„Szerkesztő:Akela1~huwiki” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a /*nw |
Mh kész |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
{{-}} |
{{-}} |
||
<nowiki> |
|||
=Munkholmen= |
|||
*[[:en:Munkholmen]] * [[:de:Munkholmen]] * [[:no:Munkholmen]] |
|||
{{Sziget infobox |
|||
| név = Munkholmen |
|||
| helyi név = Hólmr, Niðarhólmr, Nidarholm |
|||
| kép = Munkholmen (5669406654).jpg |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = A sziget képe nyugatról |
|||
| fekvése = [[Északi-tenger]], [[Trondheim-fjord]] |
|||
| szigetcsoport = |
|||
| szigetek száma = |
|||
| nagyobb szigetek = |
|||
| terület = 0,13 |
|||
| rang = |
|||
| hosszúsága = 0,4 |
|||
| szélessége = 0,2 |
|||
| tengerszint feletti magasság = |
|||
| legmagasabb pont = |
|||
| ország = [[Norvégia]] |
|||
| adminisztratív egység típusa = Megye |
|||
| adminisztratív egység neve = [[Sør-Trøndelag megye|Sør-Trøndelag]] |
|||
| adminisztratív egység típusa 1 = Község |
|||
| adminisztratív egység neve 1 = [[Trondheim]] |
|||
| adminisztratív egység típusa 2 = |
|||
| adminisztratív egység neve 2 = |
|||
| székhely = |
|||
| legnagyobb település = |
|||
| államvezetés = |
|||
| államfő neve = |
|||
| népsűrűség = |
|||
| népcsoportok = |
|||
| kisebbségek = |
|||
| időzóna = UTC+1 |
|||
| megjegyzések = |
|||
| térkép = Munkholmen from the air.jpg |
|||
| pozíciós térkép = Sør-Trøndelag |
|||
| térképfelirat = <!-- a pozíciós térképhez tartozik!--> |
|||
| szélességi fok = 63 |
|||
| szélességi ívperc = 27 |
|||
| szélességi ívmásodperc = 4 |
|||
| szélesség = északi |
|||
| hosszúsági fok = 10 |
|||
| hosszúsági ívperc = 23 |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = 1 |
|||
| hosszúság = keleti |
|||
| weboldal = www.trondheim.no/monks_island/ |
|||
}} |
|||
'''Munkholmen''' ({{ny-no|Hólmr, Niðarhólmr}}, jelentése ''Szerzetes-sziget)'' egy kis sziget [[Norvégia]] északnyugati, [[északi-tenger]]i partvidékén, a [[Trondheim-fjord]]ban, [[Sør-Trøndelag megye]] közigazgatási területén, [[Trondheim]] városával szemben. Hossza kb. 480 m, legnagyobb szélessége 200 m, területe 13 hektár. Középkori kolostor, 17. századi erőd és második világháborús légvédelmi ágyúállások találhatók rajta. A sziget ma a turizmus kedvelt célpontja. |
|||
==Fekvése== |
|||
A kis sziget a [[Trondheim-fjord]]ban fekszik, [[Trondheim]] várossal szemben, a [[Nidelva]] folyó torkolatánál, az itt épített mesterséges [[Brattøra]] sziget partjától 1,3 km-re északnyugatra. Trondheimből menetrend szerinti kishajójárattal érhető el. |
|||
== Történelme == |
|||
===Középkor=== |
|||
A 12. századig a szigetet vesztőhelynek használták. Egy fennmaradt legenda szerint 995-ben [[I. Olaf norvég király|I. (Tryggvason) Olaf norvég király]] 995-ben itt tette közszemlére a kivégzett [[Håkon Sigurdsson]]nak, [[Sigurd Håkonsson]] [[trøndelag]]i [[jarl]] (fejedelem) fiának levágott fejét, póznára tűzve.<ref name=Sturluson>[[Snorri Sturluson]]: ''Heimskringla''</ref> |
|||
[[Snorri Sturluson]] (1179–1241) izlandi költő és krónikás a ''Nidarholm'' néven említi a szigetet.<ref name=Sturluson/> Ugyanebben az időben [[bencések|bencés]] kolostor épült itt. A ''Nidarholm'' kolostor, melyet izlandi források szerint 1100 körül alapítottak, Szent Benedek és Szent Lőrinc nevét viselte. Más források szerint a kolostort jóval korábban, [[1028]]-ban [[II. Knut dán király|II. (Nagy) Knut dán király]] alapította. [[1135]]-ben [[IV. Harald norvég király|IV. (Istenfélő) Harald norvég király]] ide záratta lázadó unokaöccsét, [[IV. Magnus norvég király|IV. Magnus Sigurdsson]]t, miután csatában legyőzte, megvakította és megcsonkította.<ref>Tolnai Világtörténelme, Középkor II., szerk. Mangold– Horváth, Budapest, 1909.</ref> |
|||
A Nidarholm kolostor jelentősége a középkor folyamán állandóan növekedett. Nagy földbirtokokat szerzett a szárazföldön, malmot működtetett Ila községben (ma [[Trondheim]] városrésze). Saját szállítóhajói Angliával kereskedtek. Négy évszázados fennállása alatt háromszor égett le (1210-ban, 1317-ban és 1531-ben), mindannyiszor újjáépült. Az utolsó helyreállítás idején már a [[reformáció]]val kellett szembenéznie. |
|||
===Reformáció=== |
|||
[[Olav Engelbrektsson]], [[Trondheim]] utolsó katolikus érseke sokáig kitartott, de – miután az [[V. Károly német-római császár|V. Károly császár]]tól remélt fegyveres segítség elmaradt – [[1537]]-ben a [[Evangélikus kereszténység|lutheránus]] [[III. Keresztély dán király|III. Keresztély király]] hadvezére, [[Eske Bille]] lovag Trondheim ellen vonult, és leverte Norvégia utolsó katolikus helyőrségét. A kolostort bezárták, épületei pusztulásnak indultak. A szigetet a trondheimi királyi udvar legelőnek használta. |
|||
===17. század=== |
|||
Az [[északi háború (1655–60)|1655–60-as északi háború]] során [[X. Károly Gusztáv svéd király]] két alkalommal is elfoglalta Trondheimet, 1657-ben, és 1660-ban. A szigetre tüzérségi ütegállást telepített. 1660-ban [[III. Keresztély dán király]] visszafoglalta a svédektől a [[Trøndelag]]-vidéket, és elrendelte állandó erődítmény építését a Munkholmen szigeten. 1661-re felépült az első erődfal, amely mögé 18 ágyút telepítettek. 1671–1674 között megépült a központi torony. 1680–1690 között a régi külső kőfalakat lebontották, helyére a kor követelményeinek megfelelő masszívabb erődfalakat építettek, kiugró bástyákkal. A parancsnok fából készült szállása helyére új kőházat emeltek. A központi toronyban börtöncellákat is kialakítottak. A középkori Nidarholm kolostor kőanyagát beépítették az új falakba, eltüntetve a kolostor utolsó maradványait is. 1690. augusztus 26-án felavatták a kész ''Munckholm'' erődítményt, amelybe 35 ágyót telepítettek. A Nidarholm név feledésbe merült, a szigetet „Munkholmen” néven kezdték emlegetni. 1695–1707 között a külső falba további hegyes szögű bástyákat építettek, ezekből kialakult a 17. századi csillagerőd, amely a sziget csaknem egész területét lefedte. |
|||
1680 és 1850 között az erőd állami börtönként szolgált, főleg politikai foglyok sínylődtek itt. Legismertebb közülük [[Peder Schumacher Griffenfeld|Peder Schumacher]] dán politikus (1635–1699), Griffenfeld grófja, aki 18 éven át, 1680–1698 között raboskodott itt, csak röviddel halála előtt engedték szabadon. |
|||
<center><gallery> |
|||
Fájl:Munkholm borggard.jpg|Az egykori várudvar |
|||
Fájl:Peder Griffenfeld (Abraham Wuchters).jpg|Peder Schumacher, Griffenfeld grófja |
|||
Fájl:Munkholm griffenfeldt.jpg|Schumacher rekonstruált cellája |
|||
Fájl:Luftvernkanon på Munkholmen (7995799462).jpg|Német FLAK-állás a szigeten (1943-ben épült) |
|||
</gallery></center> |
|||
[[Fájl:Plan og Snit af Munkholmen.jpg|bélyegkép|Munkholmen tervrajza 1733-ból]] |
|||
=== 19–20. század === |
|||
A [[napóleoni háborúk]] haditechnikájának tükrében a 17. századi csillagerődöt elavultnak minősítették. 1825-ben nagy arányú átépítésbe fogtak, [[1850]]-re a kor színvonalának megfelelő tengeri szigeterőddé alakították, sokszögletű, 8-10 méter vastag kőfalakkal. Védőrsége 500 katonából állt, a védművekbe 60 löveget állítottak, a központi torony pincéjében lőszerraktárt alakítottak ki, a börtöncellákat felszámolták. A 19. században Munkholmen a skandináv térség egyik legerősebb erődítménye volt, de sohasem ostromolták meg. [[1893]]-ban a kormány kiürítette, katonai alkalmazása megszűnt. |
|||
A [[második világháború]]ban, a [[Weserübung hadművelet|Norvégia német megszállása]] után a németek [[Trondheim]] közelében tengeralattjáró-bázist létesítettek ''(U-Boot-Bunker Dora),'' ennek védelmére kiépítették a Munkholmen ütegállást ''(Batterie Munkholmen).'' A szigetre légvédelmi megfigyelőberendezéseket és 6 légvédelmi lövegállást ''(FLAK-Stellung)'' telepítettek. Ezek beton alapjai ma is láthatók. |
|||
[[Fájl:Munkholm kommandant.jpg|bélyegkép|A parancsnoki szállás ma étterem]] |
|||
==A sziget ma== |
|||
Munkholmen szigete ma népszerű kirándulóhely, számos helyi lakos és turista látogatja. A nyári hónapokban a trondheimi városközpont kikötőjéből, ''Ravnkloa''-ból induló rendszeres kishajó-járattal érhető el. Az erődfalakon belül zöld parkokat alakítottak ki, a sétálók, napfürdőzők, piknikezők számára. A falak mellett fekszik Trondheim legnépszerűbb szabad parti strandja. Az erődparancsnok egykori szállása ma étteremként szolgál. Az erődben múzeum működik, amely a sziget történelmét mutatja be, vezetővel látogatható. Peder Schumacher egykori celláját emléktábla jelzi. |
|||
==Megjelenése a szépirodalomban== |
|||
[[Victor Hugo]] egyik fiatalkori regényének, az [[1822]]-ben megjelent ''[[Izlandi Han]]''-nak cselekményét a 17. századi Trondheimbe helyezte, beleszőve a rivalizáló arisztokraták intrikáit, Peder Schumacher börtönbüntetését és a nyomorgó helyi szénbányászok éhséglázadását. Néhány horrorisztikus jelenet a sötét munkholmeni cellákban játszódik. |
|||
==Jegyzetek== |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==További információ== |
|||
*[http://www.munkholmen.no/ Munkholmen barátainak honlapja] {{no}} |
|||
*[http://www.trondheim.no/monks_island/ A sziget Trondheim város honlapján] {{en}} |
|||
*[http://www.visitnorway.com/en/where-to-go/central/trondheim/what-to-do-in-trondheim/attractions-in-trondheim/munkholmen-island/ A sziget a Visitnorway.com honlapon] {{en}} |
|||
*[https://snl.no/Munkholmen Munkholmen a Nagy Norvég Lexikonban ''(Store norske leksikon)''] {{no}} |
|||
*[http://exviking.net/trondheim/large/munkholmen-beach.htm Képek Munkholmenről (exviking.net)] {{en}} |
|||
{{Commonskat|Munkholmen, Trondheim}} |
|||
{{Portál|Földrajz||Történelem}} |
|||
[[kategória:Norvégia szigetei]] |
|||
[[kategória:Erődök]] |
|||
</nowiki> |
A lap 2015. szeptember 16., 20:17-kori változata
Bábel szerkesztői információk | ||
| ||
Szerkesztők nyelvek szerint |
- This is the user page of w:hu:user:Akela living in Hungary.
(Akela1/Akela3 are only provisorium).