„Dithering” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát: BinBot (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére)
a (hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB)
}}
 
A „dither” kifejezés röviddel a háború után jelent meg az analóg számításokkal és a hidraulikusan vezérelt fegyverekkel foglalkozó könyvekben.<ref>{{cite book | title = Ordnance Field Guide: Restricted | author = William C. Farmer | publisher = Military service publishing company | year = 1945 | url = http://books.google.com/?id=15ffO4UVw8QC&q=dither }}</ref><ref>{{cite book | title = Electronic Analog Computers: (d–c Analog Computers) | author = Granino Arthur Korn and Theresa M. Korn | publisher = McGraw-Hill | year = 1952 | url = http://books.google.com/?id=dwsuAAAAIAAJ&q=dither }}</ref> A ditheringnek, mint a kvantálási mintázatok csökkentésére szolgáló módszernek a koncepciója elsőként [[Lawrence G. Roberts]]<ref>{{cite book | title = Data Compression: Techniques and Applications | author = Thomas J. Lynch | publisher = Lifetime Learning Publications | year = 1985 | url = http://books.google.com/?id=E7EmAAAAMAAJ&q=first+suggested+by+Roberts+in+1962&dq=first+suggested+by+Roberts+in+1962 | isbn = 978-0-534-03418-4 }}</ref> 1961-es [[MIT]]-n íródott diplomamunkájában,<ref>Lawrence G. Roberts, ''Picture Coding Using Pseudo-Random Noise'', MIT, S.M. thesis, 1961 [http://www.packet.cc/files/pic-code-noise.html online]</ref>, illetve 1962-es cikkében<ref>{{cite journal | title = Picture Coding Using Pseudo-Random Noise | author = Lawrence G. Roberts | journal = IEEE Trans. Information Theory | volume = 8 | issue = 2 | month = February | year = 1962 | pages = 145–154 | url = http://ieeexplore.ieee.org/xpls/abs_all.jsp?arnumber=1057702 | format = abstract | doi = 10.1109/TIT.1962.1057702}}</ref> jelent meg, bár akkor még nem használta a „dither” kifejezést. 1964-re azonban már az említett cikkben leírt, modern értelemben volt használatos.<ref>{{cite journal | title = Dither Signals and Their Effect on Quantization Noise | author = L. Schuchman | journal = IEEE Trans. Communications | volume = 12 | issue = 4 | month = December | year = 1964 | pages = 162–165 | url = http://ieeexplore.ieee.org/xpls/abs_all.jsp?arnumber=1088973 | doi = 10.1109/TCOM.1964.1088973 | format = abstract}}</ref>
 
==Digitális feldolgozás és hullámforma-analízis==
 
Eljutva a „dithering” megoldáshoz: ahelyett, hogy ismétlődő minta szerint kerekítsünk fölfelé vagy lefelé, lehetséges véletlenszerű módon felfelé vagy lefelé kerekíteni. A ditherelési megoldás szerint 4 és 5 között véletlenszerűen váltogatjuk a kerekítés irányát olyan módon, hogy az idő 80 százalékában 5-öt kapjunk; így hosszú távon az átlag 4,8 lesz, és az eredményben pedig csak véletlenszerű, nem ismétlődő hiba lesz.
 
 
Ha 0,0–0,9 közé eső véletlenszámokat (pl. 0,6, 0,1, 0,3, 0,6, 0,9 stb.) generálunk és hozzáadjuk az eredményhez a csonkolás előtt, tízből két esetben az eredmény 4-re fog módosulni (ha 0,0-át vagy 0,1-et adunk a 4,8-hoz), a többi esetben pedig 5-re, de minden esetben 20% esély van rá, hogy 4-et kapjunk és 80%, hogy 5-öt. Hosszú távon az eredmények 4,8-ra átlagolódnak, a kvantálási hiba pedig véletlenszerű, zajos. Ez a „zaj” az emberi fül számára sokkal kevésbé zavaró, mint a determinisztikus torzítás, ami egyébként jelentkezne.
|[[Image:Michelangelo's David - Atkinson.png]]
|}
 
 
==Jegyzetek==
300 087

szerkesztés

Navigációs menü