„Szerkesztő:Akela1~huwiki” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
/*mh
/*mh
7. sor: 7. sor:
{{-}}
{{-}}
=[[Munkholmen]]=
=[[Munkholmen]]=
nowiki>
<nowiki>
*[[:en:Munkholmen]] * [[:de:Munkholmen]] * [[:no:Munkholmen]]
*[[:en:Munkholmen]] * [[:de:Munkholmen]] * [[:no:Munkholmen]]
{{Sziget infobox
{{Sziget infobox
61. sor: 61. sor:
== Történelme ==
== Történelme ==
===Középkor===
===Középkor===
A 12. századig a szigetet vesztőhelynek használták. Egy fennmaradt legenda szerint 995-ben [[I. Olaf norvég király|I.&nbsp;(Tryggvason) Olaf norvég király]] 995-ben itt tette közszemlére a kivégzett [[Håkon Sigurdsson]]nak, [[Sigurd Håkonsson]] [[trøndelag]]i [[jarl]] (fejedelem) fiának levágott fejét, póznára tűzve.
A 12. századig a szigetet vesztőhelynek használták. Egy fennmaradt legenda szerint 995-ben [[I. Olaf norvég király|I.&nbsp;(Tryggvason) Olaf norvég király]] 995-ben itt tette közszemlére a kivégzett [[Håkon Sigurdsson]]nak, [[Sigurd Håkonsson]] [[trøndelag]]i [[jarl]] (fejedelem) fiának levágott fejét, póznára tűzve.<ref name=Sturluson>[[Snorri Sturluson]]: ''Heimskringla''</ref>


[[Snorri Sturluson]] (1179–1241) izlandi költő és krónikás a ''Nidarholm'' néven említi a szigetet. Ugyanebben az időben [[bencések|bencés]] kolostor épült itt. A ''Nidarholm'' kolostor, melyet izlandi források szerint 1100 körül alapítottak, Szent Benedek és Szent Lőrinc nevét viselte. Más források szerint a kolostort [[II. Knut dán király|II. (Nagy) Knut dán király]] alapította jóval korábban, [[1028]]-ban. 1135-ben [[IV. Harald norvég király|IV. (Istenfélő) Harald norvég király]] ide záratta lázadó unokaöccsét, [[IV. Magnus norvég király|IV. Magnus Sigurdsson]]t, miután csatában legyőzte, megvakította és megcsonkította.
[[Snorri Sturluson]] (1179–1241) izlandi költő és krónikás a ''Nidarholm'' néven említi a szigetet.<ref name=Sturluson/> Ugyanebben az időben [[bencések|bencés]] kolostor épült itt. A ''Nidarholm'' kolostor, melyet izlandi források szerint 1100 körül alapítottak, Szent Benedek és Szent Lőrinc nevét viselte. Más források szerint a kolostort jóval korábban, [[1028]]-ban [[II. Knut dán király|II.&nbsp;(Nagy) Knut dán király]] alapította. [[1135]]-ben [[IV. Harald norvég király|IV.&nbsp;(Istenfélő) Harald norvég király]] ide záratta lázadó unokaöccsét, [[IV. Magnus norvég király|IV. Magnus Sigurdsson]]t, miután csatában legyőzte, megvakította és megcsonkította.<ref>Tolnai Világtörténelme, Középkor II., szerk. Mangold– Horváth, Budapest, 1909.</ref>
A Nidarholm kolostor jelentősége a középkor folyamán állandóan növekedett. Nagy földbirtokokat szerzett a szárazföldön, malmot működtetett Ila községben (ma [[Trondheim]] városrésze). Saját szállítóhajói Angliával kereskedtek. Négy évszázados fennállása alatt háromszor égett le (1210-ban, 1317-ban és 1531-ben), mindannyiszor újjáépült. Az utolsó tűzvész idején már a [[reformáció]]val kellett szembenéznie.
A Nidarholm kolostor jelentősége a középkor folyamán állandóan növekedett. Nagy földbirtokokat szerzett a szárazföldön, malmot működtetett Ila községben (ma [[Trondheim]] városrésze). Saját szállítóhajói Angliával kereskedtek. Négy évszázados fennállása alatt háromszor égett le (1210-ban, 1317-ban és 1531-ben), mindannyiszor újjáépült. Az utolsó helyreállítás idején már a [[reformáció]]val kellett szembenéznie.


===Reformáció===
===Reformáció===
71. sor: 71. sor:


===17. század===
===17. század===
A kolostor helyén [[1660]]-tól felépült a ''Munckholm'' erőd, ehhez felhasználták a kolostor maradványainak kőanyagát is. A Nidarholm kolostor neve feledésbe merült, a szigetet „Munkholmen” néven kezdték emlegetni.
A kolostor helyén [[1660]]-tól felépült a ''Munckholm'' erőd, ehhez felhasználták a kolostor maradványainak kőanyagát is. A Nidarholm név feledésbe merült, a szigetet „Munkholmen” néven kezdték emlegetni.


=== Festung 1660–1825 ===
=== Festung 1660–1825 ===


[[Datei:Munkholm borggard.jpg|thumb|Der Burghof ist nun überdacht.]]
[[Fájl:Munkholm borggard.jpg|bélyegkép|Der Burghof ist nun überdacht.]]
In den beiden Karl Gustav-Kriegen zwischen 1657 und 1660 wurde Trondheim von den Schweden besetzt, die die Insel mit einer provisorischen Kanonenbatterie befestigten. 1660 eroberte Dänemark-Norwegen den [[Trøndelag]] von den Schweden zurück und begann mit den Arbeiten für eine permanente Befestigung auf der Insel.
In den beiden Karl Gustav-Kriegen zwischen 1657 und 1660 wurde Trondheim von den Schweden besetzt, die die Insel mit einer provisorischen Kanonenbatterie befestigten. 1660 eroberte Dänemark-Norwegen den [[Trøndelag]] von den Schweden zurück und begann mit den Arbeiten für eine permanente Befestigung auf der Insel.


*''1660-1661'': Eine einfache Verteidigungsmauer und die erste Kommandantenwohnung wird aus Holz gebaut und mit 18 Kanonen bestückt.[[Datei:Munkholm kommandant.jpg|left|thumb|Die Wohnung des Kommandanten dient heute als Restaurant]]
*''1660-1661'': Eine einfache Verteidigungsmauer und die erste Kommandantenwohnung wird aus Holz gebaut und mit 18 Kanonen bestückt.
[[Fájl:Munkholm kommandant.jpg|bélyegkép|Die Wohnung des Kommandanten dient heute als Restaurant]]


*''1671-1674'': Der Bau des großen Zentralturmes beginnt. Der innere Turm wird fertiggestellt.
*''1671-1674'': Der Bau des großen Zentralturmes beginnt. Der innere Turm wird fertiggestellt.
90. sor: 92. sor:


=== Seefestung 1825–1893 ===
=== Seefestung 1825–1893 ===
Die [[Koalitionskriege|Napoleonischen Kriege]] zeigten, dass wegen der Einführung neuer Kriegsstrategien und -techniken die sternförmigen Festungen nicht effektiv genug waren. Neue Befestigungsanlagen bekamen eine vieleckige Form. Dementsprechend wurde auch die Seefestung Munkholmen zu der Form umgebaut, die sie heute noch hat. Nach der Fertigstellung 1850 hatte sie etwa 8-10 Meter starke Mauern, 60 Kanonen und Platz für bis zu 500 Mann. Im Zentralturm wurde ein Gewölbe als Munitionslager gebaut und die Gefängniszellen entfernt.
A [[napóleoni háborúk]]ban kitűnt, hogy wegen der Einführung neuer Kriegsstrategien und -techniken die sternförmigen Festungen nicht effektiv genug waren. Neue Befestigungsanlagen bekamen eine vieleckige Form. Dementsprechend wurde auch die Seefestung Munkholmen zu der Form umgebaut, die sie heute noch hat. Nach der Fertigstellung 1850 hatte sie etwa 8-10 Meter starke Mauern, 60 Kanonen und Platz für bis zu 500 Mann. Im Zentralturm wurde ein Gewölbe als Munitionslager gebaut und die Gefängniszellen entfernt.


Munkholmen war in ihrer Zeit eine der stärksten Festungen Skandinaviens, erlebte jedoch bis zu ihrer Auflassung 1893 keine Kampfhandlungen.
Munkholmen war in ihrer Zeit eine der stärksten Festungen Skandinaviens, erlebte jedoch bis zu ihrer Auflassung 1893 keine Kampfhandlungen.
99. sor: 101. sor:


=== Deutsche Verteidigungsanlage im Zweiten Weltkrieg ===
=== Deutsche Verteidigungsanlage im Zweiten Weltkrieg ===
[[Datei:Munkholm FLAK.jpg|mini|1943 errichtet: deutsche Flak-Stellung auf Munkholmen]]
[[Fájl:Munkholm FLAK.jpg|bélyegkép|1943 errichtet: deutsche Flak-Stellung auf Munkholmen]]
Während der [[Norwegen unter deutscher Besatzung|deutschen Okkupation Norwegens]] im [[Zweiter Weltkrieg|Zweiten Weltkrieg]] (1940–1945) wurde die Insel als Verteidigungsanlage „Batterie Munkholmen“ zum Schutz von u.&nbsp;a. den U-Boot-Basen „[[U-Boot-Bunker Dora|Dora]]“ bei Trondheim verwendet. Deutsche Truppen bauten Teile der Festung um und errichteten eine Überwachungsanlage und sechs [[Flak|Flak-Stellungen]]. Betonfundamente der Anlage sind heute noch dort zu sehen.
Während der [[Norwegen unter deutscher Besatzung|deutschen Okkupation Norwegens]] im [[Zweiter Weltkrieg|Zweiten Weltkrieg]] (1940–1945) wurde die Insel als Verteidigungsanlage „Batterie Munkholmen“ zum Schutz von u.&nbsp;a. den U-Boot-Basen „[[U-Boot-Bunker Dora|Dora]]“ bei Trondheim verwendet. Deutsche Truppen bauten Teile der Festung um und errichteten eine Überwachungsanlage und sechs [[Flak|Flak-Stellungen]]. Betonfundamente der Anlage sind heute noch dort zu sehen.


107. sor: 109. sor:




==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}
{{Commonskat|Munkholmen, Trondheim}}
{{Commonskat|Munkholmen, Trondheim}}

A lap 2015. szeptember 16., 00:20-kori változata

Nagyítás
Bábel szerkesztői információk
hu Ennek a szerkesztőnek magyar az anyanyelve.
en-3 This user can read and write fluently in English.
de-3 Dieser Benutzer hat sehr gute Deutschkenntnisse.
fr-3 Cette personne sait contribuer avec un niveau avancé de français.
Szerkesztők nyelvek szerint
  • This is the user page of w:hu:user:Akela living in Hungary.
    (Akela1/Akela3 are only provisorium).


Munkholmen

<nowiki>

Munkholmen (Hólmr, Niðarhólmr)
A sziget képe nyugatról
A sziget képe nyugatról
Közigazgatás
OrszágNorvégia
MegyeSør-Trøndelag
KözségTrondheim
Népesség
Teljes népességAz értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg.
Földrajzi adatok
FekvéseÉszaki-tenger, Trondheim-fjord
Terület0,13 km²
Hosszúság0,4 km
Szélesség0,2 km
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Munkholmen (Sør-Trøndelag megye)
Munkholmen
Munkholmen
Pozíció Sør-Trøndelag megye térképén
Hibásan használt pozíciós térkép
é. sz. 63° 27′ 04″, k. h. 10° 23′ 01″Koordináták: é. sz. 63° 27′ 04″, k. h. 10° 23′ 01″
Munkholmen weboldala

Munkholmen (norvégul: Hólmr, Niðarhólmr, jelentése Szerzetes-sziget) egy kis sziget Norvégia északnyugati, északi-tengeri partvidékén, a Trondheim-fjordban, Sør-Trøndelag megye közigazgatási területén, Trondheim városával szemben. Hossza kb. 480 m, legnagyobb szélessége 200 m, területe 13 hektár. Középkori kolostor, 17. századi erőd és második világháborús légvédelmi ágyúállások találhatók rajta. A sziget ma a turizmus kedvelt célpontja.

Fekvése

A kis sziget a Trondheim-fjordban fekszik, Trondheim várossal szemben, a Nidelva folyó torkolatánál, az itt épített mesterséges Brattøra sziget partjától 1,3 km-re északnyugatra. Trondheimből menetrend szerinti kishajójárattal (Ravnkloa) érhető el.

Történelme

Középkor

A 12. századig a szigetet vesztőhelynek használták. Egy fennmaradt legenda szerint 995-ben I. (Tryggvason) Olaf norvég király 995-ben itt tette közszemlére a kivégzett Håkon Sigurdssonnak, Sigurd Håkonsson trøndelagi jarl (fejedelem) fiának levágott fejét, póznára tűzve.[1]

Snorri Sturluson (1179–1241) izlandi költő és krónikás a Nidarholm néven említi a szigetet.[1] Ugyanebben az időben bencés kolostor épült itt. A Nidarholm kolostor, melyet izlandi források szerint 1100 körül alapítottak, Szent Benedek és Szent Lőrinc nevét viselte. Más források szerint a kolostort jóval korábban, 1028-ban II. (Nagy) Knut dán király alapította. 1135-ben IV. (Istenfélő) Harald norvég király ide záratta lázadó unokaöccsét, IV. Magnus Sigurdssont, miután csatában legyőzte, megvakította és megcsonkította.[2]

A Nidarholm kolostor jelentősége a középkor folyamán állandóan növekedett. Nagy földbirtokokat szerzett a szárazföldön, malmot működtetett Ila községben (ma Trondheim városrésze). Saját szállítóhajói Angliával kereskedtek. Négy évszázados fennállása alatt háromszor égett le (1210-ban, 1317-ban és 1531-ben), mindannyiszor újjáépült. Az utolsó helyreállítás idején már a reformációval kellett szembenéznie.

Reformáció

Olav Engelbrektsson, Trondheim utolsó katolikus érseke sokáig kitartott, de – miután az V. Károly császártól remélt fegyveres segítség elmaradt – 1537-ben a lutheránus III. Keresztély király hadvezére, Eske Bille lovag Trondheim ellen vonult, és leverte Norvégia utolsó katolikus helyőrségét. A kolostort bezárták, épületei pusztulásnak indultak. A szigetet a trondheimi királyi udvar legelőnek használta.

17. század

A kolostor helyén 1660-tól felépült a Munckholm erőd, ehhez felhasználták a kolostor maradványainak kőanyagát is. A Nidarholm név feledésbe merült, a szigetet „Munkholmen” néven kezdték emlegetni.

Festung 1660–1825

Der Burghof ist nun überdacht.

In den beiden Karl Gustav-Kriegen zwischen 1657 und 1660 wurde Trondheim von den Schweden besetzt, die die Insel mit einer provisorischen Kanonenbatterie befestigten. 1660 eroberte Dänemark-Norwegen den Trøndelag von den Schweden zurück und begann mit den Arbeiten für eine permanente Befestigung auf der Insel.

  • 1660-1661: Eine einfache Verteidigungsmauer und die erste Kommandantenwohnung wird aus Holz gebaut und mit 18 Kanonen bestückt.
Die Wohnung des Kommandanten dient heute als Restaurant
  • 1671-1674: Der Bau des großen Zentralturmes beginnt. Der innere Turm wird fertiggestellt.
  • 1680-1690: Die alten Außenmauern werden geschleift und durch solides Mauerwerk erstattet. Hervorstehende Bastionen, die später eine sternförmige Festungsanlage bilden sollen, werden ebenso wie eine neue Kommandatenwohnung gebaut. Die Festung bekommt 35 Kanonen. Da Munkholmen auch als Staatsgefängnis genutzt werden soll, werden im Turm auch Aufenthaltsräume eingerichtet.
  • 1690-1707: Am 26. August 1690 wird die Festung „Munckholm“ eingeweiht. 1695 bekommt die Kommandantenwohnung ihr heutiges Aussehen. In den nächsten Jahren werden die Außenmauern mit den spitzen Bastionen zu einer „Sternfestung“ fertiggestellt. Die Festung bedeckt jetzt den Großteil der Insel.

Staatsgefängnis 1680–1850

Munkholmen wurde von 1680 bis 1850 auch als Staatsgefängnis verwendet. Der Bekannteste unter den meist aus politischen Gründen Inhaftierten war der dänische Staatsmann Peder Schumacher Griffenfeld (1635–1699), der die Jahre 1680 bis 1698 hier verbrachte.

Seefestung 1825–1893

A napóleoni háborúkban kitűnt, hogy wegen der Einführung neuer Kriegsstrategien und -techniken die sternförmigen Festungen nicht effektiv genug waren. Neue Befestigungsanlagen bekamen eine vieleckige Form. Dementsprechend wurde auch die Seefestung Munkholmen zu der Form umgebaut, die sie heute noch hat. Nach der Fertigstellung 1850 hatte sie etwa 8-10 Meter starke Mauern, 60 Kanonen und Platz für bis zu 500 Mann. Im Zentralturm wurde ein Gewölbe als Munitionslager gebaut und die Gefängniszellen entfernt.

Munkholmen war in ihrer Zeit eine der stärksten Festungen Skandinaviens, erlebte jedoch bis zu ihrer Auflassung 1893 keine Kampfhandlungen.


Deutsche Truppen bauten die Insel während der Besetzung Norwegens im Zweiten Weltkrieg zu einer festen Luftabwehrstellung aus.


Deutsche Verteidigungsanlage im Zweiten Weltkrieg

1943 errichtet: deutsche Flak-Stellung auf Munkholmen

Während der deutschen Okkupation Norwegens im Zweiten Weltkrieg (1940–1945) wurde die Insel als Verteidigungsanlage „Batterie Munkholmen“ zum Schutz von u. a. den U-Boot-Basen „Dora“ bei Trondheim verwendet. Deutsche Truppen bauten Teile der Festung um und errichteten eine Überwachungsanlage und sechs Flak-Stellungen. Betonfundamente der Anlage sind heute noch dort zu sehen.

The islet has served as a place of execution, a monastery, a fortress, prison, and a World War II anti-aircraft gun station. Today, Munkholmen is a popular tourist attraction and recreation site.

The islet has served as a place of execution, a monastery, a fortress, prison, and a World War II anti-aircraft gun station.


Jegyzetek

  1. ↑ a b Snorri Sturluson: Heimskringla
  2. ↑ Tolnai Világtörténelme, Középkor II., szerk. Mangold– Horváth, Budapest, 1909.
Commons:Category:Munkholmen, Trondheim
A Wikimédia Commons tartalmaz Akela1~huwiki témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Akela1~huwiki&oldid=16545964”