„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kékítések és modern változat |
elérhetőségek |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
== A magyar irodalomban == |
== A magyar irodalomban == |
||
=== Hosszabb terjedelműek === |
=== Hosszabb terjedelműek === |
||
* [[Fazekas Mihály]]: ''[[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]]'' (1804) |
* [[Fazekas Mihály]]: ''[[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00600/00648/00648.htm Fazekas Mihály: Lúdas Matyi] [[Magyar Elektronikus Könyvtár]]</ref> (1804) |
||
* [[Vörösmarty Mihály]]: ''Eger'' (1827), ''[[A két szomszédvár]]'' (1831) |
* [[Vörösmarty Mihály]]: ''Eger'' (1827), ''[[A két szomszédvár]]'' (1831) |
||
* [[Petőfi Sándor]]: ''[[A helység kalapácsa]]'' (1844), ''[[János vitéz]]'' (1845), ''[[Az apostol]]'' (1848) |
* [[Petőfi Sándor]]: ''[[A helység kalapácsa]]'' (1844), ''[[János vitéz]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/01000/01010/01010.htm Petőfi Sándor: János vitéz] [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]</ref> (1845), ''[[Az apostol]]'' (1848) |
||
* [[Arany János]]: ''Elveszett alkotmány'' (1845), ''[[Toldi]]'' (1846), a ''[[Toldi estéje]]'' (1854), ''Bolond Istók'' (1850-73) |
* [[Arany János]]: ''Elveszett alkotmány'' (1845), ''[[Toldi]]''<ref>[http://mek.oszk.hu/00500/00597/ Arany János: Toldi] MEK</ref> (1846), a ''[[Toldi estéje]]'' (1854), ''Bolond Istók'' (1850-73) |
||
* [[Arany László (költő)|Arany László]]: ''A délibábok hőse'' (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény) |
* [[Arany László (költő)|Arany László]]: ''A délibábok hőse''<ref>[http://mek.oszk.hu/00500/00599/00599.htm Arany László: A délibábok hőse] MEK</ref> (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény) |
||
=== Közepes epika körébe sorolhatóak === |
=== Közepes epika körébe sorolhatóak === |
||
A lap 2015. október 25., 11:21-kori változata
Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
A 18. században keletkezett, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Petőfi Sándor, Arany János, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.
A magyar irodalomban
Hosszabb terjedelműek
- Fazekas Mihály: Lúdas Matyi[1] (1804)
- Vörösmarty Mihály: Eger (1827), A két szomszédvár (1831)
- Petőfi Sándor: A helység kalapácsa (1844), János vitéz[2] (1845), Az apostol (1848)
- Arany János: Elveszett alkotmány (1845), Toldi[3] (1846), a Toldi estéje (1854), Bolond Istók (1850-73)
- Arany László: A délibábok hőse[4] (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)
Közepes epika körébe sorolhatóak
- Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
- Garay János: Az obsitos (1843)
Modern változat
- Varga Domokos György: Tévé a tanyán[5][6] (2015)
A világirodalomban
- Milton: Elveszett Paradicsom (Paradise lost) (1667)
- Byron: Childe Harold (1812) (verses regény)
- Puskin: Anyegin (1823-1831) (verses regény)
Jegyzetek
Források
További információk
Képgaléria
Nézd meg az elbeszélő költemény címszót a Wikiszótárban!
