„Júdeai-sivatag” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor: 19. sor:
* A nyugati szélén [[Jeruzsálem]], [[Betlehem]], Gus Ecion (Gush Etzion) és [[Hebron]]
* A nyugati szélén [[Jeruzsálem]], [[Betlehem]], Gus Ecion (Gush Etzion) és [[Hebron]]
* ÉK-en a [[Jordán]] folyó közelében [[Jerikó]].
* ÉK-en a [[Jordán]] folyó közelében [[Jerikó]].
Jelentősebb [[oázis]]-települése Én-Gedi (Ein Gedi) a Holt-tenger nyugati partján.
== A Szentírás ==
== A Szentírás ==

A lap 2015. október 28., 06:06-kori változata

Tájkép
Maszada környékén
(légifelvétel)
A Júdeai-sivatag
területe
(műholdas kép)

A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) száraz, kietlen régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén. Jeruzsálem és a Holt-tenger között fekszik, délen a Negev-sivatagba megy át.

Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva folyamatosan csökken. A többnyire hegyvidékes területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150-200 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.

Éghajlata:

  • a nyugati szélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 400-500 mm
  • középső részén félsivatagi,
  • keleti részén sivatagi.

Főbb városok:

Jelentősebb oázis-települése Én-Gedi (Ein Gedi) a Holt-tenger nyugati partján.

A Szentírás

A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is. [1]

A fiatal Dávid itt bujdosott Saul üldözése elől. [2]

Jézus a Júdeai-sivatagban 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.[3] Hosszú böjtje után - a hagyomány alapján - a Jerikó közeli Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a görög ortodox Megkísértés kolostora (Deir al-Qarantal) áll.

A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült Qumrán-i tekercseket.

Szerzetesség

A Szent Szabbász alapította kolostor, Mar Szaba, Jeruzsálemtől keletre a Kidron aszóvölgye mellett

A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan. [4]

Jegyzetek

  1. Zsolt. 63,1  ; Máté 3,1
  2. Sám. I. 23-24. rész
  3. Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész
  4. Gyürki László: A Biblia földjén, 1990

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Judaean Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mount of Temptation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.