„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a portál
Kékítések és modern változat
1. sor: 1. sor:
Az '''elbeszélő költemény''' verses [[epika]]i műfaj, mely a [[ballada|balladánál]] terjedelmesebb, az [[eposz]]nál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: ''verses elbeszélés'', ''költői elbeszélés'', ''költői beszély''. Különféle témájú, hangvételű, [[kompozíció]]jú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.
Az '''elbeszélő költemény''' verses [[epika]]i műfaj, mely a [[ballada|balladánál]] terjedelmesebb, az [[eposz]]nál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: ''verses elbeszélés'', ''költői elbeszélés'', ''költői beszély''. Különféle témájú, hangvételű, [[kompozíció]]jú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.


A [[18. század]]ban keletkezett, virágkorát a [[19. század]]ban élte, a [[20. század]]ban elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: [[Petőfi Sándor]], [[Arany János]], [[Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]] és [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]].
A [[18. század]]ban keletkezett, virágkorát a [[19. század]]ban élte, a [[20. század]]ban elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: [[Petőfi Sándor]], [[Arany János]], [[Erdélyi József (költő) |Erdélyi József]], [[Illyés Gyula]] és [[Juhász Ferenc (költő)|Juhász Ferenc]].


== A magyar irodalomban ==
== A magyar irodalomban ==
=== Hosszabb terjedelműek ===
=== Hosszabb terjedelműek ===
* [[Fazekas Mihály]]: [[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]] (1804)
* [[Fazekas Mihály]]: ''[[Lúdas Matyi (költemény)|Lúdas Matyi]]'' (1804)
* [[Vörösmarty Mihály]]: Eger (1827), [[A két szomszédvár]] (1831)
* [[Vörösmarty Mihály]]: ''Eger'' (1827), ''[[A két szomszédvár]]'' (1831)
* [[Petőfi Sándor]]: [[A helység kalapácsa]] (1844), [[János vitéz]] (1845), [[Az apostol]] (1848)
* [[Petőfi Sándor]]: ''[[A helység kalapácsa]]'' (1844), ''[[János vitéz]]'' (1845), ''[[Az apostol]]'' (1848)
* [[Arany János]]: Elveszett alkotmány (1845), [[Toldi]] (1846), a [[Toldi estéje]] (1854), Bolond Istók (1850-73)
* [[Arany János]]: ''Elveszett alkotmány'' (1845), ''[[Toldi]]'' (1846), a ''[[Toldi estéje]]'' (1854), ''Bolond Istók'' (1850-73)
* [[Arany László]]: A délibábok hőse (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)
* [[Arany László (költő)|Arany László]]: ''A délibábok hőse'' (1872) (más műfaji kategorizálás szerint: verses regény)


=== Közepes epika körébe sorolhatóak ===
=== Közepes epika körébe sorolhatóak ===
* Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
* Vörösmarty Mihály: ''Cserhalom'' (1825), ''Tündérvölgy'' (1826), ''A Délsziget'' (1826)
* [[Garay János (költő)|Garay János]]: [[Az obsitos]] (1843)
* [[Garay János (költő)|Garay János]]: ''[[Az obsitos]]'' (1843)

=== Modern változat ===
* [[Varga Domokos György]]: ''Tévé a tanyán''<ref>[http://www.szilajcsiko.hu/#!aj-vdgy-tv-a-tanyn/c1p4f Tévé a tanyán (részlet)]</ref><ref>[https://www.youtube.com/watch?v=h0Y8Pl7RafU Tévé a tanyán] [[YouTube]] (16:15)</ref> (2015)


== A világirodalomban ==
== A világirodalomban ==
* [[John Milton|Milton]]: [[Elveszett Paradicsom]] (Paradise lost) (1667)
* [[John Milton|Milton]]: ''[[Elveszett Paradicsom]]'' (Paradise lost) (1667)
* [[George Byron|Byron]]: Childe Harold (1812) ([[verses regény]])
* [[George Byron|Byron]]: ''Childe Harold'' (1812) ([[verses regény]])
* [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]: [[Anyegin]] (1823-1831) (verses regény)
* [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]]: ''[[Anyegin]]'' (1823-1831) (verses regény)

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
25. sor: 31. sor:
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e070fa51-0b13-4563-a394-691d89bcf4eb&cid=62261b0c-6828-4adc-bcf4-490bbcae3deb Feladatsor a Sulineten]
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e070fa51-0b13-4563-a394-691d89bcf4eb&cid=62261b0c-6828-4adc-bcf4-490bbcae3deb Feladatsor a Sulineten]


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e070fa51-0b13-4563-a394-691d89bcf4eb&cid=62261b0c-6828-4adc-bcf4-490bbcae3deb Feladatsor a Sulineten]
* [http://sdt.sulinet.hu/Player/default.aspx?g=e070fa51-0b13-4563-a394-691d89bcf4eb&cid=62261b0c-6828-4adc-bcf4-490bbcae3deb Feladatsor a Sulineten]
* [http://hu.shvoong.com/books/1900174-pet%C5%91fi-elbesz%C3%A9l%C5%91-k%C3%B6ltem%C3%A9nyei/ Petőfi elbeszélő költeményei]
* [http://hu.shvoong.com/books/1900174-pet%C5%91fi-elbesz%C3%A9l%C5%91-k%C3%B6ltem%C3%A9nyei/ Petőfi elbeszélő költeményei]

A lap 2015. október 25., 11:08-kori változata

Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb. Más elnevezésekkel: verses elbeszélés, költői elbeszélés, költői beszély. Különféle témájú, hangvételű, kompozíciójú verses formájú nagyepikai alkotások összefoglaló neve.

A 18. században keletkezett, virágkorát a 19. században élte, a 20. században elhalt. A műfaj legkiemelkedőbb képviselői a magyar irodalomban: Petőfi Sándor, Arany János, Erdélyi József, Illyés Gyula és Juhász Ferenc.

A magyar irodalomban

Hosszabb terjedelműek

Közepes epika körébe sorolhatóak

  • Vörösmarty Mihály: Cserhalom (1825), Tündérvölgy (1826), A Délsziget (1826)
  • Garay János: Az obsitos (1843)

Modern változat

A világirodalomban

Jegyzetek

Források

További információk

Képgaléria

File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg az elbeszélő költemény címszót a Wikiszótárban!