„Júdeai-sivatag” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
nincs szerkesztési összefoglaló
(→‎Fordítás: kategóriacsere)
 
A '''Júdeai-sivatag''' ([[Héber nyelv|héber]]: מִדְבַּר יְהוּדָה [[Arab nyelv|arabul]]: صحراء يهودا) régió [[Palesztina|Palesztinában]], [[Ciszjordánia]] és [[Izrael]] területén. [[Jeruzsálem]] és a [[Holt-tenger]] között fekszik, délen a [[Negev-sivatag]]ba megy át. A többnyire hegyvidékes, száraz területen számos nyugat-kelet irányú [[vádi]] húzódik, amelyek közül néhány akár a 600 méter mélységet is eléri.
 
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is. <ref>Zsolt. 63,1 ; Máté 3,1 </ref>
 
A hagyomány alapján a [[Jerikó]] közeli Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél [[böjt]]ölt 40 napig [[Jézus]], mielőtt Sátán megkísértette. <ref>Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész</ref> Ennek emlékére a hegy oldalában ma a [[Görög ortodox egyház|görög ortodox]] ''Megkísértés kolostora'' (Deir al-Qarantal) áll.
 
A Holt-tenger partjának közelében találták meg az elhíresült [[Holt-tengeri tekercsek|Qumrán-i tekercsek]]et.
 
Éghajlata:
* ÉK-en a [[Jordán]] folyó közelében [[Jerikó]].
== A Szentírás ==
A terület a Bibliából ismert még Júda/Júdea pusztája, pusztasága (יְשִׁימוֹן) néven is. <ref>Zsolt. 63,1 ; Máté 3,1 </ref>
 
A hagyomány alapján a [[Jerikó]] közeli Dzsebel Karantal (Jabal al-Qarantal) hegynél [[böjt]]ölt 40 napig [[Jézus]], mielőttmiután Sátán megkísértette. <ref>Márk 1,12-13 ; Máté 4. rész</ref> Ennek emlékére a hegy oldalában ma a [[Görög ortodox egyház|görög ortodox]] ''Megkísértés kolostora'' (Deir al-Qarantal) áll.
 
A Holt-tenger partjának közelében találták meg az elhíresült [[Holt-tengeri tekercsek|Qumrán-i tekercsek]]et.
 
== Szerzetesség ==
A sivatagban a bizánci korból való keresztény kolostorokat is találunk. A szerzetesi élet virágzott már itt Jézus idejében az [[esszénusok]] között, majd [[Nagy Konstantin]] idejétől az arab invázióig. Egyesek szerzetes közösségben éltek, mások barlangokban a remeteéletet választották. Híres szerzetesek voltak: Szent Khariton (3-4. század), Szent Euthümosz (4-5. század), Szent Szabbász (5-6. század), Szent Theodosziosz (5-6. század). Mindegyikük saját [[kolostor]]t alapított. Ma is élnek itt szerzetesek és remeték a világtól elvonultan. <ref>Gyürki László: A Biblia földjén, 1990</ref>

Navigációs menü