Citozin

Citozin
Kémiai név	4-Aminopyrimidin-2(1H)-one
Kémiai szerkezet	C4H5N3O
Moláris tömeg	111,10 g/mol
Olvadáspont	320–325 °C (decomp)
CAS szám	71-30-7
Kötésekkel felírt kémiai szerkezet	NC1=NC(NC=C1)=O

A citozin a DNS-ben és RNS-ben található nukleobázisok egyike, mely pirimidinszármazék és guaninnal alkot bázispárt három hidrogénkötéssel. Heterociklikus aromás vegyület, mely két szubsztituenst tartalmaz, egy amin csoportot a 4-es, illetve egy keto csoportot a 2-es pozícióban. A citozin nukleozid a citidin.

A citozin először 1894-ben izolálták borjú csecsemőmirigyből (thymus), innen ered az angol megnevezése: thymine. A szerkezetét 1903-ban írták le, és ugyanabban az évben már szintetizálták is.

A citozint használták az első kvantum számításokra. Amikor a kvantumszámítógép működési elméletei kezdtek kibontakozni 1998-ban Oxford-ban, az első David Deutsch által készített algoritmusokat a citozinra alapozták.

A citozin nukleotidja, a citozin-trifoszfát (CTP) enzimek kofaktora, és foszfátcsoportját az ADP-ből ATP-re történő cserére tudja felhasználni.

DNS-ben és RNS-ben a citozin guaninnal alkot bázispárt, azonban spontán deaminációval uracillá alakulhat át, amely pontmutációkhoz vezethet, a DNS javító enzimek nem lépnek működésbe.

A citozin metilálható 5'metilcitozinná a DNS metiltranszferáz enzim segítségével.

Külső hivatkozások

• Computational Chemistry Wiki