„Kalevala” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Hivatkozás |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
== Magyar fordítások == |
== Magyar fordítások == |
||
A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is.<br>Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) [[Barna Ferdinánd]] készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás [[Vikár Béla]] nevéhez fűződik (megjelent [[1909]]-ben), modern fordítói pedig [[Nagy Kálmán (nyelvész)|Nagy Kálmán]] 1971-ben, [[Rácz István (műfordító)|Rácz István]] 1976-ban, és Szente Imre 1987-ben<ref |
A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is.<br>Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) [[Barna Ferdinánd]] készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás [[Vikár Béla]] nevéhez fűződik (megjelent [[1909]]-ben), modern fordítói pedig [[Nagy Kálmán (nyelvész)|Nagy Kálmán]] 1971-ben, [[Rácz István (műfordító)|Rácz István]] 1976-ban, és Szente Imre 1987-ben.<ref>{{cite book |title=Kalevala |translator=Rácz István |year=1996? |isbn=9638396652 |publisher=Akkord kiadó |series=Talentum Diákkönyvtár Sorozat }} Az előszót Outi Karanko írta. Előszó.</ref> |
||
A Régi-Kalevala lefordításával már [[Reguly Antal]] is próbálkozott az [[1840-es évek]]-ben, de csak az első két éneket fordította le egészen. |
A Régi-Kalevala lefordításával már [[Reguly Antal]] is próbálkozott az [[1840-es évek]]-ben, de csak az első két éneket fordította le egészen. |
||
A lap 2015. október 17., 12:58-kori változata
A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Az eposz, az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll.
A 19. században Finnországot is utolérte a nacionalizmus szele, ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet.
Változatok
Első változata az Ős-Kalevala, mely 1833-ból való és 16 éneket (ún. rúnót) tartalmaz (de ez csak Lönnrot halála után, 1891-ben jelent meg).
1835. február 28-án – ezen az emlékezetes napon, amelyet máig a Kalevala napjának neveznek Finnországban – Lönnrot megjelentette az eposz második változatát, a 32 rúnóból álló ún. Régi-Kalevalát, amely már tökéletesen megfelelt a kortársak naiv finn őseposzról alkotott elképzeléseinek. A Régi-Kalevala világsikere kiemelte a finneket az ismeretlen népek sorából, hozzájárult a finn nyelv fejlődéséhez, a finn nemzeti öntudat erősödéséhez.
A Szampó védői (Kalevala-illusztráció)
Ezt követően Elias Lönnrot a karjalai eposzba más finn területek népi énekeit is beledolgozta, így készült el a végleges – ma is ismert – változat, az 50 éneket tartalmazó Új-Kalevala 1849-ben.
A Kalevala cselekménye, szereplői
A Kalevala szó jelentése: Kaleva-lak, azaz Kaleva földje, Finnország. Az eposz verses történetei a nép ősi életéről, világról alkotott elképzeléseiről, a rendkívüli képességekkel rendelkező hősökről szólnak.
Ki ne ismerné Vejnemöjnent, az eposz főhősét, neve szerint a csendes víz istenét, „minden idők énekesé”-t. Olyan világ ez, melyben az emberek nemcsak gyönyörködnek az ének szépségében, hanem hisznek annak varázserejében is.
Magyar fordítások
A Kalevala később a finn-magyar kapcsolatok alakulásának egyik kiindulópontja lett, ezt igazolja az öt teljes magyar Kalevala-fordítás is.
Az első teljes magyar fordítását (a német változat felhasználásával) Barna Ferdinánd készítette el 1871-ben, a legismertebb fordítás Vikár Béla nevéhez fűződik (megjelent 1909-ben), modern fordítói pedig Nagy Kálmán 1971-ben, Rácz István 1976-ban, és Szente Imre 1987-ben.[1]
A Régi-Kalevala lefordításával már Reguly Antal is próbálkozott az 1840-es évek-ben, de csak az első két éneket fordította le egészen.
Források
- Régi Kalevala (Reguly Antal fordítástöredéke) – Közzéteszi, a bevezetőt és a jegyzeteket írta A. Molnár Ferenc – Kecskemét, Magyar-Finn Kulturális Egyesület, 1985.
- A Kalevala szövege MEK
- Fehérvári Győző: Magyar Kalevalák
Hivatkozások
- ↑ Kalevala, Talentum Diákkönyvtár Sorozat ford.: Rácz István:. Akkord kiadó (1996?). ISBN 9638396652 Az előszót Outi Karanko írta. Előszó.
További információk
- Kalevala hangoskönyv formában
- A Kalevala Magyarországon
- A Kalevala és Finnország Magyarországon -a neten
- A Kalevaláról
