„Szent Bálint” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
63. sor: | 63. sor: | ||
A [[3. század]]ból, [[II. Claudius Gothicus római császár]] (uralkodott: [[268]]–[[270]]) korából három Valentinus nevű keresztény mártír is ismert: |
A [[3. század]]ból, [[II. Claudius Gothicus római császár]] (uralkodott: [[268]]–[[270]]) korából három Valentinus nevű keresztény mártír is ismert: |
||
* ''' |
* '''Római Szent Bálint áldozópap és vértanú.''' II. Claudius alatt elfogták hitéért. Maga a császár próbálta meg őt pogány hitre téríteni, de a pap babonaságnak nevezte a pogányságot. A császár erre egy Aster nevű főtisztjének átadta Bálintot kivégezni. Bálint Aster házában beszélt a keresztény hitről és meggyógyította a főtiszt vak leányát. Mivel Bálint határása Aster és házanépe megkeresztelkedett., a császár őket is kivégeztette. Bálintot a Flamininius kapunál fejezték le. Sírja fölé később [[I. Gyula pápa]] templomot építtetett.<ref>Egyetemes magyar encyclopaedia, i. h., 434. hasáb</ref> – Szent Bálint pap legendájáról az [[Érdy-kódex]]ben is olvashatunk: egy pogány fejedelem azt mondta neki, hogy hinni fog, ha a vak leányát meggyógyítja. ''„Erre Bálint püspök imádságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.”'' |
||
:Életéről így számol be a [[Legenda aurea]] (az évszám téved, Claudius 253 körül nem uralkodott még): |
:Életéről így számol be a [[Legenda aurea]] (az évszám téved, Claudius 253 körül nem uralkodott még): |
||
{{Idézet 3|<small>'''Szent Bálint (február 14.)''' |
{{Idézet 3|<small>'''Szent Bálint (február 14.)''' |
||
Bálint (Valentinus) annyit tesz, mint valorem tenens, ‚erőt bíró’, azaz a szentségben állhatatos; vagy valens tyro ‚erős újonc’, azaz Krisztus katonája. Az a katona erős, aki sohasem bukott el, vitézül harcol, bátran védekezik, és nagy győzelmet arat. Így Bálint sem hátrált meg a vértanúságtól menekülve, lesújtott a bálványimádásra azt megsemmisítve, megvédte a hitet azt megerősítve, és győzött szenvedve. Bálint tiszteletre méltó pap volt, akit Claudius császár magához hívatott és megkérdezte őt, így szólván: „Mi lelt, Bálint? Miért nem élvezed barátságunkat azzal, hogy a mi isteneinket imádod és hiú babonádat elveted?” Mire Bálint: „Ha Isten kegyelmét ismernéd, ezt semmiképpen nem mondanád, hanem lelkedet elfordítanád a bálványoktól és Istent imádnád, ki a mennyekben van.” Akkor valaki, aki Claudius mellett állt, így szólt: „Mit akarsz mondani, Bálint, a mi isteneink szentségéről?” Mire Bálint: „Róluk semmit sem mondok, hacsak azt nem, hogy szánalmas és minden tisztátalansággal teli emberek voltak.” Erre Claudius: „Ha Krisztus az igazi Isten, miért nem mondod meg nekem az igazat?” Mire Bálint: „Bizony, Krisztus az egyetlen Isten, s ha hiszel benne, lelked üdvösséget nyer, az állam gyarapszik, minden ellenséged fölött győzedelmeskedsz.” Claudius pedig így szólt a mellette állókhoz: „Római férfiak, hallgassátok, milyen bölcsen és helyesen beszél ez az ember!” Akkor így szólt a prefektus: „Félrevezeti a császárt! Hogyan is hagyhatnánk el azt, amit gyermekkorunktól vallunk?” És akkor Claudius szíve megváltozott, Bálintot egy másik parancsnok őrizetére bízták, és miután annak házába vezették, így szólt: „Uram, Jézus Krisztus, igaz világosság, világosítsd meg ezt a házat, hogy felismerjék; te vagy az igaz Isten!” Mire a prefektus: „Csodálom, hogy azt mondod: Krisztus a világosság. Viszont ha az én lányomat, aki régóta vak, megvilágosítja, megteszem, amit csak kívánsz.” Akkor Bálint imádkozva visszaadta a vak leány szeme világát, és abban a házban mindenkit megtérített. Azután a császár az Úr 253. esztendeje körül lenyakaztatta.|<ref>Legenda Aurea [http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0031.html]</ref>|70%|center|rquote=1}} |
Bálint (Valentinus) annyit tesz, mint valorem tenens, ‚erőt bíró’, azaz a szentségben állhatatos; vagy valens tyro ‚erős újonc’, azaz Krisztus katonája. Az a katona erős, aki sohasem bukott el, vitézül harcol, bátran védekezik, és nagy győzelmet arat. Így Bálint sem hátrált meg a vértanúságtól menekülve, lesújtott a bálványimádásra azt megsemmisítve, megvédte a hitet azt megerősítve, és győzött szenvedve. Bálint tiszteletre méltó pap volt, akit Claudius császár magához hívatott és megkérdezte őt, így szólván: „Mi lelt, Bálint? Miért nem élvezed barátságunkat azzal, hogy a mi isteneinket imádod és hiú babonádat elveted?” Mire Bálint: „Ha Isten kegyelmét ismernéd, ezt semmiképpen nem mondanád, hanem lelkedet elfordítanád a bálványoktól és Istent imádnád, ki a mennyekben van.” Akkor valaki, aki Claudius mellett állt, így szólt: „Mit akarsz mondani, Bálint, a mi isteneink szentségéről?” Mire Bálint: „Róluk semmit sem mondok, hacsak azt nem, hogy szánalmas és minden tisztátalansággal teli emberek voltak.” Erre Claudius: „Ha Krisztus az igazi Isten, miért nem mondod meg nekem az igazat?” Mire Bálint: „Bizony, Krisztus az egyetlen Isten, s ha hiszel benne, lelked üdvösséget nyer, az állam gyarapszik, minden ellenséged fölött győzedelmeskedsz.” Claudius pedig így szólt a mellette állókhoz: „Római férfiak, hallgassátok, milyen bölcsen és helyesen beszél ez az ember!” Akkor így szólt a prefektus: „Félrevezeti a császárt! Hogyan is hagyhatnánk el azt, amit gyermekkorunktól vallunk?” És akkor Claudius szíve megváltozott, Bálintot egy másik parancsnok őrizetére bízták, és miután annak házába vezették, így szólt: „Uram, Jézus Krisztus, igaz világosság, világosítsd meg ezt a házat, hogy felismerjék; te vagy az igaz Isten!” Mire a prefektus: „Csodálom, hogy azt mondod: Krisztus a világosság. Viszont ha az én lányomat, aki régóta vak, megvilágosítja, megteszem, amit csak kívánsz.” Akkor Bálint imádkozva visszaadta a vak leány szeme világát, és abban a házban mindenkit megtérített. Azután a császár az Úr 253. esztendeje körül lenyakaztatta.|<ref>Legenda Aurea [http://mek.niif.hu/04600/04626/html/legenda0031.html]</ref>|70%|center|rquote=1}} |
||
* ''' |
* '''Terni-i Szent Bálint püspök és vértanú'''. Interamna (ma [[Terni]]) püspökeként működött és több nyomorékot, illetve egy Craton nevű filozófus születésétől fogva összezsugorodott fiát gyógyította meg imáival. Ez utóbbi csodálatos gyógyulás hatására nem csak Craton és családja, hanem Interamna kormányzójának fia, Abundius is elfogadta a keresztény hitet. Abundius apja, a pogány Placidus kormányzó ezért elfogatta, megkínoztatta, majd lefejeztette Bálint püspököt. A püspök hívei rejtekben eltemették Bálint holttestét, és virrasztottak sírja felett, de tettükért őket is kivégezték.<ref>Egyetemes magyar encyclopaedia, i. h., 434–435. hasáb</ref> – Terni Szent Bálint a szerelmesek védőszentje is. Egy, az életéből való elbeszélése arról tanúskodik, hogy Bálint püspök titokban eskette meg a szerelmes párokat. Ez azért volt különleges, mert a törvény abban az időben tiltotta a férfiaknak a katonai szolgálat előtti házasságkötést. Egy további történet arról számol be, hogy ő volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeadott. Kezdetektől fogva ismert a szerelmesek iránti rokonszenve és az értük végzett tettek sora. Talán ezért is lett halála után az ő védőszentjük.<ref>Magyar Kurír, i. h.</ref> |
||
{{Bővebben|Bálint-nap}} |
{{Bővebben|Bálint-nap}} |
||
* '''Szent Bálint vértanú''' [[Africa|Africa provinciá]]ban. Nevén kívül nem maradt róla semmi sem.<ref>http://www.newadvent.org/cathen/15254a.htm</ref> |
* '''Afrikai Szent Bálint vértanú''' [[Africa|Africa provinciá]]ban. Nevén kívül nem maradt róla semmi sem.<ref>http://www.newadvent.org/cathen/15254a.htm</ref> |
||
* '''Passaui Szent Bálint püspök''' Legendájának egyik változata szerint háromszor próbált letelepedni és téríteni [[Passau]]ban, de mindháromszor elűzték, ezért az [[Alpok]]ba húzódott vissza és ott is halt meg. [[475]] körül hunyt el, és a [[Meran]] melletti [[Zenoburg]]ban ([[Monte di Zeno]]) temették el. Tiszteletéről már a [[6. század]]ban tanúskodik [[Venantius Fortunatus]] és Arbeo freisingi püspök. Ereklyéit [[III. Tasziló bajor herceg]] [[764]]-ben a [[passaui Szent István-dóm]]ba vitette. [[1120]]-ban Bálint püspök koporsójának fölnyitásakor a holtteste mellett egy ólomtáblára írva megtalálták életrajzát is. A passaui [[egyházmegye]] patrónusaként tisztelik. A nyavalyatörősök a nyakukban hordott úgynevezett [[bálintkereszt]]tel, frászkereszttel (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozzák. Ünnepe a fentebbi Szent Bálintokkal szemben [[január 7.]]<ref>Katolikus Lexikon, i. h.</ref> |
|||
Amint [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] néprajzkutató kimutatta, a Szent Bálintok tisztelete később Itálián kívül – így a [[Magyar Királyság]]ban – is elterjedt. Elsősorban a [[Német-római Birodalom]]ban és az [[Osztrák Hercegség]]ben örvendett nagy tiszteletnek. Magyarországon napjához sok-sok, vidékenként eltérő népszokás kapcsolódott a régi világban.<ref>Bálint Sándor, i. m.</ref> A Valentinus név, amely az "erősnek lenni" jelentésű [[latin nyelv|latin]] ''valens'' szóra utal, nagyon népszerű volt a [[késő antik kor]]ban. A Valentinus név nem szerepelt a [[354]]-ben készült két mártírlistán. Annyi azonban biztos, hogy [[496]]-ban [[I. Geláz pápa]] elrendelte ünnepét, azok között ''„…akiknek nevét méltán tisztelik, de akinek cselekedeteit csak az Isten ismeri.”'' |
Amint [[Bálint Sándor (néprajzkutató)|Bálint Sándor]] néprajzkutató kimutatta, a Szent Bálintok tisztelete később Itálián kívül – így a [[Magyar Királyság]]ban – is elterjedt. Elsősorban a [[Német-római Birodalom]]ban és az [[Osztrák Hercegség]]ben örvendett nagy tiszteletnek. Magyarországon napjához sok-sok, vidékenként eltérő népszokás kapcsolódott a régi világban.<ref>Bálint Sándor, i. m.</ref> A Valentinus név, amely az "erősnek lenni" jelentésű [[latin nyelv|latin]] ''valens'' szóra utal, nagyon népszerű volt a [[késő antik kor]]ban. A Valentinus név nem szerepelt a [[354]]-ben készült két mártírlistán. Annyi azonban biztos, hogy [[496]]-ban [[I. Geláz pápa]] elrendelte ünnepét, azok között ''„…akiknek nevét méltán tisztelik, de akinek cselekedeteit csak az Isten ismeri.”'' |
A lap 2015. október 3., 17:07-kori változata
Római Szent Bálint | |
áldozópap, vértanú | |
Születése | |
ideje nem ismert helye nem ismert | |
Halála | |
270 körül Róma | |
Tisztelete | |
Tisztelik | Római katolikus egyház |
Szentté avatása | hivatalosan nem avatták szentté |
Ünnepnapja | február 14. |
Terni-i Szent Bálint | |
Terni Szent Bálint és tanítványai egy 14. századi kéziratban | |
püspök, vértanú | |
Születése | |
ideje nem ismert helye nem ismert | |
Halála | |
270 körül Interamna | |
Tisztelete | |
Tisztelik | Római katolikus egyház |
Szentté avatása | hivatalosan nem avatták szentté |
Ünnepnapja | február 14. |
Szent Bálint (latinul: Valentinius) 3 keresztény mártír volt az ókori Rómában. Egyikük, Terni Szent Bálint a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziától szenvedők védőszentje. A római katolikus naptár szerint 1969-ig ünnepét február 14-én tartották, amikor kivették a külön napon ünnepelt szentek sorából. Ez a nap azonban ma is Bálint, illetve Valentin névnapja. (Lásd még: Bálint-nap)
Életük
A 3. századból, II. Claudius Gothicus római császár (uralkodott: 268–270) korából három Valentinus nevű keresztény mártír is ismert:
- Római Szent Bálint áldozópap és vértanú. II. Claudius alatt elfogták hitéért. Maga a császár próbálta meg őt pogány hitre téríteni, de a pap babonaságnak nevezte a pogányságot. A császár erre egy Aster nevű főtisztjének átadta Bálintot kivégezni. Bálint Aster házában beszélt a keresztény hitről és meggyógyította a főtiszt vak leányát. Mivel Bálint határása Aster és házanépe megkeresztelkedett., a császár őket is kivégeztette. Bálintot a Flamininius kapunál fejezték le. Sírja fölé később I. Gyula pápa templomot építtetett.[1] – Szent Bálint pap legendájáról az Érdy-kódexben is olvashatunk: egy pogány fejedelem azt mondta neki, hogy hinni fog, ha a vak leányát meggyógyítja. „Erre Bálint püspök imádságot tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.”
- Életéről így számol be a Legenda aurea (az évszám téved, Claudius 253 körül nem uralkodott még):
„ | Szent Bálint (február 14.)
Bálint (Valentinus) annyit tesz, mint valorem tenens, ‚erőt bíró’, azaz a szentségben állhatatos; vagy valens tyro ‚erős újonc’, azaz Krisztus katonája. Az a katona erős, aki sohasem bukott el, vitézül harcol, bátran védekezik, és nagy győzelmet arat. Így Bálint sem hátrált meg a vértanúságtól menekülve, lesújtott a bálványimádásra azt megsemmisítve, megvédte a hitet azt megerősítve, és győzött szenvedve. Bálint tiszteletre méltó pap volt, akit Claudius császár magához hívatott és megkérdezte őt, így szólván: „Mi lelt, Bálint? Miért nem élvezed barátságunkat azzal, hogy a mi isteneinket imádod és hiú babonádat elveted?” Mire Bálint: „Ha Isten kegyelmét ismernéd, ezt semmiképpen nem mondanád, hanem lelkedet elfordítanád a bálványoktól és Istent imádnád, ki a mennyekben van.” Akkor valaki, aki Claudius mellett állt, így szólt: „Mit akarsz mondani, Bálint, a mi isteneink szentségéről?” Mire Bálint: „Róluk semmit sem mondok, hacsak azt nem, hogy szánalmas és minden tisztátalansággal teli emberek voltak.” Erre Claudius: „Ha Krisztus az igazi Isten, miért nem mondod meg nekem az igazat?” Mire Bálint: „Bizony, Krisztus az egyetlen Isten, s ha hiszel benne, lelked üdvösséget nyer, az állam gyarapszik, minden ellenséged fölött győzedelmeskedsz.” Claudius pedig így szólt a mellette állókhoz: „Római férfiak, hallgassátok, milyen bölcsen és helyesen beszél ez az ember!” Akkor így szólt a prefektus: „Félrevezeti a császárt! Hogyan is hagyhatnánk el azt, amit gyermekkorunktól vallunk?” És akkor Claudius szíve megváltozott, Bálintot egy másik parancsnok őrizetére bízták, és miután annak házába vezették, így szólt: „Uram, Jézus Krisztus, igaz világosság, világosítsd meg ezt a házat, hogy felismerjék; te vagy az igaz Isten!” Mire a prefektus: „Csodálom, hogy azt mondod: Krisztus a világosság. Viszont ha az én lányomat, aki régóta vak, megvilágosítja, megteszem, amit csak kívánsz.” Akkor Bálint imádkozva visszaadta a vak leány szeme világát, és abban a házban mindenkit megtérített. Azután a császár az Úr 253. esztendeje körül lenyakaztatta. |
” |
– [2] |
- Terni-i Szent Bálint püspök és vértanú. Interamna (ma Terni) püspökeként működött és több nyomorékot, illetve egy Craton nevű filozófus születésétől fogva összezsugorodott fiát gyógyította meg imáival. Ez utóbbi csodálatos gyógyulás hatására nem csak Craton és családja, hanem Interamna kormányzójának fia, Abundius is elfogadta a keresztény hitet. Abundius apja, a pogány Placidus kormányzó ezért elfogatta, megkínoztatta, majd lefejeztette Bálint püspököt. A püspök hívei rejtekben eltemették Bálint holttestét, és virrasztottak sírja felett, de tettükért őket is kivégezték.[3] – Terni Szent Bálint a szerelmesek védőszentje is. Egy, az életéből való elbeszélése arról tanúskodik, hogy Bálint püspök titokban eskette meg a szerelmes párokat. Ez azért volt különleges, mert a törvény abban az időben tiltotta a férfiaknak a katonai szolgálat előtti házasságkötést. Egy további történet arról számol be, hogy ő volt az első, aki egy pogány férfit és egy keresztény nőt összeadott. Kezdetektől fogva ismert a szerelmesek iránti rokonszenve és az értük végzett tettek sora. Talán ezért is lett halála után az ő védőszentjük.[4]
- Afrikai Szent Bálint vértanú Africa provinciában. Nevén kívül nem maradt róla semmi sem.[5]
- Passaui Szent Bálint püspök Legendájának egyik változata szerint háromszor próbált letelepedni és téríteni Passauban, de mindháromszor elűzték, ezért az Alpokba húzódott vissza és ott is halt meg. 475 körül hunyt el, és a Meran melletti Zenoburgban (Monte di Zeno) temették el. Tiszteletéről már a 6. században tanúskodik Venantius Fortunatus és Arbeo freisingi püspök. Ereklyéit III. Tasziló bajor herceg 764-ben a passaui Szent István-dómba vitette. 1120-ban Bálint püspök koporsójának fölnyitásakor a holtteste mellett egy ólomtáblára írva megtalálták életrajzát is. A passaui egyházmegye patrónusaként tisztelik. A nyavalyatörősök a nyakukban hordott úgynevezett bálintkereszttel, frászkereszttel (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozzák. Ünnepe a fentebbi Szent Bálintokkal szemben január 7.[6]
Amint Bálint Sándor néprajzkutató kimutatta, a Szent Bálintok tisztelete később Itálián kívül – így a Magyar Királyságban – is elterjedt. Elsősorban a Német-római Birodalomban és az Osztrák Hercegségben örvendett nagy tiszteletnek. Magyarországon napjához sok-sok, vidékenként eltérő népszokás kapcsolódott a régi világban.[7] A Valentinus név, amely az "erősnek lenni" jelentésű latin valens szóra utal, nagyon népszerű volt a késő antik korban. A Valentinus név nem szerepelt a 354-ben készült két mártírlistán. Annyi azonban biztos, hogy 496-ban I. Geláz pápa elrendelte ünnepét, azok között „…akiknek nevét méltán tisztelik, de akinek cselekedeteit csak az Isten ismeri.”
Az epilepsziások védőszentje
Bálint az epilepsziások védőszentje is. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda (IBE) 1997-ben hirdette meg Szent Bálint napjára az epilepsziások világnapját.
Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén Valentin Ház néven hoztak létre rehabilitációs és foglalkoztató központot. Bálint-napkor programokkal ünneplik az országos epilepszianapot. (Magyarországon mintegy hatvanezer epilepsziás beteg van).[8]
Jegyzetek
- ↑ Egyetemes magyar encyclopaedia, i. h., 434. hasáb
- ↑ Legenda Aurea [1]
- ↑ Egyetemes magyar encyclopaedia, i. h., 434–435. hasáb
- ↑ Magyar Kurír, i. h.
- ↑ http://www.newadvent.org/cathen/15254a.htm
- ↑ Katolikus Lexikon, i. h.
- ↑ Bálint Sándor, i. m.
- ↑ Epilepszia: gyógyítható, panaszmentessé tehető, pantaleon.hu
Források
- Világirodalmi kisenciklopédia I–II. Szerk. Köpeczi Béla, Pók Lajos. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963-280-184-9
- Jacopo de Voragine: Legenda aurea, mek.niif.hu
- Bálint Sándor: Ünnepi Kalendárium - február 14., mek.oszk.hu
- Egyetemes magyar encyclopaedia, V. kötet, Emich Gusztáv kiadása, Szent István Társulat, Pest, 1863 [2]
- A hét szentje: Szent Bálint, magyarkurir.hu