„Dithering” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
→‎Etimológia: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (4) AWB
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
a (→‎Etimológia: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (4) AWB)
{{quote
|…A dither egyik legkorábbi alkalmazása a második világháborúban történt. A [[bombázó]] repülőgépeken mechanikus számítógépek végezték a navigációs és bombaröppálya-számításokat. Érdekes módon ezek a számítógépek (fogaskerekek százaival teli dobozok) pontosabban számoltak repülés közben a fedélzeten, mint álló helyzetben a földön. A mérnökök felismerték, hogy a repülés közben jelentkező rázkódás csökkentette a mozgó alkatrészek beragadásából származó hibákat. Rövid rándulások helyett folyamatosabban mozogtak. A számítógépekbe így kisméretű, vibrációt okozó motorokat építettek, a vibrációt pedig a középangol nyelvű „didderen” („remegni”) igével jelölték. Napjainkban a mechanikus mérőeszközök megkocogtatása is dither alkalmazását jelenti; a modern szótárak a dithert úgy definiálják, mint nagyon ideges, zavarodott vagy felzaklatott állapot. A kis mennyiségben alkalmazott dither a digitalizáló rendszereket a a szó pozitív értelmében vett analóghoz közelíti.
|Ken Pohlmann, ''Principles of Digital Audio''<ref>{{cite book | title = Principles of Digital Audio | author = Ken C. Pohlmann | publisher = McGraw-Hill Professional | year = 2005 | url = httphttps://books.google.com/?id=VZw6z9a03ikC&pg=PA49&dq=didderen+dither+intitle:Principles+intitle:of+intitle:Digital+intitle:Audio | isbn = 0-07-144156-5 }}</ref>
}}
 
A „dither” kifejezés röviddel a háború után jelent meg az analóg számításokkal és a hidraulikusan vezérelt fegyverekkel foglalkozó könyvekben.<ref>{{cite book | title = Ordnance Field Guide: Restricted | author = William C. Farmer | publisher = Military service publishing company | year = 1945 | url = httphttps://books.google.com/?id=15ffO4UVw8QC&q=dither }}</ref><ref>{{cite book | title = Electronic Analog Computers: (d–c Analog Computers) | author = Granino Arthur Korn and Theresa M. Korn | publisher = McGraw-Hill | year = 1952 | url = httphttps://books.google.com/?id=dwsuAAAAIAAJ&q=dither }}</ref> A ditheringnek, mint a kvantálási mintázatok csökkentésére szolgáló módszernek a koncepciója elsőként [[Lawrence G. Roberts]]<ref>{{cite book | title = Data Compression: Techniques and Applications | author = Thomas J. Lynch | publisher = Lifetime Learning Publications | year = 1985 | url = httphttps://books.google.com/?id=E7EmAAAAMAAJ&q=first+suggested+by+Roberts+in+1962&dq=first+suggested+by+Roberts+in+1962 | isbn = 978-0-534-03418-4 }}</ref> 1961-es [[MIT]]-n íródott diplomamunkájában,<ref>Lawrence G. Roberts, ''Picture Coding Using Pseudo-Random Noise'', MIT, S.M. thesis, 1961 [http://www.packet.cc/files/pic-code-noise.html online]</ref> illetve 1962-es cikkében<ref>{{cite journal | title = Picture Coding Using Pseudo-Random Noise | author = Lawrence G. Roberts | journal = IEEE Trans. Information Theory | volume = 8 | issue = 2 | month = February | year = 1962 | pages = 145–154 | url = http://ieeexplore.ieee.org/xpls/abs_all.jsp?arnumber=1057702 | format = abstract | doi = 10.1109/TIT.1962.1057702}}</ref> jelent meg, bár akkor még nem használta a „dither” kifejezést. 1964-re azonban már az említett cikkben leírt, modern értelemben volt használatos.<ref>{{cite journal | title = Dither Signals and Their Effect on Quantization Noise | author = L. Schuchman | journal = IEEE Trans. Communications | volume = 12 | issue = 4 | month = December | year = 1964 | pages = 162–165 | url = http://ieeexplore.ieee.org/xpls/abs_all.jsp?arnumber=1088973 | doi = 10.1109/TCOM.1964.1088973 | format = abstract}}</ref>
 
==Digitális feldolgozás és hullámforma-analízis==
503 055

szerkesztés

Navigációs menü

Személyes eszközök

Névterek

Változatok

Több