„Iványi-Grünwald Béla” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
képaláírás, kép datából |
→Külső hivatkozások: + portál |
||
32. sor: | 32. sor: | ||
*{{Művlex|2|481–482}} |
*{{Művlex|2|481–482}} |
||
== |
== További információk == |
||
*[http://www.hung-art.hu/index-hu.html Élete és festményei] |
*[http://www.hung-art.hu/index-hu.html Élete és festményei] |
||
*[http://ivanyi-grunwald.hu Iványi-Grünwald Béla aláírása, fotója és 1697 festménye, grafikája fotóval] |
*[http://ivanyi-grunwald.hu Iványi-Grünwald Béla aláírása, fotója és 1697 festménye, grafikája fotóval] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
{{Portál|Zsidóság}} |
{{Portál|Művészet||Zsidóság}} |
||
{{DEFAULTSORT:Ivanyigru~nwald Bela}} |
{{DEFAULTSORT:Ivanyigru~nwald Bela}} |
A lap 2015. október 16., 09:19-kori változata
Iványi-Grünwald Béla | |
Született | 1867. május 16.[1][2][3][4][5] Som |
Elhunyt | 1940. szeptember 24. (73 évesen)[2][3][4][5][6] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Corvin-koszorú (1930) |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (41/1-1-73) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Iványi-Grünwald Béla témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Iványi-Grünwald Béla (Som, 1867. május 6. – Budapest, 1940. szeptember 24.) magyar festő.
Élete
A Somogy megyei Som határában levő Darázs-pusztán született. Apja, Grünwald Sámuel nagybérlő volt, aki addig maradt egy adott helyen, míg a szerződése odakötötte, anyja Morvai Mária. Itt járt az elemi iskola alsó osztályaiba. A középiskola alsó osztályait Székesfehérváron végezte, majd Budapestre került, s ott a művészeti szakközépiskola elődjébe, a Mintarajz-iskolába íratták szülei.
A Mintarajz-iskolában Székely Bertalan növendéke volt. Ennek elvégzése után Münchenben és a párizsi Julian Akadémián tanult. 1892-ben Ferenczy Károllyal együtt visszatért Münchenbe, ahol Hollósy Simon tanítványa lett. 1893-ban festette a Nihilisták sorsot húznak című nagy feltűnést keltő realista festményét, mely ma a debreceni Déri Múzeumban van. 1894-ben Egyiptomban járt.
A Nagybányai művésztelep egyik alapító tagja volt. Nagybányán vallást váltott (eredetileg zsidó), ami kiváltotta családja rosszallását. Nevéhez ekkor adta az Iványi nevet, amely a mai Győr-Moson-Sopron megyei Iván régies alakja. Nagybányán találta meg élete párját Biltz Irén személyében. 1896-tól Nagybányán a realista tájak és jelenetek egész sorát festette (Holdfelkelte, Völgyben, Tavaszi kirándulás). Mint a Nagybányai iskola egyik alapító tagja, az iskola céljainak propagálója is volt.
1904-ben Rómában töltött egy évet a Fraknói-díj elnyerése után. Hazatérte után gyűjteményes kiállítást rendezett. 1906-tól stílusa megváltozott, dekoratív, stilizáló, szecessziós kísérletei váltották fel a naturalista és plein air törekvéseket. 1907-ben a Kecskeméti művésztelep vezetője lett, itt festett allegorikus kompozíciói közül jelentős a kecskeméti Kaszinó homlokzatát díszítő műve (1912) és a Tavasz ébredése (1913), amely nagy aranyérmet kapott. Az I. világháború után a Balatonnál az alföldi festők stílusával rokon, egyszerű kivitelezésű, valósághű tájképeket festett.
Művészetét 1930-ban Corvin-koszorú kitüntetéssel ismerték el. (Más forrás szerint 1935-ben.[7])
Röviddel azután halt meg szívrohamban, hogy megtudta, a második bécsi döntés visszaadta Nagybányát Magyarországnak.
Társasági tagság
Jegyzetek
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. április 7.)
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ Iványi Grünwald, Béla, Béla Iványi Grünwald
- ↑ S. Nagy Katalin. Emlékkavicsok. Holocaust a magyar képzőművészetben 1938–1945.. Budapest: Glória Kiadó, 299. o.. ISBN 963-9283-99-1 (2006)
Források
- Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade, 1994. Iványi-Grünwald l. pp. 106-113. ISBN 9637826351
- Művészeti lexikon. 1. köt. Szerk.: Éber László. Budapest : Győző Andor, 1935. Iványi-Grünwald szócikket l. 473-474. o.
- Művészeti lexikon II. (F–K). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981. 481–482. o.