„Usztasa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Története: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://web.archive.org → https://web.archive.org AWB
6. sor: 6. sor:


== Története ==
== Története ==
Vezetőjük a [[második világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. 1929-ben hozták létre Olaszországban.<ref name="Bleiburg">{{cite journal |author=Sokcsevits Dénes |title= Bleiburg, a horvát Katiny |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-08/Sokcsevits.pdf |work=historia.hu |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |year=2010 |volume= 8. szám |archiveurl= http://web.archive.org/web/20150831173353/http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-08/Sokcsevits.pdf |archivedate= 2015-08-31}}</ref> [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[Magyarország Kormánya|magyar kormány]] és később a [[Harmadik Birodalom]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. A merénylet után [[Olaszország]]ban letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.
Vezetőjük a [[második világháború]] végéig [[Ante Pavelić]] (vezér = [[poglavnik]]) volt. 1929-ben hozták létre Olaszországban.<ref name="Bleiburg">{{cite journal |author=Sokcsevits Dénes |title= Bleiburg, a horvát Katiny |url=http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-08/Sokcsevits.pdf |work=historia.hu |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |year=2010 |volume= 8. szám |archiveurl= https://web.archive.org/web/20150831173353/http://www.historia.hu/userfiles/files/2010-08/Sokcsevits.pdf |archivedate= 2015-08-31}}</ref> [[Olaszország]]tól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a [[Magyarország Kormánya|magyar kormány]] és később a [[Harmadik Birodalom]] is támogatta őket. Hamarosan [[terrorcselekmény]]eket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett [[Lika-felkelés]] volt [[Dalmácia|Dalmáciában]] (ezután alakították meg egyik bázisukat [[Jankapuszta|Jankapusztán]]), illetve [[I. Sándor jugoszláv király|Sándor király]] megölése volt 1934. október 14-én [[Marseille]]-ben. A merénylet után [[Olaszország]]ban letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.


A [[második világháború]] idején megalapították a nácibarát úgynevezett [[Független Horvát Állam]]ot ''(Nezavisna Država Hrvatska)'' 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével.<ref name="Bleiburg"/> Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovaci koncentrációs tábor|Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén.
A [[második világháború]] idején megalapították a nácibarát úgynevezett [[Független Horvát Állam]]ot ''(Nezavisna Država Hrvatska)'' 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével.<ref name="Bleiburg"/> Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai [[szerbek]] tömeges [[koncentrációs tábor]]okba ([[Jasenovaci koncentrációs tábor|Jasenovac]], [[Jadovno]], [[Glina]], [[Prebilovci]], [[Stara Gradiška]], [[Nova Gradiška]] stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai [[Horvátország]], illetve [[Bosznia-Hercegovina]] területén.

A lap 2015. október 27., 12:27-kori változata

Az usztasa mozgalom címere

Az usztasa mozgalom vagy usztasák a Horvát Ifjúsági Mozgalomból alakult militáns szélsőjobboldali függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.

Nevének eredete

A horvát ustaša szó annyit tesz: felkelő.

Története

Vezetőjük a második világháború végéig Ante Pavelić (vezér = poglavnik) volt. 1929-ben hozták létre Olaszországban.[1] Olaszországtól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a magyar kormány és később a Harmadik Birodalom is támogatta őket. Hamarosan terrorcselekményeket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az úgynevezett Lika-felkelés volt Dalmáciában (ezután alakították meg egyik bázisukat Jankapusztán), illetve Sándor király megölése volt 1934. október 14-én Marseille-ben. A merénylet után Olaszországban letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.

A második világháború idején megalapították a nácibarát úgynevezett Független Horvát Államot (Nezavisna Država Hrvatska) 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével.[1] Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai szerbek tömeges koncentrációs táborokba (Jasenovac, Jadovno, Glina, Prebilovci, Stara Gradiška, Nova Gradiška stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai Horvátország, illetve Bosznia-Hercegovina területén.

A Független Horvát Állam létrehozásában a horvát Római katolikus egyház is kivette részét. Alojzije Stepinac, Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát ferences rendi barátok is.

Utóélete

Az 1991–1995-ös délszláv háborúban a horvát szabadcsapatokat is így nevezték. Nevükhöz számos vérengzés és erőszakos cselekmény köthető.

Jegyzetek

  1. a b Sokcsevits Dénes (2010). „Bleiburg, a horvát Katiny8. szám, Kiadó: História folyóirat. [2015. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva].  

Források

  • Hrvoje Matković: Povijest Nezavisne Države Hrvatske (Zagreb, 2002) (horvátul)
  • Milorad Lazić: Krstaški rat Nezavisne Države Hrvatske (Beograd, 1991)