„Pauszaniasz Periégétész” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|az utazóról|Pauszaniasz (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|az utazóról|Pauszaniasz (egyértelműsítő lap)}}

{{személy infobox
{{Tudós infobox
|kép=Pausanias Description of Greece.jpg
|név =Pauszaniasz Periégétész
|képaláírás=Kézirat (1485) ''Görögföld leírása'' ([[Biblioteca Laurenziana]])}}
|kép =Pausanias Description of Greece.jpg
|képméret =220px
|képaláírás =Kézirat (1485) ''Görögföld leírása'' ([[Biblioteca Laurenziana]])
<!--Életrajzi adatok -->
|ismeretes mint =
|nemzetiség =görög
|állampolgárság =
|születés dátuma = [[115]] körül
|születés helye =
|halál dátuma =[[180]] körül
|halál helye =
|sírhely =
|házastárs =
|élettárs =
|gyermekei =
|lakhely = <!-- élő személy esetén -->
<!-- Iskolái -->
|felsőoktatási intézmény =
|más intézmény =
|egyéb diplomái =
<!-- Pályafutása -->
|szakterület =[[földrajztudomány]]
|kutatási terület =
|tudományos fokozat = <!-- melyiket és mikor --->
|mérnöki ág = <!-- mérnökök esetében -->
|aktivitási típus =
|szakintézeti tagság = <!-- ide kerülnek a betöltött hivatali pozíciók is, ha vannak -->
|felsőoktatási munkahely1 =
|felsőoktatási beosztás1 =
|felsőoktatási munkahely2 =
|felsőoktatási beosztás2 =
|kutatóintézeti munkahely =
|kutatóintézeti beosztás =
|más munkahelyek = <!-- pl. kórház, tervezőiroda, iskola, minisztérium stb. -->
|jelentős munkái =''Görögország leírása''
|jelentős tervfeladatai =
|tudományos publikációk száma =
|szakmai kitüntetések =
|akadémiai tagság = <!-- megválasztás évével -->
|hatással volt = <!-- akiknek a munkásságára hatással volt -->
|hatással voltak rá = <!-- akik hatással voltak a MUNKÁSSÁGÁRA -->
|aláírás =
|weboldal = <!-- http:// nélkül -->
|wikicommons =
}}


'''Pauszaniasz''' ({{ny-gr|Παυσανίας}}, körülbelül [[115]] – [[180]]) görög író, utazó, geográfus. '''Periégétész''' melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, ''Helladosz periégészisz'', „Görögföld leírása”) kapta.<ref>A mű magyar kiadása: ''Görögország leírása'', I-II. kötet Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda, Budapest, 2000. ISBN 963-9207-40-3</ref> A [[2. század]]ban, [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]], [[Titus Aurelius Antoninus Pius római császár|Antoninus Pius]] és [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején járta be Hellászt és a [[Földközi-tenger]] medencéjét [[Anatólia|Anatóliától]] [[Szardínia (sziget)|Szardíniáig]], és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a [[történettudomány]] számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt [[Polemón]].
'''Pauszaniasz''' ({{ny-gr|Παυσανίας}}, körülbelül [[115]] – [[180]]) görög író, utazó, geográfus. '''Periégétész''' melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, ''Helladosz periégészisz'', „Görögföld leírása”) kapta.<ref>A mű magyar kiadása: ''Görögország leírása'', I-II. kötet Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda, Budapest, 2000. ISBN 963-9207-40-3</ref> A [[2. század]]ban, [[Publius Aelius Hadrianus római császár|Hadrianus]], [[Titus Aurelius Antoninus Pius római császár|Antoninus Pius]] és [[Marcus Aurelius római császár|Marcus Aurelius]] idején járta be Hellászt és a [[Földközi-tenger]] medencéjét [[Anatólia|Anatóliától]] [[Szardínia (sziget)|Szardíniáig]], és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a [[történettudomány]] számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt [[Polemón]].

A lap 2015. szeptember 30., 15:54-kori változata

Pauszaniasz Periégétész
Kézirat (1485) Görögföld leírása (Biblioteca Laurenziana)
Kézirat (1485) Görögföld leírása (Biblioteca Laurenziana)
Életrajzi adatok
Született115 körül
Asia (római provincia)
Elhunyt180 körül
Sicily
Ismeretes mint
Nemzetiséggörög
Pályafutása
Szakterületföldrajztudomány
Jelentős munkáiGörögország leírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pauszaniasz Periégétész témájú médiaállományokat.

Pauszaniasz (ógörögül: Παυσανίας, körülbelül 115180) görög író, utazó, geográfus. Periégétész melléknevét fő műve címéről (Ελλάδος περιήγησις, Helladosz periégészisz, „Görögföld leírása”) kapta.[1] A 2. században, Hadrianus, Antoninus Pius és Marcus Aurelius idején járta be Hellászt és a Földközi-tenger medencéjét Anatóliától Szardíniáig, és írta le tapasztalatait. Első kézből származó megfigyelései nagyon fontosak a történettudomány számára épp úgy, mint az irodalomtörténet számára, mind a tíz könyv fennmaradt. Gondos író, minden érdekelte a bejárt vidékeken. Nem csak a grandiózus vagy szép dolgok, de a szokatlan látnivalók és titkos szertartások is. Néha indokolatlan következtetésekre jut, de őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Munkásságára valószínűleg hatással volt Polemón.

A Görögföld leírása könyvei:

  • Βιβλίο 1: Αττικά (Attika)
  • Βιβλίο 2: Κορινθιακά (Korinthiaka)
  • Βιβλίο 3: Λακωνικά (Lakónika)
  • Βιβλίο 4: Μεσσηνιακά (Meszéniaka)
  • Βιβλίο 5: Hλιακών Α (Haliakmón 1)
  • Βιβλίο 6: Ηλιακών Β (Haliakmón 2)
  • Βιβλίο 7: Αχαϊκά (Akhaika)
  • Βιβλίο 8: Αρκαδικά (Arkadika)
  • Βιβλίο 9: Βοιωτικά (Boiótika)
  • Βιβλίο 10: Φωκικά, Λοκρών Οζόλων (Phókika, Lokrón, Ozolón).

Feltehető azonban még egy XI. könyv is, mivel a bizánci Sztephanosz Büzantiosz a 6. században a saját földrajzi lexikonában Pauszaniasz XI. könyvére hivatkozik, amelyben Euboiáról (is) szó volt. Sztephanosz tévedhetett a forrásleírásban, vagy az ő szövegének másolásánál is keletkezhetett hiba. Ha nem szövegromlás, akkor az utolsó könyv elveszett.

Források

  1. A mű magyar kiadása: Görögország leírása, I-II. kötet Pallas Stúdió, Kossuth Nyomda, Budapest, 2000. ISBN 963-9207-40-3
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap