Ferencváros vasútállomás

Ferencváros pályaudvar
Ferencváros állomás felvételi épülete a vágányok felől
Cím
Ország	Magyarország
Hely	Budapest, Magyarország
Állomáskategória	II. személyszállítási kategória I. teherszállítási kategória
Állomáskód	FC
UIC állomáskód	5510025
IBNR állomáskód	5500133
Megnyitás	1877. október 22.
Felhasználási terület	vasútállomás
Tulajdonos	MÁV
Üzemeltető	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Tszf. magasság	112 m
Része ennek	Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások	Budapest-Kelenföld vasútállomás (Rajka vasútállomás, Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal) Kőbánya-Kispest vasútállomás Budapest-Keleti pályaudvar (Budapest-Keleti pályaudvar, Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal) Soroksári út vasútállomás (Kelebia vasútállomás, Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal) Kőbánya felső vasútállomás
Időzóna	közép-európai idő
Vasútvonalak
Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal Körvasút
Szolgáltatások
Vonatok	expresszvonat gyorsvonat InterRégió személyvonat G10 S36 G43
Elhelyezkedése
Ferencváros pályaudvar Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 19° 05′ 58″47.465555555556, 19.099444444444
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencváros pályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Ferencváros pályaudvar vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.

A pályaudvar a Körvasút és a Budapest-Hegyeshalom-Bécs vasútvonal közbenső állomása, rövid ideig a Budapest-Kelebia-Zimony vasútvonal kiinduló állomása volt. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.

Története

Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (ma Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-teher állomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya-felső állomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.

A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya-felsőt kötötte össze Bp. Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Bp. Ferencváros állomás.

Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Bp. Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunaparti teherpályaudvaron át a Fővámházig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a vásárcsarnokba, ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.

Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-hizlalón keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc állomással) vezető vágányt.

1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunaparti teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Bp. Ferencvárossal.

1889-ben összesen 23 km vágány épült Bp. Ferencváros és Bp. Józsefváros, Kőbánya-felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Bp. Keleti pu.) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Bp. Ferencváros-Marhavásártér és Bp. Ferencváros-Sertéshizlaló között vágányokat.

Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Bp.-Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.

Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.

1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.

Kapcsolódó vonalak

Bp. Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Bp. Józsefvárost, Bp. Keleti pu.-t, Kőbánya-felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Bp. Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral. Déli irányban a Bp.-Kelebia vasútvonal indul, Bp. Soroksári út állomásig két vágánnyal.

A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5 autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.

Az 1980-as évek végétől kezdve a Bp. Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő iparokat felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.

Funkciók

M28 1006 a ferencvárosi fűtőházban

Bp. Ferencváros első vágányai a Kőbánya-felső és Bp. Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.

A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.

Ezeken a vágányokon túl épült ki a vonatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.

A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágánnyal, melyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, azonban a megcsappant teherforgalom miatt kevesebb műszakban működik, mint korábban.

A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége lecsökkent.

A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Bp. Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.

Forgalom

Egy RoLa vonat indulásra készen Ferencváros állomáson

Személyforgalom

Az állomáson a Bp.–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia, vasútvonal személyvonatai, a Székesfehérvár és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg.

Teherforgalom

Rendező-pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan ^(adat) tehervonat közlekedik le, viszont a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel

• Busz: 281
• Villamos: 1, 51A
• Éjszakai autóbusz: 901, 918, 937
• Vonat:  S25 ,  S36 ,  G43 

Források

• Magyar vasúttörténet (Budapest, 1996) ISBN 963-552-314-9