„Dél-Korea turizmusa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
56. sor: 56. sor:


==Kulturális értékek==
==Kulturális értékek==
[[Fájl:Bulguksa Temple (6222044051).jpg|thumb|250px|A [[Pulguksza|{{koreai|Bulguk|Pulguk}} templom]]
[[Fájl:Bulguksa Temple (6222044051).jpg|thumb|250px|A [[Pulguksza|{{koreai|Bulguk|Pulguk}} templom]]]]
[[Fájl:Korean musician-Pansori gosu-01.jpg|thumb|250px|Hagyományos [[hanbok]]ot viselő koreai [[phanszori|{{koreai|pansori|phanszori}}]]dobos]]
[[Fájl:Korean musician-Pansori gosu-01.jpg|thumb|250px|Hagyományos [[hanbok]]ot viselő koreai [[phanszori|{{koreai|pansori|phanszori}}]]dobos]]
{{lásd még|koreai kultúra|Dél-Korea világörökségi helyszínei|Dél-Korea kulturális örökségvédelmi programja}}
{{lásd még|koreai kultúra|Dél-Korea világörökségi helyszínei|Dél-Korea kulturális örökségvédelmi programja}}

A lap 2015. október 12., 12:35-kori változata

 Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión!

A szócikk/szakasz építőjének: Ha az építés várhatóan néhány napnál tovább tart, inkább saját allapon végezd! A többieknek: amíg az építés nem fejeződik be, használd a vitalapot, hogy elkerüld a szerkesztési ütközéseket a cikk építőjével!
Legutóbbi módosítás: 2015. október 12.

 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Statisztikai adatok

2013-ban a turizmus közvetlen hozzájárulása a GDP-hez 27,1 billió von volt, ami 2,1%-ot tesz ki. Az ágazat 619 000 munkahelyet támogatott ebben az évben, ami az összfoglalkoztatottság 2,5%-a.[1]

A Dél-Koreát leginkább látogató országok Japán, Kína, az Amerikai Egyesült Államok, Tajvan és Thaiföld.[2] 2014-ben a legnagyobb számban (mintegy 40%-ban) kínai turisták érkeztek az országba.[3] Dél-Korea 2014-ben Ázsia 6. leglátogatottabb országa volt.[4] A belföldi turisták száma 2014-ben meghaladta a 38 milliót.[5]

A Világgazdasági Fórum turisztikai versenyképességi indikátora 2015-ben 4,37 volt, amivel Dél-Korea a 29. helyen állt a világranglistán.[6]

Év Az országba érkező
turisták száma		 Bevétel
(millió USD)		 Kiadás
(millió USD)
1970 173 335 46 772 12 424
1980 976 415 369 265 349 557
1990 2 958 839 3 558 666 3 165 623
2000 5 321 792 6 811 300 6 174 000
2005 6 022 752 5 793 000 12 025 000
2008 6 890 841 9 719 100 14 580 700
2009 7 817 533 9 782 400 11 040 400
2010 8 797 658 10 321 400 14 291 500
2011 9 794 796 12 396 900 15 544 100
2012 11 140 028 13 448 110 16 519 900
2013 12 175 550 14 303 000 17 838 200
2014 14 201 516 18 062 100 19 763 100
2015
(augusztusig) 		8 374 659 10 046 100 14 034 900
Forrás: KTO[7][8]

Kulturális értékek

A Pulguk templom
Hagyományos hanbokot viselő koreai phanszoridobos
Lásd még: koreai kultúra, Dél-Korea világörökségi helyszínei és Dél-Korea kulturális örökségvédelmi programja

Dél-Korea 1988-ban csatlakozott az UNESCO Világörökség-programjához.[9] Az országnak tíz kulturális és egy természeti világörökségi helyszíne van, 17 további helyszín a javaslati listán szerepel.[9] A világörökség része például a Pulguk-templom és a Cshangdokkung palotaegyüttes, a javaslati listán pedig olyan helyszínek is szerepelnek, mint Közép-Korea hegyi erődítményei. Az ország kiterjedt örökségvédelmi programmal rendelkezik, mely nem csak a tárgyi örökséget, hanem a szellemi örökséget is védi, így például az olyan kulturális értékeket, népszokásokat, mint a kanggang szulle tánc,[10] a csedzsu-szigeti legendás búvárnők dalai[11] vagy a fermentált nemzeti étel, a kimcshi készítésének hagyományai.[12]

A Korea Tourism Organization (KTO), mely Dél-Korea turisztikai népszerűsítését látja el, a hagyományos kulturális értékek turisták felé való közvetítésére is nagy hangsúlyt fektet. A turismus szlogenje 2014-től Imagine Your Korea („Képzeld el a te Koreádat!”, mely a Korea, Sparkling („Csillogó Korea”) és a Korea, Be Inspired („Korea: Hagyd, hogy inspiráljon”) szlogeneket váltotta fel.[13][14] Az új branding öt kategóriára fókuszál: K-Food, K-Wave, K-Spirit, K-Place és K-Style. A K-Food a koreai gasztronómiát, a K-Wave a koreai hullámot, a K-Spirit a „koreaiakat meghatározó végtelen kreativitás és szenvedélyt”, a K-Place a látogatásra érdemes kulturális és természteri helyszíneket, a K-Style pedig a koreai életstílust hívatott reprezentálni.[15] A kampány nemzetközi arca 2014-ben a népszerű K-pop-együttes Big Bang volt, 2015-ben I Minho színész.[15] A K-Spirit branding közvetíti a hagyományos koreai kultúrát, ide értve a képzőművészetet, a népművészetet, a néptáncokat, a konfuciánus tradíciókat, a kalligráfiát, a hagyományos zenét (phanszori), a nemzeti sportokat (taekwondo, thekkjon, labdarúgás), a hagyományos fesztiválokat (tano, cshuszok), a hagyomnáyos koreai öltözködést (hanbok) mutatja be. A K-Style a koreai szépségipart, koreai termékek vásárlását, a szabadidős programokat, a koreai életmódot („Gangnam Style”) népszerűsíti.[15]

Természeti értékek

Szolgáltatások

Szálláshelyek

Fájl:Lotte Hotel Busan.jpg
A puszani Lotte Hotel
Külföldi házaspár hanokszállásukon

Dél-Koreában a szálláshelyeket a nemzetközi szokásoknak megfelelően, színvonaltól függően öt csillagos skálán jelölik. Az ötcsillagos szállodákban egy éjszaka átlagosan 200 000–350 000 von (2015-ös árfolyamon 48 000–87 000 forint) között mozog, de szobatípustól, szezontól és különleges alkalmaktól (ünnepek) függően ezek az árak változhatnak. A szállodák minden esetben felszámítanak 10% adót és körülbelül 10% kiszolgálási díjat.[16] Dél-Koreában nem szokás borravalót adni.[17]

2013-ban összesen 630 szálloda és mintegy 25 000 szálló működött az országban.[18] Számos hazai konglomerátum rendelkezik saját szállodalánccal, például a Lotte, melynek 15 hazai és hat külföldi szállodája van,[19] vagy a Samsung csoporthoz tartozó The Shilla.[20] A Kulturális, Sport- és Turisztikai Minisztérium által létrehozott Korea Tourism Organizationnek (KTO) saját franchise szállodalánca van, a Benikea (Best Night in Korea).[21] A hagyományos szálláshelyek mellett elérhetőek a bérelhető apartmanházak is, 2013-ban 236 ilyen létesítmény volt Koreában.[18][22]

Az évről-évre növekvő külföldi turizmusnak köszönhetően Koreában jeletősen nőtt a szállodaépítkezés, a fővárosban 2013-ban 30 000 férőhely volt elérhető, 90%-os kihasználtsággal, a férőhelyek száma 2017-ig mintegy 50 000-re bővülhet az új építkezéskenek köszönhetően.[23] Korábban a szállodák két véglet között mozogtak, a luxushotelek és a nagyon olcsó motelek között, azonban a növekvő turistalétszám miatt egyre több olcsó, illetve közepes színvonalú szálloda épül a nagyobb városokban, és korábban csak high-end szállodákat üzemeltető láncok is megjelentek a piacon közép-árkategóriás hotelekkel, ilyenek például a Lotte City Hotelek vagy az Ibis-szállodák.[3]

A modern szállások alternatívájaként hagyományos koreai házakban, hanokokban is meg lehet szállni. Egyre több utazó választja a hanokszállásokat, melyek nem csak történelmi keretet adnak a turisztikai élménynek, de a CNN szerint környezettudatosak, privátabb atmoszférájúak, mint egy szálloda, a hagyományos koreai építészetnek köszönhetően télen-nyáron kellemes hőmérsékletűek, és nem nélkülözik a modern kényelmi funkciókat sem.[24] A hanokszállások azonban általában meglehetősen drágák, áraik az ötcsillagos szállodákéhoz hasonlóak.[25]

Gasztronómia

Koreai templomi konyhaművészetnek megfelelő ételek egy szöuli étteremben
Phodzsangmacsha, koreai utcai ételstand
Bővebben: koreai gasztronómia és koreai utcai ételek

Az országban 2013-ban mintegy 635 740 vendéglátóhelyet tartottak nyilván, ebből csaknem 340 000 étterem volt és egyharmaduk Szöulban tömörült. Országszerte csaknem 30 000 szeszesital-felszolgáló hely (bár, kocsma) volt megtalálható, ezek közül mintegy 4000 a fővárosban.[18]

Korea tartományaiban hagyományosan sajátos, jellegzetes ételek alakultak ki.[26] A koreai turisztikai hivatal úgynevezett „gasztroutcákat” tart számon az ország minden területén, ahol ezeket a specialitásokat meg lehet kóstolni. Ilyen például a Kangvon tartománybeli Cshuncshonban található takkalbi gasztroutca, a tegui „csirkeételek utcája”, vagy a Dél-Csolla tartománybeli Hamphjongban található pibimbap gasztroutca.[27] Szöul egyes negyedei más-más ételtípusokról nevezetesek.[28] Az utcai ételeket különféle ételstandok, koreai nevükön phodzsangmacshák árusítják, melyek a turisták körében is népszerűek.[29][30]

A koreai gasztronómiában erőteljesen jelen van a buddhista konyhaművészet, mely vegetáriánus. A koreai hullám részeként egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, az országba látogatók úgynevezett „temple stay”-programok keretében ismerkedhetnek meg a koreai buddhizmussal és ételeivel.[31] Egyéb, vegetáriánus és vegán igényeket is kiszolgáló étteremek is találhatóak az országban, bár jobbára a főváros környékén tömörülnek. A hagyományos éttermekben általában lehet jelezni a személyzet felé, ha valaki nem fogyaszt húst, számos húsmentes hagyományos koreai étel is létezik.[32] A fővárosban és nagyobb városokban több étterem is kínál muszlimok számára elfogadható módon készített ételeket, alkalmazkodva a turisták igényeihez.[33]

A koreaiak nagy rajongói a kávénak, így elterjedtek a kávéházak, a hagyományos kézműves kávézók és az amerikai stílusú gyorshálózatok, mint a Starbucks is megtalálhatóak, de koreai kávézóláncok is léteznek; több mint 12 000 kávézó található az országban. Népszerűek a tematikus kávéházak, és állatbarát kávézókat is találni.[34][35][36]

Közlekedés

Bővebben: Dél-Korea közlekedése és Szöul tömegközlekedése
Fájl:Incheon International Airport.jpg
Az incshoni nemzetközi repülőtér

Dél-Korea számos nemzetközi repülőtérrel rendelkezik,[37] ezek közül a legnagyobb az incshoni, mely a legtöbb külföldi forgalmat bonyolítja.[38] A Kimpho repülőtér főleg ázsiai országokkal bonyolít forgalmat.[39]

Dél-Koreán belül a belföldi légi járatok[40] mellett a vasúti közlekedés kiemelkedő. A legtöbb városba a KTX nagysebességű vonatai is járnak, melyek normál sebessége több mint 300 km/h. A vonatokat a Korail üzemelteti.[41]

A koreai városokat expressz (koszok, 고속) és intercity (siö, 시외) buszjáratok is összekötik. Az expressz járatok csak a célállomáson állnak meg, illetve pihenőhelyeken útközben, valamint az autópályákon közlekednek. Az intercity buszok között is vannak olyanok, amelyek nem állnak meg, csak a célvárosban, ezek a csikheng buszok; a hagyományos, több településen is megálló járatok neve ilban (일반).[42]

Dél-Korea partvidéke mentén számos kisebb-nagyobb sziget találgható, ezekre kompok segítségével lehet eljutni.[43]

Az ország nagyvárosai közül Szöul, Puszan, Tedzson, Tegu és Kvangdzsu rendelkezik metróval.[44] A szöuli metró 18 vonala összeköti a fővárost Incshonnal és Kjonggi tartománnyal, valamint Dél-Cshungcshong és Kangvon tartományokkal is.

Egyéb szolgáltatások

Turistarendőrök avatása 2013-ban

Szöul, Puszan és Incshon városokban a turisták által gyakran látogatott helyeken úgynevezett „turistarendőrök” teljesítenek szolgálatot, akiknek feladatai közé tartozik az utazás során tapasztalt problémák megoldása (rendfenntartás, külföldieket kihasználó szolgáltatókkal szembeni eljárás), valamit turisztikai útbaigazítás.[45]

Több nagyvárosban is elérhetőek a KTO szervezésében úgynevezett „jószolgálati idegenvezetők”, akik önkéntesen és ingyenesen nyújtanak idegenvezetést. A szolgáltatást előre kell kérni a KTO honlapján.[46]

A KTO turisztikai forróvonalat is üzemeltet, ami Koreán belül az 1330-as számon hívható. Turisztikai információk mellett vízuminformációval, bevándorlási kérdésekkel is lehet az ügyintézőkhöz fordulni, de vészhelyzet esetén is hívható. A szolgáltatás koreai, angol, kínai és japán nyelven érhető el és Skype-on is hívható.[47] Hasonló helyi szolgáltatása Szöul városának is van, Dasan 120 néven, ahol az ügyintézők angol, kínai, vietnami, japán és mongol nyelven segítenek hétköznapi ügyek intézésében, de tolmácsolást is lehet kérni telefonon keresztül például taxirendeléshez vagy vásárláskor.[48]

Turisztikai régiók

Utazási információk

Dél-Korea a koreai zónaidőt használja (UTC+9). A hálózati feszültség 220 V, a csatlakozók megegyeznek a Magyarországon használtakkal.[49] Az ország pénzneme a von, 2015-ben egy forint körülbelül 4 vonnak felelt meg.[50] Magyar állampolgárok vízum nélkül 90 napot tölthetnek az országban, a vízummentesség csak olyan esetekre vonatkozik, amikor a beutazó nem vállal fizetett munkát. 90 napon túl, illetve munkavállalás esetén kötelező a vízumigénylés.[51] A magyar nagykövetség és konzulátus Szöulban található, a Külügyminisztérium Dél-Koreát biztonságos úticélnak tartja, az ország közbiztonsága kiemelkedően jó, egészségügyi ellátása magas színvonalú.[52] Dél-Koreába Magyarországról nincs közvetlen repülőjárat, de elképzelhető, hogy a jövőben a Korean Air indít majd.[53]

Jegyzetek

  1. ↑ Travel & Tourism. Economic Impact 2014: South Korea (pdf). World Travel and Tourism Council, 2014. (Hozzáférés: 2015. október 5.)
  2. ↑ Korea. OECD Tourism Trends and Policies 2014. OECD, 2014. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  3. ↑ a b Korea Herald
  4. ↑ UNWTO Tourism Highlights 2015 Edition. UNWTO, 2015. június 25. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  5. ↑ 2014년 국민여행 실태조사 (korea nyelven) (pdf). 인기통계 > 국민여행실태조사 > 보고서 pp. 48. 한국문화관광연구원. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  6. ↑ The Travel & Tourism Competitiveness Report 2015. World Economic Forum, 2015. május. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  7. ↑ Visitor Arrivals. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  8. ↑ Korea, Monthly Statistics of Tourism. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  9. ↑ a b Republic of Korea. UNESCO. (Hozzáférés: 2013. május 26.)
  10. ↑ Ganggang Sullae Dance. KOREA TOURISM ORGANIZATION. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
  11. ↑ Suh Heun-gang, Ahn Hong-beom: Fifty Years of Endeavors for Preservation and Transmission. Koreana. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
  12. ↑ Kimchi-Making Culture Joins UNESCO Intangible Heritage List. Chosun Ilbo, 2013. december 6. (Hozzáférés: 2013. december 6.)
  13. ↑ Imagine Your Korea: nation's new tourism brand slogan. Korea.net, 2014. július 23. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  14. ↑ South Korea Invites Foreigners to “Imagine Your Korea”. The Wall Street Journal, 2014. július 22. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
  15. ↑ a b c Imagine Your Korea
  16. ↑ Hotels in Korea. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  17. ↑ Seoul: Need to Know. Time. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  18. ↑ a b c KOSIS
  19. ↑ Find a Hotel. Hotel Lotte. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  20. ↑ The Shilla. The Shilla. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  21. ↑ Benikea. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  22. ↑ Condominiums. KTO
  23. ↑ Hotel Boom in South Korea Sparks Concern. The Wall Sreet Journal, 2013. december 3. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  24. ↑ 5 reasons to stay at a hanok while traveling in Korea. CNN, 2012. június 21. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  25. ↑ Making 'hanok' common. Korea Times, 2014. február 18. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  26. ↑ Local Foods. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
  27. ↑ Taste of Korea, Korean Food Street. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
  28. ↑ Street Food ‘Hoods. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
  29. ↑ Guide to pojangmacha: Why Koreans love drinking in tents. CNN Travel, 2012. március 23. (Hozzáférés: 2013. október 11.)
  30. ↑ Korean street food. Life in Korea. (Hozzáférés: 2013. október 11.)
  31. ↑ Temple food: next wave in K-cuisine. Korea Times, 2014. szeptember 21. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
  32. ↑ Vegetarian Restaurants in Korea. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  33. ↑ Halal Restaurants in Korea. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  34. ↑ Korean coffee culture, from cat cafes to artisanal roasters. USA Today, 2015. szeptember 2. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  35. ↑ Starbucks in Seoul: How the Seattle Chain Flooded South Korea. NBC News, 2014. június 16. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  36. ↑ Korean coffee craze may be hit by curbs. Reuters, 2012. augusztus 21. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  37. ↑ List of all airports in South Korea. Airport Authority. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  38. ↑ REPORT ON DEVELOPMENT AND OPERATION OF INCHEON INTERNATIONAL AIRPORT (pdf). ICAO, 2004. április 2. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  39. ↑ Real time flight information. Gimpo International Airport. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  40. ↑ Domestic Flights. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  41. ↑ KTX. Korail. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  42. ↑ Express and Intercity Buses. Korea Tourism Organization. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  43. ↑ Ferries. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  44. ↑ Subway. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  45. ↑ Travelers’ Assistance from Tourist Police Officers. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  46. ↑ What is a Goodwill Guide?. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  47. ↑ 1330 Korea Travel Hotline. KTO. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  48. ↑ 120 Dasan Call Center. Seoul Metropolitan City. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
  49. ↑ Traveler's Essentials. Korea Tourism Otganization. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  50. ↑ XE: (HUF/KRW) Hungarian Forint to South Korean Won Rate. XE Currency converter. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  51. ↑ Vízum kérelem. A Koreai Köztársaság Nagykövetsége Magyarországon. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  52. ↑ Koreai Köztársaság (Dél-Korea). Konzuli Szolgálat, 2015. szeptember 11. (Hozzáférés: 2015. október 6.)
  53. ↑ Annyira keletre nyitunk, hogy az már Dél-Korea. 24.hu, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2015. október 6.)

Források

További információk

Wikivoyage
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Dél-Korea témájú leírást.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dél-Korea_turizmusa&oldid=16672879”