„Erdély erődtemplomos falvai” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
39. sor: | 39. sor: | ||
==Galéria== |
==Galéria== |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
Kép:Valea Viilor IMG 5546.jpg|Nagybaromlak |
Kép:Valea Viilor IMG 5546.jpg|[[Nagybaromlaki erődtemplom|Nagybaromlak]] |
||
Kép:Biertan church with protecting walls.jpg|Berethalom |
Kép:Biertan church with protecting walls.jpg|[[Berethalmi erődtemplom|Berethalom]] |
||
Kép:Calnic03.jpg|Kelnek |
Kép:Calnic03.jpg|[[Kelneki erődtemplom|Kelnek]] |
||
Kép:Prázsmár erődtemplom 12.jpg|Prázsmár |
Kép:Prázsmár erődtemplom 12.jpg|[[Prázsmári erődtemplom|Prázsmár]] |
||
Kép:Viscri,_biserica_fortificată.jpg|Szászfehéregyháza |
Kép:Viscri,_biserica_fortificată.jpg|[[Szászfehéregyházi erődtemplom|Szászfehéregyháza]] |
||
Kép:Saschiz IMG 4704.jpg|Szászkézd |
Kép:Saschiz IMG 4704.jpg|[[Szászkézdi erődtemplom|Szászkézd]] |
||
Kép:Szekelyderzs 01.jpg|Székelyderzs |
Kép:Szekelyderzs 01.jpg|[[Székelyderzsi unitárius templom|Székelyderzs]] |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
A lap 2015. szeptember 29., 21:57-kori változata
Erdély erődtemplomos falvai | |
Világörökség | |
Baromlakai erődtemplom | |
Adatok | |
Ország | Románia |
Világörökség-azonosító | 596 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | IV |
Felvétel éve | 1993 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 08′, k. h. 24° 46′Koordináták: é. sz. 46° 08′, k. h. 24° 46′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdély erődtemplomos falvai témájú médiaállományokat. |
Erdély erődtemplomos falvai néven került fel a Világörökség listájára hét dél-erdélyi falu, a 13–16. századbeli jellegzetes építkezési módszerével:
- Nagybaromlak, Szeben megye
- Berethalom, Szeben megye
- Kelnek, Fehér megye
- Prázsmár, Brassó megye
- Szászfehéregyháza, Brassó megye
- Szászkézd, Maros megye
- Székelyderzs, Hargita megye
Történet
Az erdélyi szász falvak a 13. században jelentek meg, amikor a magyar királyok szászokat telepítettek a vidékre. Különböző kiváltságokat élveztek és a sajátos közösségformáló kultúrájuk évszázadokon át fentmaradt. Mivel a vidéket állandó török és tatár betörések fenyegették, a szászok különböző méretű erődítményeket építettek. A 15. század közepéről már 250 szász falu erődtemplomáról maradtak fenn adatok. A legfontosabb városokat teljesen megerősítették, a kisebb falvak pedig egy-egy erődtemplom köré csoportosultak. A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet lőrésekkel, szuroköntőkkel, gyilokjárókkal és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi elemekkel láttak el.[1] Veszély esetén a teljes lakosság a falon belülre költözött. Az erődtemplom sarokbástyáiban és védőfalaiban raktározták a családok gabona- és szalonnakészletét, béke- és háborúidőben egyaránt, olyan zár alatt, amelyet a tulajdonos nem nyithatott ki egyedül. Itt őrizték a lányok kelengyésládáját is. Az éléstárakat hetente kétszer lehetett kinyitni, és a közösség elöljárói felügyelete alatt kivenni a tartalékból.[2]
A templomerődök azonban csak időleges védelmet biztosítottak a támadások ellen, ezért előre látható veszély esetén a falvak lakói a legközelebbi erődített városba menekültek. Nagyszeben a 13. században, Brassó és a többi szász város a 14-15. században építette meg kőfalát, amelyet folyamatosan erősítettek és bővítettek.[1]
A 18. századra a vártemplomok elvesztették védelmi funkciójukat, de a szász falvak lakossága még a 19-20. században is sok helyen a toronyban őrizte ünneplő ruháit.[2] Szintén tovább él a „Speckturm”, azaz „szalonnatorony” elnevezés.[1]
Leírás
A szász hagyományok és a biztonsági megfontolások szerint a falvak kompaktak: vagy egy főutca vagy egy főtér köré csoportosulnak. A fő elem a templom, ami mindig a helység közepén helyezkedik el. A templomokat úgy alakították ki, hogy védelmi funkciót is ellássanak, függetlenül attól, hogy román vagy gótikus stílusban épültek. Majdnem minden esetben könnyen védhető helyen, például dombtetőn épült. Az anyagok a hagyományos kő, illetve vörös tégla.
A templomhoz közel van a falu főtere vagy tánctere (Tanzplatz), amely a társadalmi élet központja volt. A templomhoz közel csak közösségi célú épületek helyezkednek el: iskola vagy községháza. A legtöbb faluban a búza tárolására használt csűrök is közel vannak a falu központjához.
Galéria
Hivatkozások
Források
- Villages with Fortified Churches in Transilvania (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. május 23.)
- Transylvania village sites with fortified churches (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. május 23.)
- Hajdú, Farkas-Zoltán. Székelyek és szászok. A kölcsönös segítség és intézményei a székelyeknél és az erdélyi szászoknál (PDF) (magyar nyelven), Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 63-64. o.. ISBN 973-8002-96-6 [2001]. Hozzáférés ideje: 2008. május 23.