy ennek a népnek az iraki részre eső szállásterületét Iraki Kurdisztánnak vagy Iraki-Kurdisztánnak hívjuk (vagy hívja bárki, aki ezt az államot létre szeretné hozni) érdekes, de itt irreleváns. Az ezzel kapcsolatos érvelések akkor lennének érdekesek, ha az Iraki-Kurdisztáni Labdarúgó-szövetségről lenne szó. De ez nem kurdisztáni, hanem kurd, és ezért nem érdekesek. Pontosabban annyiban érdekesek, hogy más wikikben ilyen címekkel szerepel a cikk, tehát lehet, hogy ez a pontosabb, de akkor vagy „Iraki Kurdisztáni Labdarúgó-szövetség”, vagy „Iraki Kurdisztán Labdarúgó-szövetsége” címen kéne futnia a cikknek, és azután kezdhetnénk gondolkodni róla, hogy kell-e kiskötőjel. Azt gondolom, hogy nem, ahogy Pasztilla leírta. Nagykötőjelről akkor sem lenne okunk beszélni. Talán inkább ez lenne a helyes irány.
• Ha viszont megmaradunk a népnévi alaknál, akkor egyértelműen különírandók ugyancsak a fentiek szerint: iraki kurd, iraki kurdok. Ez a különírás megmarad a szervezet nevében, csak a tulajdonnévi alak indokolja a nagybetűket. Viszont ez nem fejezi ki pontosan a létrehozók szándékát, hogy a saját igényelt önálló államiságukat fejezzék ki a szervezet létezése által (akár elismeri valamilyen nemzetközi sportszövetség, akár nem, de gyanítom, hogy nem – erről azért szót kéne ejteni a cikkben!).

Jelenleg öt másik wikiben van szócikk, a kurd lenne a legrelevánsabb, de bevallom, hogy azt nem tudom elolvasni (mea culpa), a másik négy mindegyik az országnévi alakot használja. Ilyen szempontból OsvátA-val sem értek egyet, mert egy ilyen valószínűleg el nem ismert szervezetet demonstratív céllal hoznak létre, és pont azért, hogy értsék a szándékaikat, amiket a név írásmódja is kifejez. Titanakárhány hozzászólása is ezt erősíti.

Mindezek alapján első helyen az „Iraki Kurdisztán Labdarúgó-szövetsége” alakra szavazok, mert ez az, ami a létrehozók vélhető szándékait kifejezi, az interwikik alapján valószínűsíthetően megfelel az eredeti kurd névnek, helyesírásilag is megfelelő és a két ilyen tulajdonságú alak közül pontosabban kifejezi ezt a gondolatmenetet (tudniillik, hogy ehhez a létrehozni és elismertetni kívánt államhoz vagy autonóm területhez kötődik). Második helyen az „Iraki Kurd Labdarúgó-szövetség”-re, ami helyesírásilag szintén megfelelő, de nem tükrözi a létrehozók vélhető szándékát.

A kérdés mindenképpen csak az lehet, hogy kiskötőjel kell-e, nem a nagy, és nem kell. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 8., 08:20 (CEST)

Titanxxx hozzászólása valóban hasznos és releváns olyan szempontból, hogy a szándékot mutatja, az egy másik kérdés, hogy lehet ezt a magyar helyesírás nyelvére lefordítani; ő maga is helyesen mutatott rá, hogy a preferált délkurd és keleti kurd sem azonos eset kötőjelezés szempontjából. Az iraki kurd (mint i képzős jelzős szerkezet) ebből a szempontból a keleti kurd mintáját követi, a délkurdot pedig az OH által is hozott délnémet, délorosz mintájára egybe kéne írni. Kötőjelről ismét nincs szó, nagyról még annyira se. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 8., 08:49 (CEST)

Sziasztok! Az Iraki-Kurd-ot azért írtam Dél-Kurd helyett, mert sokan nem tudnák értelmezni. Mert pl. iraki rész helyett szíriai részt gondolnák. Iraki-Kurd-nak pedig azért neveztem el a cikket, mert ez Iraki részből "leszedett" autonóm terület. A kurdok legfeljebb úgy használják, hogy Kurdisztán, vagy Dél-Kurdisztán. És azért nem csak simán Kurdisztán Labdarúgó-szövetség, mert nem törökországi, iráni, szíriai, hanem csak iraki részen lévő kurd játékosok játszanak. A „Iraki Kurdisztán Labdarúgó-szövetsége” szerintem azért nem jó, mert a Labdarúgó-szövetségek általában nem így használják pl. a Magyar Labdarúgó-szövetség sem Magyarország Labdarúgó-szövetsége, de a Német Labdarúgó-szövetség sem Németország Labdarúgó-szövetsége. Ha nagyon problémás a cím, akkor szívesen átírom simán Kurd labdarúgó-válogatott ill. Labdarúgó-szövetséggé, csak gondoltam az iraki jelzővel egy picit értelmezhetőbb. üdv:– Titan971118 ^vita 2015. augusztus 8., 11:28 (CEST)

Megnéztem a ConIFA ranglistáját és nincs többé Iraki-Kurdisztán! A legfrissebb világranglistán már Kurdisztán szerepel, végre kivették az ,,iraki" jelzőt! https://conifaofficial.wordpress.com/ranking/ – Titan971118 ^vita 2015. augusztus 9., 08:54 (CEST)

A kérdés több részből áll, ahogy az Illetékes elvtárs is rájött. Elsősorban elnevezési, másodsorban helyesírási. Az MLSZ neve nem alap általánosításra, hogy más szövetségek hogy hívják magukat; legfeljebb annyit tudunk, hogy más szövetségeket hogy szoktak magyarul hívni. Az eredeti nevüknek jobban utána kéne járni. A Kurdisztánt azért javasoltam, mert az összes többi wikiben is ezen a címen van, és ebből gondoltam, hogy ők így nevezhetik magukat, de számomra teljesen elfogadható simán a kurd is. Ebben az esetben a helyesírás szabályai alapján a már említett „Iraki Kurd Labdarúgó-szövetség” alakot ölti a név, mindenféle kötőjel (kis vagy nagy vagy közepes) nélkül. Ha szerinted tartalmilag megfelelő a „Kurd Labdarúgó-szövetség”, kétségtelenül az lenne a legegyszerűbb és legkevésbé vitatható. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 9., 09:50 (CEST)

@Titan971118: Számomra teljességgel elfogadhatatlan, hogy a szócikk és a szövetség átnevezésre került az Iraki-Kurd megnevezésről egy "blogoldal" alapján (https://conifaofficial.wordpress.com/ranking/). A ConIFA 2013-ban alakult NÉHÁNY ország részvételével. Komolytalanságukat mutatja, hogy még saját weboldaluk sincs, hanem egy ingyenes weblap-szolgáltatón teszik közzé magukat. Ennek egyik tagja Iraki-Kurdisztán. Lehet ők magukat kikiáltják a teljes kurd nemzet képviselőjeként, de ettől még nem lesznek széles körben elfogadottak. Iraki-Kurdisztán egy 4 kormányzóságból (Erbill, Dahúk, esz-Szulejmáníja, és a 2014-ben létrejött Halabja) álló terület Irakban, amelyet az ikraki-kurdok kormányoznak. Ezzel szemben Kurdisztán és a kurd nép egy sokkal tágabb fogalom.

Nem tudom honnan származik az az információ hogy a szóban forgó szövetség és válogatott nem az Iraki-Kurdisztán terület futbalistái lennének??? "Az ezzel kapcsolatos érvelések akkor lennének érdekesek, ha az Iraki-Kurdisztáni Labdarúgó-szövetségről lenne szó. De ez nem kurdisztáni, hanem kurd, és ezért nem érdekesek." Én ennek pont az ellenkezőjét olvasom mindenhol... JSoos ^vita 2015. augusztus 17., 14:13 (CEST)

Kedves @JSoos:, ez tudom én magam is, hogy tágabb a fogalom. A "blogoldal" pedig hivatalos oldal lenne. Csak azért tűnik annak, mert nincs akkora bevétele, mint a FIFA-nak. Az Iraki-Kurd pedig valóban jól mutatna, de a ranglista alapján nem ezt mutatja. Több másik oldal már nem használja az iraki jelzőt. Meg azért is vettem ki, mert nem akartam túl hosszúra nyúló vitát, mert valaki kötőjellel akarta, más pedig nem. Egyszerű megoldásnak pedig azt tűnt, hogy kivettem az iraki jelzőt. [1] Üdv: --Titan971118 ^vita 2015. augusztus 17., 18:07 (CEST)

Akkor jól értem??? Csak azért lett az elnevezés Kurd mert így nem kell bele kötőjel? Ez olyan, mintha lenne egy Székelyföld megye Magyararországon, és az ottani Székleyföldi Labdarugó-szövetséget elneveznéd Székely Labdarugó-szövetségnek. A magukat Kurdistan Football Association-nak nevező szervezet nem állítja magáról, hogy ők lennének "A" kurd szövetség, csak azért hívják magukat így, mert Irakban van egy Kurdisztán régió, amit egyébként mindenki más Iraki Kurdisztánnak nevez. Minden leírásban egyértelmű: a saját honlapjukon, a ConIFA oldalán, FaceBook oldalukon, LinkedIn oldalukon, újságcikkekben, hogy ez egy iraki szervezet. @Bináris: is csak abban az esetben a javasolta esetleg a "Kurd" megnevezést ha ez tartalmilag megfelel, de Te magad is elismered, hogy nem felel meg annak. Ezért a helyes megnevezés az Iraki kurd labdarúgó-szövetség vagy Iraki Kurdisztán labdarúgó-szövetsége esetleg (megengedve, de nem elfogadva, mivel magukat így nevezik) Kurdisztáni Labdarúgó-szövetség is lehet, elmagyarázva a szócikkekben, hogy ez a Kurdisztán az iraki tartomány, nem pedig az egész Kurdisztánt jelenti. Az ahogy most van, a leginkább félrevezetőbb, ráadásul nagy "L" szerepel a nevükben, mintha ez lenne a hivatalos elnevezésük. (Ráadásul most a válogatott szócikkében Kurdisztán szerepel mint ország... kéretik mindenhol egyértelművé tenni, hogy itt egy iraki régió szövetségéről, válogatottjáról van szó, elég furcsa, hogy ezt nekem kell magyarázni, holott Te nevezed magad kurdnak) 80.98.227.94 (vita) 2015. augusztus 18., 13:35 (CEST) JSoos ^vita 2015. augusztus 18., 13:37 (CEST)

"ez a Kurdisztán az iraki tartomány, nem pedig az egész Kurdisztánt jelenti.", Lapozz kicsit feljebb, pontosan ugyanezt írtam, legfeljebb megoldásként az találom, hogy oda írom, hogy az iraki részről van szó. Először azért lett Iraki (?-?) Kurd blablabla, mert az érthetőbb lett volna. Kurdisztán azért lett kiírva, mert ez hivatalosan elismert ("kitépett") autonóm terület, míg Székelyföld tudomásom szerint nem. És ezen a területen van a szövetség, nem Irak más területén/területein. A válogatott és a szövetség a kurdokat képviseli a tornákon, nem Irakot. Valaki kötőjellel akarta, valaki pedig nem, valaki iraki jelzőt akart, valaki pedig nem! Innentől fogva köztes megoldást nem lehet találni. --Titan971118 ^vita 2015. augusztus 18., 21:20 (CEST)

De Te nem Kurdisztán-ra nevezted át, hanem Kurd-ra, ami nagy különbség. És ellentétben a en:Sápmi football team csapattal, akik több ország teljes számi közösségét képviselik a ConIFA-ban ((Lappföldet és nem csak Lappföld (finn tartomány)-t), ők nem egy irakban bejegyzett teljes kurd képviselet, hanem deklaráltan CSAK iraki Kurdisztán, azaz irak 4 megyéjét képviselik. Tehát NEM "a kurdokat képviseli a tornákon", hanem az iraki kurdokat (nézd meg a focistákat, mind iraki, egyetlen más országbeli kurd sincs köztük)!!! Ezért írtam a példámban egy kitalált Székelyföld megyét, akik legfeljebb csak a magyarországi székelyeket képviselhetnék, nem pedig a teljes székely közösséget. Ezért rossz az általad választott megoldás.

(Kurdisztán nem hivatalosan kitépett autonóm terület, ahogy írod. Az egy több országon a kurdok által lakott területet jelent. Amiről te beszélsz, és a cikkbe illene, az Iraki-Kurdisztán (en:Iraqi Kurdistan). Ők maguk is azt állítják magukról, hogy ők Iraki-Kurdisztán labdarúgó-szövetsége. A szövetség szócikkben le van írva, a válogatottéban nincs, az infoboxban és a ConIFA cikkben is hibásan Kurdisztán szerepel. lehet, hogy a zászlajuk egyforma, de a fogalom nem ua.)

Mutass egyetlen weboldalt, vagy újságcikket, amiből az látszana, hogy szándékuk szerint több ország kurdjait képviselnék. Ha nem azokat képviselik, akkor pedig nem helyes őket ezen a néven szerepeltetni a lexikonban! JSoos ^vita 2015. augusztus 19., 08:39 (CEST)

Tudom, hogy mind iraki ?-? kurd labdarúgó, mert én készítettem a cikket. Egyébként sehol nem jegyzik külön, hogy az iraki részről beszélnek, hiába, hogy az. A ConIFA-nál is nem iraki Kurdisztán van bejegyezve, hanem csak Kurdisztán, ahogy a meccseken is Kurdisztán van kiírva. pl. (https://www.youtube.com/watch?v=bQThKlrqSJg) A szurkolók és a játékosok meg nem iraki zászlót lobogtatnak, hanem kurd zászlót, szóval hiába barátom, hogy csak 4 megyéről beszélünk... --Titan971118 ^vita 2015. augusztus 20., 12:22 (CEST)

Nos nem vagyok a barátod, de természetesen az ellenséged sem. Én érvekkel, tényekkel próbállak meggyőzni egy olyan kérdésről, amit Te vetettél itt fel, és kezdetekben Te magad is az én álláspontomon voltál: "És azért nem csak simán Kurdisztán Labdarúgó-szövetség, mert nem törökországi, iráni, szíriai, hanem csak iraki részen lévő kurd játékosok játszanak." Amikor rákérdeztem, hogy miért nevezted el ezek után Kurd-nak a szócikket: először az volt az érved, hogy mert így nincs konfliktus a kötőjellel. Folyamatosan a ConIFA-ra hivatkozol, de elmondtam már: hogy egyrészt nem nemzetközileg elismert szervezet a ConIFA, másrészt nem teszik közzé a "blogoldalukon", hogy milyen belső szabályozás alapján működnek, milyen feltételekkel lehet valaki tag stb. (Valószínűleg, ha alakítanánk egy Balatoni sváb labdarúgó-szövetséget azt is simán felvennék). Ilyen módon az nem szempont, hogy ők már nem irakinak nevezik a szervezetet. Rámutattam többször, hogy a Kurdisztán kettős értelmű: mert az iraki autonóm területet is Kurdisztánnak hívják, és "nagy" Kurdisztánt is annak hívják. Tehát az, hogy a labdarúgó-szövetség így nevezi magát, az lehet egy elnevezési szempont, de az országon kívül úgy hivatkoznak rájuk, hogy Iraki-Kurdisztán. Az, hogy nem Irakot képviselik, hanem a kurdokat, az szintén nem szempont: a Székely labdarúgó-válogatott sem Romániát képviseli, mégis országként az van megadva az infoboxban (helyesen). Most, hogy megemlítettem: Iraki-Kurdszitán zászlaja megyegyezik Kurdisztánéval, azzal érvelsz, hogy Kurdisztán zászlajával szurkolnak a meccseken a szurkolók... Ezekkel az érvekkel nem tudtál meggyőzni, nem támasztottad alá tényekkel az álláspontod (weboldalakkal, cikkekkel ahol kiderülne, hogy "sehol nem jegyzik külön, hogy az iraki részről beszélnek".) Én továbbra is azt állítom, hogy mind maga a labdarúgó-szövetség, mind a ConIFA, mind a korábban általam említett független weboldalak egyértelműen Iraki-Kurdisztáni szervezetként azonosítják be a "Kurdistan Football Association"-t, és ennek a szócikk elnevezésében és a tartalomban is meg kellene jelennie. Részemről a vitát itt lezártnak tekintem, mert ez már rég nem a nyelvi kocsmafalra tartozik. Nem fogom átjavítani, vagy belejavítani a cikkekkbe, de a vitalapokon jelzem a helytelen, megtévesztő elnevezést. JSoos ^vita 2015. augusztus 24., 16:32 (CEST)

Az, amikor

Függőben Ruisza

Nem tudom mennyire gyakori, de tovább nem szaporodhat ez a hibás megfogalmazás: A legegyszerűbb galvánelem az, amikor a két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. Ez így nem helyes, galvánelem az, amiben két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. Sajnos ez gyakori hiba a mindennapi nyelvhasználatban, hogy nem helyes kötőszót használnak és ennek az "az, amikor" a leggyakoribb példája. Ugyanis vagy akkor a legegyszerűbb a galvánelem, ha/amikor ..., vagy a fent közölt mondat amiben kötőszóval. Ha az utalószó "az", akkor a kötőszó nem lehet "amikor".– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 16., 07:42 (CEST)

Sőt: "amiben" helyett lehet "amelyben"!! Wikizoli ^vita 2015. augusztus 16., 10:04 (CEST)

Tényleg! Ilyen hiba is sok lehet.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 16., 11:25 (CEST)

Nem, ha elvont fogalomként kezeljük, általános és nem konkrét esetben, teljesen elfogadható az 'amikor'! A fizikakönyvekben is így szerepel. Keressünk valami komolyabb hibát, van bőven! Voxfax ^vita 2015. augusztus 16., 10:36 (CEST)

Jaj, nem az a baj!

Az, amikor = időhatározó

Az, amely = vonatkozó

Az idézett mondatban feltételezésről, megkülönböztetésről van szó, ugyanis nem akármelyik galvánelemtől van szó, hanem csak »arról, amelynek« elektródái azt teszik, amit kell. MZ/X ^vita 2015. augusztus 16., 11:48 (CEST)

Időhatározó: akkor, amikor. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. augusztus 16., 13:28 (CEST)

Igen, ezt én is írtam.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 16., 13:43 (CEST)

@Ruisza: Szerintem ez egy pongyola, nem lexikális megfogalmazás, mert nem illeszti be a konkrét fogalmat, hanem csak utal rá "Az" - névmásként, ami sokminden lehet. Például számomra ebben a formában helyes: A legegyszerűbb galvánelem az az összeállítás, amikor a két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. Esetleg A legegyszerűbb galvánelem az a szerkezet, ahol a két tiszta fémelektród saját ionjait tartalmazó sóoldatba merül. Tehát pontosabb fogalmazással feloldhatónak tartom ezt az egyszerűsítő szófordulatot. --Rodrigó ⇔ 2015. szeptember 24., 13:30 (CEST)

Szerintem ezt megbeszéltük, függőben van valami? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. október 21., 07:49 (CEST)

@Bináris: Igen, a javítások.– Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 26., 07:54 (CET)

Újabb igénytelen megfogalmazás: A görögök mitológiája szerint ez a serleg az, amiben Apollón hollójának vizet kellett volna hoznia. (Serleg csillagkép cikk).

Itt jó az amiben, vagy amelyben kellene? Jobb lenne az "Ez az a serleg", mint az "Ez a serleg az"?– Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. november 1., 06:56 (CET)

Ne keress kákán is csomót, jó az amiben! Tájékozódj, mielőtt ítélsz! Szepesy Gyula: Nyelvi babonák [2] Voxfax ^vita 2015. november 1., 07:24 (CET)

12. kiadás

Függőben 2015. augusztus 31., 10:44 (CEST)

Kedves Szerkesztők!

Megjelent a helyesírási szabályzat 12. kiadása. A változások szerinti javításokat mikor gondoljátok elkezdeni, esetleg a botgazdák közreműködésével fog megtörténni? --Tudor987 ^vita 2015. augusztus 26., 13:21 (CEST)

Off: jó lenne, ha az új szakasz nyitása fület használnád, akkor nem lett volna szerkesztési ütközés, amikor a másik szakaszba írok. Az új helyesírás még nagyon friss és ropogós. Én még nem is láttam. Szerintem lesz egy kis átfutási ideje. – LA^pankuš 2015. augusztus 26., 13:25 (CEST)

Off: Úgy csináltam, nézd meg a laptörténetet... – Tudor987 ^vita 2015. augusztus 26., 13:44 (CEST)

Akkor teljesen érthetetlen, miért keletkezett szerkesztési ütközés, amikor az eggyel fentebbi szakaszt szerkesztettem, és a felugró lapváltozatokban nem volt más, csak a következő szakasz nyitása. Ilyenkor nem lehet másra gondolni. – LA^pankuš 2015. augusztus 26., 13:57 (CEST)

Az MTA hírei szerint 2016. szeptember 1-ig marad érvényben a 11. szabályzat, tehát egy évig mind a régi, mind az új helyes. Ez kb. azt jelenti, hogy 1 év itt is lesz a módosításokra. Nekem egyébként már van, könyvesboltban kapható. – Tudor987 ^vita 2015. augusztus 26., 13:44 (CEST)

@Bináris szokott botos helyesírási javításokkal foglalkozni. Amúgy a MEK-be be fog kerülni? Mert gondolom senkinek nincs kedve papír formából bevinni a Wikiforrásba… --Tacsipacsi ^vita 2015. augusztus 26., 13:56 (CEST)

Mivel a könyvben a hirdetés szerint egy éves internetes elérési lehetőség van, nem gondolom, hogy szabad internetes elérést adnak neki egy ideig. Amit meglehetősen furcsállok is, lévén ennek nem üzleti alapúnak kéne lenni, hanem mindenki számára elérhetőnek. – LA^pankuš 2015. augusztus 26., 13:59 (CEST)

Óvatosan kérdezem: Elvárás-e (ugye nem), hogy az egész meglévő Huwikit visszamenőleg javítsuk ki a legutolsó helyesírási szabályzat szerint? Akela ^vita 2015. augusztus 27., 13:13 (CEST)

A 13. kiadásig van vagy 30 évünk. Addigra csak sikerül. – Puskás Zoli ^vita 2015. augusztus 27., 13:21 (CEST)

Szerintem igen. De nincs olyan sok változás. A legtöbb csak lekövette a használati változásokat. A legproblémásabb éppen az egybeírás-különírás lett, ahol tovább bonyolították a helyzetet, mint amilyen eddig volt. – LA^pankuš 2015. augusztus 27., 13:20 (CEST)

Online felületről lévén szó, ahol a friss eseményeket percről percre követni lehet (nem is beszélve arról, hogy más honlapokkal szemben itt potenciálisan sok ezer szerkesztő áll rendelkezésre), szerintem magától értetődik, hogy a Wikipédiának is a legfrissebb változatot kell követnie. Hál’istennek vannak botok, amelyek tudnak javítani majd sok mindent.

Számomra inkább az a kérdés, hogy ahol eddig az {{akh}}^(?) sablont használtuk, azzal mi legyen. Jelöljük pl. piros, félkövér beszúrással a régi szabályzat Wikiforrás-szövegében, az egyes pontok előtt vagy után, ahol valami megváltozott, és hogy mire módosult? Az új szabályzatnak megfelelő számozást amúgy is be kéne szúrni tájékoztatásul a régi szabályzat elektronikus szövegébe. Hosszú távon persze az lenne a legjobb, ha a 12. kiadás is elérhető és linkelhető lenne, ami persze újabb kérdéseket vetne föl (pl. mi legyen a régi szabályzatpontokra utaló linkekkel). Ádám ✉ 2015. augusztus 27., 16:49 (CEST)

Botos javítás majd lesz, ha lesz a kezemben hiteles forrás, és nem csak ilyen-olyan weblapok szemelvényei, a tartátmártás nem hajt (ha nem romlott). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. szeptember 1., 11:11 (CEST)

---

És egyébként most mi lesz az OH-val? Mert most már elavultnak tekinthetjük szent iratunkat, nem lehet már hivatkozni rá, ugye? - Gaja     2015. szeptember 22., 17:38 (CEST)

Azt gondolom, mivel nem alapjaiban változott a szabályzat, az OH túlnyomó része továbbra is érvényes. Szerintem ott lehet eltérni tőle, ahol ez kifejezetten megindokolható a szabályzat megváltozott pontjaira hivatkozva. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. szeptember 22., 19:50 (CEST)

Most vettem meg az új kiadást, itt vannak a változások: https://www.dropbox.com/s/bdg080bl02a0w59/lmhsz142015_02_Valtozasok.pdf?dl=0 Ha kell a többi része is, szóljatok. nyuszika7h ^vita 2015. szeptember 29., 19:56 (CEST)

Közben kiderült, hogy elvileg engedély nélkül nem szabad másolni. Mondjuk nem értem, hogy mi értelme van ezt szabályozni. Az ilyen miért nem közkincs? nyuszika7h ^vita 2015. szeptember 29., 20:05 (CEST)

A link most nem működik, de találtam egy elírást. A változásoknál az „elektroencefalogram” szó kétszer ugyanúgy van leírva. A könyvben a helyes alak az „elektroenkefalogram”. nyuszika7h ^vita 2015. szeptember 29., 20:43 (CEST)

---

Az {{akh}}^(?) „mintájára” elkészítettem az {{akh12}}^(?) sablont. Mivel a WP és társprojektjei oldalain nem érhető el jelenleg a szabályzat szövege, ezért egyelőre külső hivatkozásként az MTA megfelelő oldalára visz, de ugyanúgy rápozicionál a hivatkozott pontra, mint a régi. Azt nem tudom, hogy a régiből nem kéne-e {{akh11}}^(?)-et csinálni, szerintem igen, bár jó sokat kellene utána a botoknak dolgozni a javításon. A sablondokumentáció szövegét mindenesetre aktualizáltam. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 3., 23:55 (CEST)

Városai

Függőben Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. szeptember 8., 11:21 (CEST)

A falánk archívum megoldatlanul falta be ezt a szakaszt. A Peyerk által hivatkozott lapot akkor még nem olvastam el. Ezért a szakaszt az archívumból visszahoztam.–  Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. szeptember 8., 11:21 (CEST)

Már sok országnak van szócikke az első valamennyi legnagyobb településéről. Ezeknek a cikkeknek az elnevezése jelenleg igen vegyes, kétféle forma van:

1. ... városai
2. ... legnagyobb települései lakónépesség szerint

Nekem a második forma tetszik jobban, a ... városaitól olyan cikket várna a wikin kívüli ember, ami az ország városainak közös jellemzőiről, múltjáról, esetleg a várossá nyilvánítás ottani jogszabályairól szól. A szócikkek átnevezését elkezdtem, de a sok érintett lap miatt itt kikérem előbb a Wikipédia véleményét.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 29., 19:57 (CEST)

Ha már csak városok vannak felsorolva, akkor minek a "települései". Nekem a "városai" tetszik jobban, mert egyszerű és világos. A "lakónépesség" sem tetszik. Nem elég a népesség? Van nem lakó népesség is? Wikizoli ^vita 2015. augusztus 29., 20:21 (CEST)

@Wikizoli: Akkor legyen "... legnagyobb városai népesség szerint"! A nem lakó népesség a turisták, kirándulók és a városban valamilyen ügyet intézők csoportja.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 29., 20:24 (CEST)

Tévedsz. A "nem lakó népesség" értelmetlen ebben az összefüggésben. A különböző népességkategóriákkal érdemes lenne megismerkedni, mielőtt átnevezgetésbe kezdtek. Egy kis olvasnivalót kiindulásnak lentebb ajánlottam már. Peyerk ^vita 2015. augusztus 30., 23:39 (CEST)

@Ruisza: Ez már tetszik. (A "lakónépesség" helyett talán jobb az "állandó népesség", de itt fölösleges bonyolítani a dolgot, senki sem gondol a turistákra, mert azok száma ingadozik.) Wikizoli ^vita 2015. augusztus 29., 20:29 (CEST)

@Wikizoli: Arra is kellene gondolni, hogy mi van, ha a listában nem csak városok szerepelnek. Például Magyarország egy korábbi táblázatában még Solymár is benne volt, ami még ma sem város. Amikor már Kerepes népessége is 10000 fölé emelkedett, és így bekerült a listába, akkor még az is község volt. Az, hogy a listában szereplő települések városok, valószínű, de nem biztos. (Sajnos mostani példát nem tudok mondani.)– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 30., 07:54 (CEST)

Van Románia városai és Románia legnagyobb települései lakónépesség szerint is!– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 30., 08:00 (CEST)

@Vépi:, az átnevezések mestere: A Németország városai lap pedig nem Németország első valahány legnagyobb településéről szól, hanem valóban Németország városainak listájáról. A ... városai című, de nem ... legnagyobb települései népesség szerint témájú lapok gyűjtését szertném az itt nyitott Lista szakaszban. Utána megkérhetjük a botgazdákat a tömeges átnevezésére.– Ruisza ^{beszélgetőfülke} 2015. augusztus 30., 13:07 (CEST)

Statisztikai alapfogalmak

Kedves szerkesztőtársak, kérlek benneteket, hogy ha népességstatisztikával akartok foglalkozni, legalább a legalapvetőbb fogalmakkal ismerkedjetek meg, mielőtt a lakónépességet kicserélitek állandó népességre, mert az jobban hangzik! Itt találtok egy kiindulópontot ehhez: [3] Peyerk ^vita 2015. augusztus 30., 23:35 (CEST)

@Peyerk: Köszönöm, láttam, mi a kettő között a különbség. Kezdjük el a listánál a gyűjtést vagy kézzel kezdjük el átnevezni!–  Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. szeptember 8., 11:27 (CEST)

Sorozatepizódok egyértelműsítésének egységesítése

Függőben Sasuke88  ^vita 2015. október 15., 09:39 (CEST)

Ma már számos sorozat egyes epizódjairól is vannak önálló szócikkeink, számuk nem elenyésző. Mivel gyakran triviális (magyar) címet kapnak, ezért egyértelműsíteni kell őket, azonban az egyértelműsítő toldatokban jelenleg nincs egységesség. Tapasztalatom szerint a leggyakoribb forma az Epizódcím (Sorozatnév), de lehetne így is: Epizódcím (Sorozatnév-epizód), ami kifejezőbb is, mint az előző. Arról is meg kellene állapodni, hogy minden epizódcímet egyértelműsítünk vagy csak azt, amelyiket szükséges. Korábbi megbeszélések: [4], [5]. A megbeszélés eredményét be kellene majd vésni a Wikipédia:Elnevezési szokásokba is, hogy lehessen rá hivatkozni. --Sasuke88  ^vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

Én személy szerint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát tartanám a legjobbnak, illetve csak akkor egyértelműsítenék, ha valóban szükséges. --Sasuke88  ^vita 2015. október 13., 08:46 (CEST)

 támogatom Teljes mértékben egyetértek. Jelenleg a sok tanulnivaló miatt nem vagyok sokszor wikiközelben, de az ezzel járó botos munkában majd részt tudok venni. --Ákos97 ^почта 2015. október 15., 19:41 (CEST)

@Ákos97: Mármint az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) formát támogatod, illetve, hogy csak ott egyértelműsítsünk, ahol szükséges? – Sasuke88  ^vita 2015. október 16., 20:29 (CEST)

Mindkettőt. – Ákos97 ^почта 2015. október 18., 17:04 (CEST)

OK! --Sasuke88  ^vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

Senki többet? @Teemeah, RepliCarter: Ti szoktatok sorozatokkal foglalkozni, mit gondoltok erről? --Sasuke88  ^vita 2015. október 25., 20:33 (CET)

A Sorozatnév-epizód körülményes lehet, pláne hosszú című sorozatoknál. Mert míg mondjuk a Jóbarátok egyszerű, addig mondjuk egy Hot Wheels – Az 5-ös osztag esetén ez így nézne ki: Epizódcím (Hot Wheels – Az 5-ös osztag-epizód), ami már önmagában is furán mutat a kötőjelek miatt, de a kettőspontos sorozatok esetében is fura: Epizódcím (Randy Cunningham: Kilencedikes nindzsa-epizód). Xiaolong ^Üzenő 2015. október 25., 23:22 (CET)

Az ilyen összetételekről (többszavas cím + köznév) többször is beszéltem Laczkó Krisztinával amikor tanított, és abban egyeztünk meg, hogy gyakorlatilag leírhatatlanok :). Az ajánlás szerint a cím idézőjelbe kerül, és utána kötjük kötőjellel jön az utótag („Trónok harca”-epizód), de az idézőjeles megoldás nem igazán jellemző a Wikipédián. Alternatíva lenne, ha megoldanánk, hogy a cím dőlttel legyen szedve a címsorban (Trónok harca-epizód), de ha az se megy, akkor inkább külön kellene írni őket, tehát Jóbarátok-epizód, de Trónok harca epizód. – Máté ^(vitalap) 2015. október 26., 05:43 (CET)

@Teemeah, Máté, Ákos97: Akkor maradjon inkább az eddig leginkább használt Epizódcím (Sorozatnév) forma? A sorozatnév döntése megoldható a {{cím}}^(?) sablonnal, de akkor az meg azt vonná magával, hogy következetesen minden címet döntünk a fő cikkcímben, mint az enwikin. A "Trónok harca epizód" szerintem helyesírásilag nem megfelelő. --Sasuke88  ^vita 2015. október 26., 08:25 (CET)

Trónok harca-epizód: szerintem így helyes. De a lényeg: hát szerintem akkor inkább maradjon, mert a hosszú címek esetén valóban furán néz ki. – Ákos97 ^почта 2015. október 26., 08:56 (CET)

A Trónok harca-epizód határozottan nem helyes. Nézd meg az OH-t! Az az idézőjeles alakot javasolja. Erről beszéltem Laczkó tanárnővel, az OH egyik szerzőjével, hogy a cím összetartozását mindenképpen jelölni kell valahogy, csak akkor köthető hozzá kötőjellel bármi. Amúgy ha a {{Sorozatepizód infobox}}^(?)-ba beletennénk valami luás ügyeskedést, a cím dőlt szedése automatikusan is kivitelezhető lenne, az le tudja választani az „-epizód)” végződést, és a nyitózárójelet is megtalálja, hogy azok ne legyenek kurzívak. Vagy az idézőjel. Vagy csak a cím, epizód nélkül. – Máté ^(vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)

Jó lenne az epizódos egyért, de én is amellett vagyok, hogy a hosszú és körülmányes sorozatcímek esetében nagyon furán fest, nagyon hosszú lesz a szócikk címe. Vannak pl. felkiáltójelre vagy kérdőjelre végződő sorozatok, ezeknél valóban kellene az idézőjel a címbe, mert nagyon furcsak lenne? Kakukktojás (Halálig szeretlek!-epizód).

Estleg nem lehet azt csinálni, mint az évszám, film esetében? Mondjuk: Kakukktojás (1999, epizód) vagy Kakukktojás (Halálig szeretlek!, epizód) Xiaolong ^Üzenő 2015. október 26., 10:57 (CET)

Szerintem nincs gond az írásjelre végződő címekkel, nincs abban fura, hogy „Halálig szeretlek!”-epizód, Halálig szeretlek!-epizód, Keresem…-epizód vagy Keresem…-epizód. Ilyenek vannak. Viszont az évszámos megoldás nekem nem szimpatikus epizódoknál. – Máté ^(vitalap) 2015. október 26., 11:36 (CET)

Teemeah, a vesszős megoldás kifejezetten tetszik. – Ákos97 ^почта 2015. október 26., 13:53 (CET)

Én Teemeah vesszős javaslatát furának találom, inkább maradjunk az Epizódcím (Sorozatnév-epizód) vagy Epizódcím (Sorozatnév) valamelyikénél. --Sasuke88  ^vita 2015. október 27., 08:36 (CET)

Amúgy lehetne simán (sorozatepizód) is az egyértelműsítés, ahol meg ütközés van, ott (sorozatepizód, Halálig szeretlek!). – Máté ^(vitalap) 2015. október 27., 09:32 (CET)

Kiez Valaki, magyar ember

Függőben Még vannak eltérő vélemények. Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 26., 07:24 (CET)

I. Ferdinánd, magyar király; Becquerel, francia tudós; Albrecht Dürer, magyar származású német festőművész; Ady Endre (1887-1919), magyar költő, újságíró; Kiez Valaki, magyar ember.

Valamint:

I. Ferdinánd magyar király; Becquerel francia tudós; Albrecht Dürer magyar származású német festőművész; Ady Endre (1887-1919) magyar költő, újságíró; Kiez Valaki magyar ember. Melyik példák a helyesek? Mi értelme van a vesszőnek, ami az irodalomban is nagyon gyakori?-- Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 16., 12:27 (CEST)

Tkp. egyszerűnek látom a kérdést. A vessző tagolja a közlendőt, a használata a mondat értelmétől függ. Például:

1. Becquerel francia tudós volt.
2. Becquerel, (a) francia tudós, aki (…)

– LA^pankuš 2015. október 16., 13:04 (CEST)

Névmutatókban használatos még a vessző ilyen helyzetben. – Vépi ^vita 2015. október 16., 14:00 (CEST)

A Szerkesztők és szerzők kézikönyve érdekes megoldási mintázatot nyújt az olvasónak a névmutatózásról. Szóval azt mondja, hogy

„A harmadik típus, amikor az évszámok mellett még az illető nemzetiségét és foglalkozását is közöljük. Ezeket az adatokat vesszővel választjuk el a szerző nevétől.
• Pirandello, Luigi, olasz drámaíró, költő (1867–1936) 35, 79, 91
Sokkal szerencsésebb azonban, ha a sorrendet megfordítjuk (ekkor ugyanis nem kell vessző, s a számok is elkerülnek egymás mellől).
• Pirandello, Luigi (1867–1936) olasz drámaíró, költő 35, 79, 91”

Szóval nem szívesen kommentálom, mert van ott könyvkiadói-szerkesztői tapasztalat, ahonnan ez jött, de a magam részéről dögöljek meg, ha értem, mitől más minőségű a szintaxis a két példában, amiért máshogy kell tagolni pusztán a zárójeles évszámok áthelyezése miatt, de én mindenképpen a vessző nélküli megoldást támogatom. Pasztilla 2015. október 16., 20:43 (CEST)

LA válaszát kicsit pontosítva: a második esetben szerintem csak akkor kell tagolás és vessző, ha van névelő, mert ilyenkor a francia tudós (pontosabban a tudós) értelmező jelző a mondatban, és az értelmező elé vesszőt teszünk. Névelő nélkül a példa azonos az elsővel. Olvassál sok jó könyvet, abból ragad az emberre az ilyesmi. Van még függőben valami? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2015. október 21., 07:46 (CEST)

A névelőt nem véletlenül tettem zárójelbe. Sokszor nem teszik ki, illetve határozatlan névelőt is használhatnánk. Az én nyelvérzékem szerint vesszőt teszek abban az esetben, ha a francia szó nem hangsúlyos, nem az az állítás a mondat fő mondandója. – LA^pankuš 2015. október 21., 09:01 (CEST)

Kisvasút – nagybetű?

Ennek a kategóriának: Kategória:Magyarország kisvasútjai sok eleme nagy kezdőbetűs. Ennek van valami oka? Jó így? Zerind ^üzenőlap 2015. október 25., 17:36 (CET)

A Wikipédia szócikkei mind nagybetűvel kezdődnek. Wikipédia:Elnevezési szokások --Viloris ^Üzenj! 2015. október 25., 17:41 (CET)

Zerind nem erre gondolt, hanem pl. a Börzsöny Kisvasút címében a nagy K-ra. Ez gyakran a kisvasút tulajdonneve, ez esetben helyes a nagybetű. --Tacsipacsi ^vita 2015. október 25., 17:51 (CET)

AkH.¹² 186. Ezek olyan nevek, ahol szükséges, hogy a név része legyen az értelmezés. Igazából a Mecseki kisvasút lóg ki a sorból, hacsak nincs más hivatalos neve. Ez esetben a mecseki kisvasútról van szó, aminek van egy hivatalos neve. De akkor meg arra kéne átnevezni. – LA^pankuš 2015. október 25., 19:31 (CET)

Tényleg? Érdekes. Azt hinném, hogy pl. a kecskeméti kisvasút az teljesen jó kisbetűvel, mert azt úgy lehet venni, hogy simán egy kisvasútról szól, ami kecskeméti. Én most létrehoztam a ropolyi gazdasági vasút cikket, kisbetűkkel, mert nem tudom, hogy ez hivatalos név volt-e. Mindenesetre egy gazdasági vasútról szól, ami ropolyi, ezért nem látok kivetnivalót a kisbetűben, de ha ti igen, át lehet nevezni. Zerind ^üzenőlap 2015. október 25., 20:33 (CET)

Szerintem a döntő többség jó kisbetűvel (pl. AKGV, Nagycenk nem), csak nagybetűvel is jó lehet egy részük. --Tacsipacsi ^vita 2015. október 25., 23:19 (CET)

Én kifejezetten nem szeretem az egyre inkább terjedő „mindent nagybetűvel írok, mert az a biztos és szép angolos” írásmódot, de ha egyszer valaminek az a neve, hogy Nagycenki Kisvasút, akkor azt a nevet nagybetűvel kell írni. Persze a folyószövegben már felesleges minden előfordulást névként kezelni, mert a nagycenki kisvasút kifejezés épp olyan egyértelműen a Nagycenken lévő kisvasútra utal, mint a hivatalos név. – LA^pankuš 2015. október 26., 08:32 (CET)

Fernao de Magalhaes szavazás lezárása

A Fernão de Magalhães szócikk címéről történő szavazás lezárult. A szócikk címe a régi maradt. Azonban felvetették az újabb szavazást, ahol szerepelne a Magellán változat is. Én az alábbi két alternatívát is javasolnám:

1. Fernão de Magalhães (Magellán)
2. Magellán (Fernão de Magalhães)

A Magellánt mint címet sokan ellenzik, mert szerintük a személyekről szóló cikkek címében vezetéknévnek és keresztnévnek is kell szerepelnie. Ezért javasoltam a fenti két alternatívát. Kik támogatják ezeket a lehetőségeket?

Másik kérdés is van: Minden cikkben Magalhaesként hivatkozzunk a felfedezőre, vagy magyar névvel?

Aláírás:– Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 26., 07:34 (CET)

Magyar szövegben magyar nevével: Magellán. Oliv0 ^vita 2015. október 26., 07:37 (CET)

A Magellán karaktersor egyértelműsítésére a keresztnév szolgál, mint minden más olyan névnél, ahol létezik a családnév+keresztnév intézménye. Azonban a Magellán Ferdinándot épp most vetettük el, a lexikon- és enciklopédiaszerkesztési hagyományokkal és wikis irányelvekkel ellenkezne a csupasz Magellán név, ezért magának a szavazásnak az ötletét is ellenzem. – LA^pankuš 2015. október 26., 07:45 (CET)

Ellenzem az új szavazást, hiszen kizárólag a szócikk címét döntötte el. Folyó szövegben lehet rá másképpen is hivatkozni, illetve bármely alakról készíthető rá átirányítás, amely egyből a helyes alakú cikkre ugraszt. Nem értem, hogy ezt az itt megszólalók nem tudják, vagy csak szeretnek habot paskolni ott is, ahol már régen nem kellene? – Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. október 26., 08:09 (CET)

Minden cikkben Magalhaesként hivatkozzunk a felfedezőre, vagy magyar névvel? Ahogy alkalom szüli a tolvajt, ugyanúgy alkalom szüli a mondatot is. Vagyis helyzete válogatja, mikor melyik mondatban legyen a Magellán és ha linkesítve van, rejtett hivatkozásként a linken belül az eredeti cím és mikor Magalhaes. Erre rá kell érezni, mint egy szakácsnak arra, mikor érdemes sót tenni az ételbe és mikor cukrot és mikor mindkettőt. Részben az ilyesfajta ráérzéstől válik az írás több mint tudománnyá, vagyis az írás művészetévé a wikiírás. Apród ^vita 2015. október 26., 09:35 (CET)

Burum+, Apród+. Szerintem abba kéne hagyni a vízgereblyézést, hogy a klasszikusokat idézzem. De persze akit ez örömérzéssel tölt el, az csak csinálja tovább nyugodtan.--Szilas ^vita 2015. október 26., 10:22 (CET)

Én az angol sportszerűség híve vagyok, ez a döntés született, nyugodjunk bele és semmiféle plusz energiát ne fektessünk további vitákba ebben a tárgykörben, mert értelmetlen pazarlás. hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. október 26., 17:53 (CET)

Kronológia, időszámítás

Első kérdés. Jelenleg a szócikkekben Kr. e. és i. e. is található, jó lenne mindig az egyiket használni, én a Kr. e.-öt támogatom. Melyiket használjuk inkább?

Második kérdés. Miért használjuk a Kr. u. vagy i. sz. kifejezéseket évszámok előtt? Ha nincs ott, hogy Krisztus előtt, akkor nyilvánvaló, hogy Krisztus után. Egyedül olyan időtartamoknál kellene használni, mint Augustus uralkodása, ahol az első évszám még Krisztus előtt, a második már Krisztus után van.

És ha már időszámításról van szó, a Julianus-naptárról szóló cikk címe miért Julián-naptár? (Harmadik kérdés)

Aláírás: Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 26., 12:15 (CET)

1. Itt az a megállapodás, hogy mindegy, melyiket használjuk, csak egy cikken belül legyen egységes. Ha tehát új cikket kezdesz, akkor krisztusozzál bátran, ha viszont meglévőt szerkesztesz, akkor folytasd azt a formát, amit az előtted lévők használtak.

2. Nyilván a Kr. u. illetve i. sz. alakoknak csak akkor van értelme, ha a kontextusból nem nyilvánvaló, hogy melyikről beszélünk, tehát mindenféle késő ókori események kapcsán.

3. Ezt nem tudom. Mindenesetre a cikk címe nem Julián-naptár, hanem Julián naptár.

--Malatinszky ^vita 2015. október 26., 12:39 (CET)

(Szerkesztési ütközés után)

1. Szerintem inkább nézz utána, mielőtt ilyeneket kérdezel. A Wikipédia:Elnevezési szokások#Időszámításunk kezdete előtt le van írva, hogy mi az ábra. Nincs inkább használat.
2. Az időszámításunk szerinti rövidítésnek akkor van értelme, ha a szövegben egyébként nem egyértelmű (az i. e. 1. és i. sz. 1 század fordulója környékén, vagy felsorolásban a váltásnál). A többit értelemszerűen törölni lehet.
3. A Julián-naptár Iulius Caesarról kapta a nevét. Vagyis semmi köze Iulianushoz (egyikhez sem). Iuliusból a iulian→julián a szabályos képzés. – LA^pankuš 2015. október 26., 12:42 (CET)

tajszám, taj szám

Megoldva– Panda10 ^vita 2015. október 27., 13:49 (CET)

Az OH szerint két szó (taj szám), az AkH. 12. kiadása szerint egy szó (tajszám), a http://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/kulegy szerint is két szó. A wikin található változatok: TAJ szám, taj-szám, taj szám, Taj-szám. Melyik a helyes? --Panda10 ^vita 2015. október 26., 13:45 (CET)

Ha az AkH 12. tételesen felsorolja egybeírtnak, akkor nyilván az lesz az érvényes. Ha az AkH 12. felülírja az OH-t, akkor abban az esetben az OH elavult. Nyilván valamilyen megszokottságra utal, hiszen már nem nagyon tekintjük a „társadalombiztosítási azonosító jel” mozaikszavának a TAJ-t. A „taj szám” még egy hibrid az OH-ban. Tehát kisbetű és egybeírva. – LA^pankuš 2015. október 27., 09:41 (CET)

A tajszám - jelenleg - a helyes. Változások a Magyar Helyesírás Szabályai 12. kiadásában – Jávori István ^{Itt a vita} 2015. október 27., 11:50 (CET)

Köszönöm. Kijavítottam. – Panda10 ^vita 2015. október 27., 13:49 (CET)

Rock Around The Clock

Megoldva– Szilas ^vita 2015. október 26., 17:52 (CET)

Hogy kellene írni? Angol helyesírás szerint Rock Around the Clock, magyar szerint Rock around the clock. A jelenlegi semmiképp nem jó. Szerintem az angol eredeti a megfelelő, mert a latin betűs tulajdonneveket nem kell átírni, és a címek tulajdonnevek. SirVivor ^vita 2015. október 26., 16:01 (CET)

Kijavítottam.– Szilas ^vita 2015. október 26., 17:53 (CET)

Ha igazam van, akkor köszönöm a javítást. SirVivor ^vita 2015. október 26., 18:18 (CET)

Természetesen igazad van, és persze szívesen. Kicsit kapkodtam szokás szerint, de egyértelmű volt.– Szilas ^vita 2015. október 26., 20:57 (CET)

Piszkos filmcímek

MegoldvaHungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 29., 05:42 (CET)

A Piszkos tizenkettő filmsorozat részeinek címeit különböző módokon adják meg. Például csak az első résznél van névelő. De nem erre vonatkozik a kérdés, hanem arra, hogy az alábbiak közül melyik formáció a használatos:

• Piszkos tizenkettő: A második küldetés
• Piszkos tizenkettő – Halálos küldetés
• Piszkos tizenkettő – Végzetes küldetés

Vagyis a kérdés, hogy kötőjel vagy kettőspont? Az angol változatokban csak a kettőspontos mód van. A magyarok közül csak a második résznél. Nem találtam nyomát annak, hogy ennek esetleg az lenne az oka, hogy az utolsó két részben már nem Lee Marvin játszik, hanem Telly Savalas. Más indokát sem találtam szándékosságnak. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 27., 09:23 (CET)

Nagykötőjel (azaz tképpen gondolatjel) vagy kettőspont. – Vépi ^vita 2015. október 27., 10:43 (CET)

Köszönöm! Most sokkal beljebb vagyunk. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 27., 10:44 (CET)

Akkor a kérdés módosul: nagykötőjel vagy kettőspont? Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 27., 10:47 (CET)

Ha tudnám annyira használni a wikipédia keresőjét, hogy a szócikkcímekben (intitle:) a filmmel kapcsolatos előfordulásokban rákeressek csak a kettőspontra, aztán csak a nagykötőjelre, és aztán megszámolnám őket, még beljebb kerülhetnénk. Ugyanis gyanítom, hogy ez már inkább stílus kérdése, s akkor döntsön a gyakoriság. – Vépi ^vita 2015. október 27., 10:52 (CET)

Nem biztos, hogy megkapnád a kívánt választ. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 27., 10:54 (CET)

? – Vépi ^vita 2015. október 27., 10:56 (CET)

Mi van akkor ha olyan eredményt kapnál, hogy az itt kettősponttal írt változat a WP-n több helyen van nagykötőjellel, és az itt nagykötőjeles változat több helyen szerepel kettősponttal? De mindkét változat nagyjából megegyező eredményt hozna. Akkor ott lennénk, hogy nem adja meg a választ a kérdésre. Szerintem. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 27., 10:59 (CET)

Én általában gondoltam megvizsgálni, hogy a szerkesztők (legalábbis a szócikkcímekben) ilyen esetekben, mint Varázslók a Waverly helyből – A film vagy Hannah Montana – A film vagy InuYasha, a film – Az időt felülmúló szerelem mit preferálnak. Ez a 3 példa jött fel elsőre, s ezek alapján a nagykötőt. – Vépi ^vita 2015. október 27., 11:05 (CET)

Jaa, hogy így. Az zavart meg, hogy a filmmel kapcsolatos előfordulásokat írtál, és azt hittem, csak ezekre a filmekre gondolsz. Így már más. Nekem megfelel a nagykötőjeles változat, de kíváncsi lennék azért még mások véleményére, nehogy az legyen, hogy eldöntöttük, mielőtt más is véleményezhette volna. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 27., 11:09 (CET)

Kb. 9-1 a nagykötőjel javára, aztán megálltam. – Vépi ^vita 2015. október 27., 11:12 (CET)

Attól függ, a magyarországi forgalmazó melyiket használja, legalábbis eddig azt vettük figyelembe. A PORT.hu általában tud ebben segíteni (annyi megkötéssel, hogy az alcímet elválasztó kiskötőjelből gondolatjel lesz). (Amúgy érdekességképp van olyan is, hogy Rent: Bohém élet – Utoljára a Broadwayn.) – Máté ^(vitalap) 2015. október 27., 11:20 (CET)

Az a baj, hogy pont a port.hu-n van ez a vegyes állapot. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 27., 11:33 (CET)

A kettőspontot inkább a szerzők neve után szokták használni. Én a gondolatjel mellett tenném le a voksomat --Szilas ^vita 2015. október 27., 12:20 (CET)

Ha itt cím és alcím szerepel, akkor inkább pont kellene: Piszkos tizenkettő. A második küldetés Wikizoli ^vita 2015. október 27., 12:59 (CET)

A Varázslók a Waverly helyből – A film, a Hannah Montana – A film és a InuYasha, a film – Az időt felülmúló szerelem esetében viszont az angolok kettőspontot használtak a kötőjel helyett.

Az OH vagy az Akh nem ír semmit a sorozatepizódok előtti nagykötőjelről vagy kettőspontról? Apród ^vita 2015. október 27., 13:22 (CET)

Mindkettő helyes. – Máté ^(vitalap) 2015. október 27., 13:34 (CET)

Pontosítanék. Az OH 230. szerint a műcímet és alcímet gondolatjellel a legcélszerűbb elválasztani, alternatív megoldás a pont. Viszont nem szól a sorozatcím és műcím elválasztásáról, ami itt a kérdés, ott viszont elterjedt gyakorlat a kettőspont használata. Ezért szoktunk a forgalmazói gyakorlathoz fordulni. – Máté ^(vitalap) 2015. október 27., 14:51 (CET)

Köszönöm mindenkinek a segítséget! A nagykötőjeles változatot használtam fel. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2015. október 29., 05:42 (CET)

Német járások neve

MegoldvaGaja     2015. október 31., 14:00 (CET)

A német településeket rendezgetném, mert elkészültek bottal. Viszont sok német egyértelműsítéssel készült. Itt merül fel néhány kérdés:

• Hogyan helyes a Kreisok, Landkreisok fordítása? Pl. Landkreis Osnabrück hogyan helyes: Osnabrücki járás vagy Osnabrück járás? Minősített eset a Region Hannover: Hannover régió vagy Hannoveri régió?
• Ha nem városról kapta a nevét a járás, akkor mi a helyes név? Landkreis Friesland: Frízföld járás vagy Frízföldi járás?
• Lefordítjuk-e az olyanokat, mint Westerwaldkreis, Rhein-Main-Gebiet, Main-Taunus-Kreis? Ezek ugye tájak vagy folyók után kapták a nevüket...

Segítséget kérnék, hogy ezek hogyan magyarítandók helyesen! Előre is köszönöm! - Gaja     2015. október 27., 18:54 (CET)

Senki? - Gaja     2015. október 30., 19:02 (CET)

Ha jól emlékszem, az OH-ban () van valami iránymutatás arról, hogy hogyan írjuk magyarba át az idegen nyelvben használt tulajdonneveket, de nekem nincs OH-m, így nem tudom megnézni. Szerintem a városokról elnevezett járások esetén lehet a magyarországi járások esetében használt formát analógiásan követni, így pl. Osnabrücki járás, Hannoveri régió. Ha nem városról elnevezett járásról van szó, szerintem akkor is lehet követni ezt, illetve ha a nem-városnak létezik magyar neve, akkor azt használni (pl. Frízföldi járás, Rajna-majnai terület), ha nem létezik magyar neve, akkor meg az eredetit meghagyni (pl. Westerwaldi járás, Majna-taunusi járás). --Sphenodon ^vita 2015. október 30., 23:06 (CET)

Köszönöm, én is valahogy így gondoltam, e szerint fogok eljárni! - Gaja     2015. október 31., 14:00 (CET)

Sportágak és versenyszámok honosodott idegen elnevezései

A 2010-es kormányváltás környékén volt a MOB-ban egy ilyen megfelelési kényszer az akkori magyarkodó kurzushoz. Ez pl. azt is eredményezte, hogy a válogatott ruházaton lecserélték a nemzetközi szinten közismert "HUNGARY" feliratokat "Magyarország"-ra, amit a külföldiek kiejteni sem tudnak. Ez a kényszeredett nyelvújítás persze a sportági szövetségeken keresztül legyűrűzött a sportba, ill. a médiába és olyan szörnyeket szült, mint pl. a "lejtőstílus". A snowboardot például egyedül a teljesen elborult franciák hívják "planche de neige"-nek, nomeg mi magyarok "hódeszkának". Még a mindent tükörfordító németek is be tudták fogadni az eredeti elnevezést. Persze se a francia, se a magyar deszkások nem nevezik így. Még a nemzeti szakági szövetségek sem. Ezen a néven (hódeszka) kizárólag a MOB, a síelők, a média és a Wikipédia illetik. A magyar Sport-törvény (Stv.) az országos sportági szövetségek kezébe helyez a sportággal kapcsolatos minden döntést. Így az elnevezések és szakkifejezések megalkotását és szabályozását is. Én ezért azt javaslom, hogy a magyar Wikin e tekintetben törekedjünk a szövetségek által meghatározott elnevezések használatára és hagyjuk figyelmen kívül a média és a MOB szóhasználatát. (Ez utóbbi esetén főképp azért, mert mióta a MOB osztja a pénzeket, a szövetségek minden onnan érkezett kérdésre igennel próbálnak válaszolni és eszükbe sem jut olyasmit kérni, mint az elnevezések helyesbítése...) Shakes 2015. október 28., 13:23 (CET)

Megjegyezés: surf des neiges (kb. hószörf), planche à neige (hódeszka), néviplanchisme (hódeszkázás) a québec-iek szóhasználata a nyelvi kisebbségérzésük miatt, Franciaországban inkább snowboard. Oliv0 ^vita 2015. október 28., 14:14 (CET)

És miért kellene idegen neveket használnunk? Miért lenne a „lejtőstílus” meg a „hódeszka” szörnyszülött szó? Szerintem az a szörnyű, ha idegen szavakat fölöslegesen keverünk a magyar beszédbe. Ezért nem támogatom az angolkodó kurzusnak való megfelelési kényszered szülte megoldásodat. Zerind ^üzenőlap 2015. október 28., 14:18 (CET)

Mert ez egy enciklopédia és nem a nyelvújítók egyesülete. Továbbá nem a politikai nézeteid gyakorlatba ültetésének helyszíne. A közmegállapodásnak megfelelően az általánosan használt elnevezéseket használjuk a szócikkek neveiben. A tapasztalat, melyet lassan tíz éves tevékenységem alatt pl. a snowboardos közösségben szereztem, hogy a kényszeres és magyarul értelmetlen magyarításokhoz a közösség egésze ellenségesen viszonyul. A Magyar Snowboard Szövetség, mint a sportág törvény által felhatalmazott magyarországi szabályozó szervezete elnökségi határozatban vetette el a "hódeszka" magyarítás használatát. A Wikipedia általában elfogadja a Magyarországon érvényes jogszabályokat, tehát vélelmem szerint a Stv. ezen rendelkezését is. Kérlek, hogy a kérdés lezárása előtt önhatalmúlag ne nevezz át semmit! Köszönettel Shakes 2015. október 28., 15:38 (CET)

BTW ha ennyire ellenségesen viszonyulsz az idegen szavakhoz, akkor ne használd telefon, tévé, szalámi, mobil, autó, - és sorolhatnám órákig - kifejezéseket sem! Üdv: Shakes 2015. október 28., 15:53 (CET)

Vagy a kurzust, amit épp most használt.– Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 28., 17:39 (CET)

Nyugodjál bele, itt a szövetségek véleménye senkit sem érdekel. Csak a Szent OH. Ha abba benne van valami, akkor mehet. Nézd meg, ha benne van a snowboard, akkor nyert ügyed van. Ha nincs, akkor kepeszthetsz itt bármeddig, nem az lesz, amit úgy általában mindenki használ (pl. még kyokushin → kjókusin... hányok...). Vagy, kiírsz egy szavazást, és akkor talán a többség megszavazza az eltérést a Szent OH-tól... Sok sikert! Üdv! - Gaja     2015. október 28., 21:41 (CET)

Tekintve, hogy megjelent az akadémiai 12. kiadás, az OH avittá vált... Shakes 2015. október 28., 22:48 (CET)

Nem szeretem az OH-t, de mivel a 12. kiadás (szerencsére) nem alapjaiban írja felül a helyesírás szabályait, az OH-nak csak egy kis része vált elavulttá. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 28., 22:55 (CET)

Az OH használatát az tette valamelyest indokolttá, hogy 11. kiadás után sok évvel egyfajta frissítésként jelent meg. Most, hogy megjelent a 12. a "mindent visz" elv alapján az OH obsolátussá (idegen szó Zerind örömére :) vált. (És nem, nincs kényszerem, hogy mindenre válaszoljak :) ) Shakes 2015. október 29., 09:42 (CET)

Lényegében ez a vita folyik a nyest.hu-n is, amióta kijött az új HSz és a "házi nyúl". Vagyis, hogy síszövetségek, botanikusok, zoológusok, dendrológusok akarják megmondani, hogy mi a helyes a nyelvben, kihagyva a nyelvészeket. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy lehet, hogy neked és a Snowboardszövetségnek nem tetszik a hódeszka szó (nekem pl. tetszik), de ez a "kutya ugat, karaván halad" tipikus esete: a footballban is kornert mondtak, ma meg a labdarúgásban szögletet. hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. október 29., 11:27 (CET)

Nem volt célom, hogy dogmákról kezdjünk vitatkozni. Ahogy korábban is írtam, ez egy enciklopédia és nem egy nyelvészeti, nyelvújítói építőtábor. A "síszövetségek, botanikusok, zoológusok, dendrológusok" nem azt akarják megmondani, hogy mi a helyes a nyelvben, hanem képviselik azokat a nyelvhasználókat, akik abba a szakmai körbe tartoznak amely az adott tevékenység közben ténylegesen használja az adott kifejezéseket. Teljesen irreleváns, hogy nekem, Neked vagy bárki másnak egyénileg mi tetszik, ha a 15M magyar-nyelv használó közmegegyezése valami más. Én azt az álláspontot képviselem, hogy egy jó enciklopédiában a szócikk egy közismert dologról szól és a szócikkben megemlítik az alternatív elnevezéseket. Maga az enciklopédia elnevezés kizárja, hogy csak azért legyen egy szócikk címe az általánosan használttól eltérő, hogy adott esetben egy, a nyelvújító szándékú nyelvészek és/vagy dilettánsok által preferált alakot propagáljon. A snowboard egy kiragadott példa. Nem kell folyamatosan ezen lovagolni, bár megemlíteném, hogy Magyarországon egyetlen "Hódeszka szaküzlet" sem található, nem rendeznek "hódeszka versenyeket" és "hódeszka oktatók" sem tevékenykednek. Ezzel szemben rengeteg "Snowboard-bolt" van, évente több "snowboard verseny" kerül megrendezésre és a "snowboard oktatók" száma meghaladja a százat. Ugyanakkor példaként említhetném a "labdarúgást" is, tekintve, hogy még soha sem hallottam senkiről, aki "labdarugizna", de "focizni", futballozni" nagyon sokan szoktak. Ezzel együtt, tekintve, hogy főnévi formában a "labdarúgás" köznyelvben is használt kifejezés a sportra, sőt gyakoribb, mint a "futball" és a még gyakrabban használt "foci" helyett ez az MLSZ által preferált elnevezés, teljesen rendben van, hogy ez a szócikk elnevezése. Itt van viszont az amerikai foci, amellyel kapcsolatban eszébe sem jut senkinek "amerikai labdarúgás"-ról beszélni. Természetesen rengeteg más sportágból is lehetne példákat hozni. Sommásan összegezve megismétlem álláspontom, hogy ha a "labdarúgás" "szögletéhez" hasonlóan egyszer majd pl. a snowboardosok - akkor már saját magukat "hódeszkás"-ként illetve - "hódeszka-krossznak" hívják a versenyszámot, akkor ehhez alkalmazkodva a Wikipedia is ezen a néven hozza a szócikket, ahogy vélhetően konszenzus van akörül is, hogy az amerikai focistákat is csak akkor nevezzük "amerikai labdahurcibálók"nak, ha majd ők kérik, vagy ez lesz az általánosan használt elnevezés. Shakes 2015. október 29., 13:27 (CET)

Tökéletesen egyetértek: ha a többség snowboardozik, akkor legyen snowboard, de ha a többség hódeszkázik, akkor a Snowboard Szövetség (ez is ellenkezik a helyesírási szabályzattal) preferenciájától függetlenül legyen hódeszka. Én magam utálom a telet és a téli sportokat és a környezetemben sem hallom ezt a szót, nem tudom megítélni melyik a gyakori, csak ugye itt volt egy "elborult" POV jelző, azokra, akik a saját nyelvükhöz akarnák igazítani az adott fogalmat, erre reagáltam. hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. október 29., 13:39 (CET)

Hát, szerintem amit a franciák nyelvőrködés címén művelnek, az már tényleg elborult. A jelző rájuk vonatkozott... Shakes 2015. október 29., 21:20 (CET)

Akkor Kazinczyék kifejezetten flúgosak voltak :-) hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. október 29., 22:19 (CET)

A legnagyobb probléma itt a wikipédián, hogy pápábbak akarunk lenni a pápánál is... Mivel ez egy köztájékoztatásra ajánlott rendszer lenne, nem kellene állandóan szembemenni a köznyelvvel. Persze, nem azt mondom, hogy hemzsegni kell a helyesírási hibáknak, de ha valaminek van egy nagy elterjedtségű közismert neve, akkor miért kell erőltetni egy másik, nem közismert nevet. És itt nem csak a sportban előforduló dolgokról van szó, hanem az elmúlt vitákban is szereplő műcímekről. Ha az a valaki aki elnevezte azt a dolgot, és hibásan nevezte el, akkor is a "hivatalos" elnevezés marad, még ha hibás is. A cikkben rengeteg hely van, hogy kifejtsük, hogy az adott cím nem helyes, így lenne helyes, vagy asz adott sportnak van ám "magyarabb" neve is, de ne menjünk már szembe a mainstreammel (csak hogy itt is legyen egy idegen szó, eredeti helyesírással). Le kéne szállnunk a magas lóról, és a köznek, közhöz beszélni, mivel nem "szakkiadványt" írunk... - Gaja     2015. október 29., 15:01 (CET)

Kosztolányi Dezső szerint: „Nincs igaza a túlbuzgónak, aki irtóhadjáratot hirdet minden idegen szó ellen, de nincs igaza a közönyösnek sem, aki az idegen szók türelmi bárcáját mindjárt törvénybe iktatná, mert ő nem veszi számba, hogy ezáltal sok-sok eredeti szavunkat tétlenségre és feledésre kárhoztatja, s így cifra, toldott-foldott nyelvünk előbb-utóbb elsorvad. Csak annak van igaza, aki a belső nyelvújítást óhajtja. Lelkünkben kell megfogannia a vágynak, hogy a magunk nyelvén gondolkozzunk." És, szintén tőle: „Minden megszokáson múlik. A szó egy fogalom jegye, semmi több. Ami ezen túl van, azt beleképzeljük. Ennélfogva azt tanácsolom valamennyinknek, hogy legyünk elnézőek és szerények. A nyelvújításhoz nemcsak lelkesség és tudás kell, hanem kölcsönös jóindulat és türelem is." Wikizoli ^vita 2015. november 1., 08:06 (CET)