„Sebastian Fabian Klonowic” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox}}
{{személy infobox
|szakma= költő, zeneszerző
'''Sebastian Fabian Klonowic''' ([[Sulmierzyce]], 1545 körül – [[Lublin]], [[1602]]. [[augusztus 29.]]) lengyel költő. Különösen szatiráíról nevezetes. Leghiresebb verse ''A tutajos'', melyet a [[Danzig]]ba utazó lengyel tutajosok épülésére és intésére írt, hogy honvágyukat csillapítsa. Ő ugyanis gabonatutajon megtette az utat Danzigig, ennek eredménye ez a könyv. ''Roxolánia'' című latin költeményében a ruszin tájék szépségeit írta le. Szatiráiban a lengyel nemesi hierarchiát és a jezsuitákat ostorozza, ezért sok üldözést kellett szenvednie.
}}
'''Sebastian Fabian Klonowic''' ([[Sulmierzyce]], 1545 körül – [[Lublin]], [[1602]]. [[augusztus 29.]]) lengyel költő. Különösen szatiráíról nevezetes. Leghíresebb verse ''A tutajos'', melyet a [[Danzig]]ba utazó lengyel tutajosoknak írt, hogy honvágyukat csillapítsa.<!-- Előbb vers volt, most könyv? Ő ugyanis gabonatutajon megtette az utat Danzigig, ennek eredménye ez a könyv.--> ''Roxolánia'' című latin költeményében a ruszin tájék szépségeit írta le. Szatíráiban a lengyel nemesi hierarchiát és a jezsuitákat ostorozta, ezért sok üldöztetésben volt része.


==Nevezetesebb művei==
==Nevezetesebb művei==

* Victoria deorum. In qua continetur veri herois educatio (1587)
* Victoria deorum. In qua continetur veri herois educatio (1587)
* Roxolania (1584)
* Roxolania (1584)
11. sor: 12. sor:
* Hebdomas, to jest Siedem tegodniowych piosnek wyjętych z pierwszych Ksiąg Moiżeszowych kapituły pierwszej, co którego dnia Pan Bóg stworzył i jako siódmego dnia odpoczynął, krótko zebranych przez Sebastyjana Klonowica z Sulimierzyc, pisarza ławicy lubelskiej. (Krakkó, 1581)
* Hebdomas, to jest Siedem tegodniowych piosnek wyjętych z pierwszych Ksiąg Moiżeszowych kapituły pierwszej, co którego dnia Pan Bóg stworzył i jako siódmego dnia odpoczynął, krótko zebranych przez Sebastyjana Klonowica z Sulimierzyc, pisarza ławicy lubelskiej. (Krakkó, 1581)


==Forrás==
==Források==

* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Klonovicz|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/058/pc005868.html#2}}
* {{Forrásjelzés-Pallas|szócikk=Klonovicz|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/058/pc005868.html#2}}



A lap 2015. október 14., 09:14-kori változata

Sebastian Fabian Klonowic
Született1545[1][2][3][4][5]
Sulmierzyce[6]
Elhunyt1602. augusztus 29. (56-57 évesen)[7]
Lublin[6]
ÁllampolgárságaKét Nemzet Köztársasága
HázastársaAgnieszka Acernusowa
Foglalkozásaköltő, zeneszerző
IskoláiJagelló Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Sebastian Fabian Klonowic témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sebastian Fabian Klonowic (Sulmierzyce, 1545 körül – Lublin, 1602. augusztus 29.) lengyel költő. Különösen szatiráíról nevezetes. Leghíresebb verse A tutajos, melyet a Danzigba utazó lengyel tutajosoknak írt, hogy honvágyukat csillapítsa. Roxolánia című latin költeményében a ruszin tájék szépségeit írta le. Szatíráiban a lengyel nemesi hierarchiát és a jezsuitákat ostorozta, ezért sok üldöztetésben volt része.

Nevezetesebb művei

  • Victoria deorum. In qua continetur veri herois educatio (1587)
  • Roxolania (1584)
  • Żale nagrobne na ślachetnie urodzonego Pana Jana Kochanowskiego (1585)
  • Flis, to jest Spuszczanie statków Wisłą i inszymi rzekami do niej przypadającymi (1595)
  • Worek Judaszów to jest złe nabycie majętności (1600)
  • Hebdomas, to jest Siedem tegodniowych piosnek wyjętych z pierwszych Ksiąg Moiżeszowych kapituły pierwszej, co którego dnia Pan Bóg stworzył i jako siódmego dnia odpoczynął, krótko zebranych przez Sebastyjana Klonowica z Sulimierzyc, pisarza ławicy lubelskiej. (Krakkó, 1581)

Források

  1. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. CERL Thesaurus (angol nyelven). Consortium of European Research Libraries. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. opac.vatlib.it (angol, olasz és japán nyelven)
  4. Alvin
  5. NUKAT
  6. a b psb.11754.1
  7. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)