„Júdeai-sivatag” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
A '''Júdeai-sivatag''' ([[Héber nyelv|héber]]: מִדְבַּר יְהוּדָה [[Arab nyelv|arabul]]: صحراء يهودا) régió [[Palesztina|Palesztinában]], [[Ciszjordánia]] és [[Izrael]] területén. [[Jeruzsálem]] és a [[Holt-tenger]] között fekszik, délen a [[Negev-sivatag]]ba megy át. |
A '''Júdeai-sivatag''' ([[Héber nyelv|héber]]: מִדְבַּר יְהוּדָה [[Arab nyelv|arabul]]: صحراء يهودا) régió [[Palesztina|Palesztinában]], [[Ciszjordánia]] és [[Izrael]] területén. [[Jeruzsálem]] és a [[Holt-tenger]] között fekszik, délen a [[Negev-sivatag]]ba megy át. |
||
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva csökken. A többnyire hegyvidékes, száraz területen számos nyugat-kelet irányú [[vádi]] húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag |
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva csökken. A többnyire hegyvidékes, száraz területen számos nyugat-kelet irányú [[vádi]] húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel. |
||
Éghajlata: |
Éghajlata: |
||
A lap 2015. október 27., 07:02-kori változata
,_Israel_03.jpg) |
|
| Tájkép Maszada környékén (légifelvétel) |
A Júdeai-sivatag területe (műholdas kép) |
A Júdeai-sivatag (héber: מִדְבַּר יְהוּדָה arabul: صحراء يهودا) régió Palesztinában, Ciszjordánia és Izrael területén. Jeruzsálem és a Holt-tenger között fekszik, délen a Negev-sivatagba megy át.
Felszínének magassága nyugatról kelet felé haladva csökken. A többnyire hegyvidékes, száraz területen számos nyugat-kelet irányú vádi húzódik, amelyek közül sok a több száz méter mélységet is eléri. Jeruzsálem tengerszint feletti magassága 600-800 méter, a sivatag keleti részéé átlagosan 150 méter, míg Jerikó a Jordán-árokban már a tengerszint alatt fekszik 200 méterrel.
Éghajlata:
- a nyugati szélén mediterrán hegyvidéki, ahol az évi átlagos csapadék 400-500 mm
- középső részén félsivatagi,
- keleti részén sivatagi.
Főbb városok:
- A nyugati szélén Jeruzsálem, Betlehem, Gus Ecion (Gush Etzion) és Hebron
- ÉK-en a Jordán folyó közelében Jerikó.
A Szentírás
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is. [1]
Jézus a Júdeai-sivatagban 40 napig böjtölt, mielőtt megkezdte tanítói működését.[2] Hosszú böjtje után - a hagyomány alapján - a Jerikó közeli Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegyen kísértette meg Sátán. Ennek emlékére a hegy oldalában ma a görög ortodox Megkísértés kolostora (Deir al-Qarantal) áll.
A Holt-tenger ÉNy-i partjának közelében találták meg az elhíresült Qumrán-i tekercseket.
Szerzetesség
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az esszénusok között, majd Nagy Konstantin idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját kolostort alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan. [3]
Jegyzetek
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Judaean Desert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mount of Temptation című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.