„I. Magnus norvég király” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB)
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
== Élete ==
 
[[II. Olaf norvég király|II. (Szent) Olaf]] törvénytelen fiaként született.<ref name=uralkodok/><ref name="uralkodok"/><ref name=nagylexikon/>. A [[Heimskringla]] így adja elő<ref name=szentromai>James Bryce: '''A Római Szent Birodalom''', A Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1903, 78. oldal</ref>: egy éjjel Olaf ágyasa Alhild gyermeket szült (mialatt a király aludt).<ref name=szentromai/>. Kedvelt skaldja, Sigvet látván, hogy a gyermek gyönge, attól tartott hogy meghal, ezért nyomban megkereszteltette, és a Magnus nevet adta neki.<ref name=szentromai/>. Mikor a király felébredt, és meghallotta a történteket, haragra gerjedt, Sigvetet hívatta és így szólt hozzá: "Miért nevezted Magnusnak a gyermeket, holott e nevet népünk nem ismeri?"<ref name=szentromai/> "Károly király nevére neveztem, mert azt hallottam, hogy ez a legjobb ember a világon" – felelt a szolga.<ref>''A Római Szent Birodalom'', 78–79. oldal</ref>. Így terjedt el a név használata egész Északon.<ref>''A Római Szent Birodalom'', 79. oldal</ref>.
[[1028]]-ban el kellett hagynia hazáját,<ref name=csiffary>Csiffáry Tamás: '''Európai uralkodók könyve''', Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-9898-06-6, 218. oldal</ref>, [[Novgorod]]ban [[I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem|Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem]] udvarában nevelkedett, ahonnan [[II. Knut dán király|Nagy Kanut]] halála ([[1035]]) után tért vissza. Ugyanazok a norvég nemesek, akik apját elűzték, fellázadtak Knut fia Svend<ref name=uralkodok/> és a dán ellen uralom ellen, visszahívták Magnust<ref name=csiffary/> és trónra segítették.<ref name=nagylexikon/>. [[1038]]-ban [[II. Hardeknut dán király|II. Hardeknuttal]] kötött egy örökösödési szerződést, hogy amelyikük túléli a másikat, egyesíti a dán és a norvég koronát.<ref name=uralkodok/>. Ennek alapján [[1042]]-ben követte őt a dán trónon, bár az alkirállyá kinevezett [[II. Svend dán király|Svend Estridsen]] (Estrid, Knut nővérének a fia) is magának követelte a trónt.<ref name=uralkodok/><ref name=csiffary/>. [[1043]]-ban fontos csatát nyert Dániától délre, [[Lyrskov Hede]] mellett, ekkor szerezte melléknevét is. Ugyancsak a Hardeknuttal kötött szerződés alapján magának követelte az angol trónt is, és támadással fenyegette Angliát, de a dániai harcok miatt erre nem került sor. A dánok többsége Magnust támogatta, mert szükségük volt a segítségére Jütland déli részén, a szláv vendek ellen, és Magnus több csatában is legyőzte Svendet.<ref name=uralkodok/>. Svend Estridsen ennek ellenére nem adta fel a harcot, és számos összecsapásra került sor. A király Svendet Dánia grófjává nevezte ki.<ref name=csiffary/>. Amikor Magnus nagybátyja, [[III. Harald norvég király|Harald Sigurdsson]] [[1045]]-ben visszatért Konstantinápolyból, a két férfi egyezséget kötött, hogy közösen uralkodnak.<ref name=uralkodok/>. Így [[1046]]-ban meg kellett osztania a norvég trónt Haralddal.<ref name=csiffary/>. [[1047]]-ben [[III. Anund svéd király]] segítségével Magnus kiszorította Svendet Dániából. Svend nem tudott elég erőt gyűjteni és [[Skåne tartomány|Skåne]] svéd tartományba menekült.
 
== Halála ==
Svend [[scania]]i főhadiszállásáról növelte a nyomást Magnuson,<ref name="kongehuset">[http://kongehuset.dk/lineage.php?id=58197&dogtag=k_dk_monarkiet_kongeraek&list_id=1 Monarkiet i Danmark - Kongerækken] at [[Monarchy of Denmark|The Danish Monarchy]]</ref> de [[1046]] végére Magnus kiszorította Dániából. [[1047]]. [[október 25.|október 25]]-én azonban Magnus hirtelen meghalt Dániában – [[Zealand]]on vagy [[Jutland]]on –, egy balesetben vagy betegségben - a beszámolók különbözőek.<ref>Gwyn Jones, ''A History of the Vikings'', London: Oxford University Press, 1973, ISBN 0-19-285063-6, 406. oldal</ref> Van olyan változat, amely szerint kiesett az egyik hajóból, amelyeket Anglia meghódításához gyűjtött össze, és megfulladt,<ref name="lauring">Palle Lauring, ''A History of the Kingdom of Denmark,'' tr. David Hohnen, Copenhagen: Høst, 1960, 57-59. oldal</ref>, egy másik szerint egy lóról esett le,<ref name=csiffary/><ref>Knut Gjerset, ''History of the Norwegian People'', Volume 1, New York, Macmillan, 1915, [http://books.google.com/books?id=io4NAQAAIAAJ&pg=PA279&dq=Magnus+died+horse&client=firefox-a#v=onepage&q=thrown%20from%20his%20horse&f=false 279. oldal]</ref> egy harmadik szerint megbetegedett egy hajón és belehalt.<ref name="bricka">[[Carl Frederik Bricka]], ''Dansk Biografisk Lexikon'', vol. XI [Maar - Müllner], 1897, [http://runeberg.org/dbl/11/0046.html 44. oldal]</ref> Állítólag Sweynt nevezte meg dániai örököseként és Haraldot Norvégiában; van olyan beszámoló, amely szerint a betegágyán rendelkezett ezekről.<ref name="bricka"/> Halálával megszakadt [[II. Olaf norvég király|Szent Olaf]] egyenes ági leszármazottjainak uralkodó dinasztiája és csak [[1280]]-ban, [[II. Erik norvég király|II. Erik]] személyében került újra a trónra, aki Magnus lánytestvérétől származott. A mai [[Trondheim]]ben ([[Norvégia]]) lévő [[Nidaros katedrális]]ban temették el, ahol apja is nyugodott.<ref name="bricka"/>
 
== Egyéb ==
296 761

szerkesztés

Navigációs menü