„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nemzetközi katalógusok + portál |
Diákkori adatok |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.<ref>Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.</ref><ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref> Iskoláit [[Vác]] |
Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.<ref>Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.</ref><ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref> Iskoláit a [[Piarista Gimnázium (Vác)|váci piarista gimnázium]]ban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)<ref>A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.</ref> és [[Budapest]]en, a [[Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)|Berzsenyi Dániel Gimnázium]]ban végezte. [[1917]]-ben fedezte fel [[Osvát Ernő]]. [[1918]]-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. [[1919]]-ben lektorként került az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum Könyvkiadó]]hoz, ahol [[1938]]-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.<ref>A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.</ref> Első kötete [[1926]]-ban jelent meg ''Angyalok harca'' címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak [[Szabó Lőrinc]] és [[Németh László (író)|Németh László]], akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: ''Váltott lélekkel''. [[1927]]-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. [[1935]]–1938 között a [[Válasz]] című folyóirat szerkesztője volt. [[1936]]-ban megindította a ''[[Magyarország]] felfedezése'' című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette [[Sárközi Márta|Molnár Mártát]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] lányát. [[1937]]-ben a [[Márciusi Front]] egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.<ref>[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.]</ref> 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.<ref>[http://mek.niif.hu/02000/02043/html/420.html A Márciusi Front tíz esztendje]</ref> 1938-ban a Frontnak a [[Válasz]]ban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. [[1939]]-ben egy ideig a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] munkájában vett részt. [[1944]]-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben [[munkaszolgálat]]ra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg [[Balf]]on. |
||
Fia, [[Sárközi Mátyás]] (* 1937) író, szerkesztő, a [[BBC]] Televízió munkatársa. |
Fia, [[Sárközi Mátyás]] (* 1937) író, szerkesztő, a [[BBC]] Televízió munkatársa. |
||
73. sor: | 73. sor: | ||
[[Kategória:Katolikus hitre tért személyek]] |
[[Kategória:Katolikus hitre tért személyek]] |
||
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]] |
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]] |
||
[[Kategória:Piarista diákok]] |
A lap 2015. szeptember 4., 17:20-kori változata
Sárközi György | |
Sárközi György 1937 körül | |
Élete | |
Született | 1899. január 22. Budapest |
Elhunyt | 1945. március 8. (46 évesen) Balf |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Nemzetiség | magyar |
Házastársa | Molnár Márta |
Gyermekei | Sárközi Mátyás |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, vers, dráma, elbeszélés |
Első műve | Angyalok harca (1926) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat. |
Sárközi György (Budapest, Terézváros, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.), magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.
Élete
Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.[1][2] Iskoláit a váci piarista gimnáziumban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)[3] és Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.[4] Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[5] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[6] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.
Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.
Művei
- Angyalok harca (1926)
- Váltott lélekkel (1927)
- Mint oldott kéve (történelmi regény, 1931)
- Szilveszter (elbeszélés, Debrecen, 1934)
- Viola (regény, Budapest, 1935)
- Dózsa (dráma, Budapest, 1939)
- Higgy a csodában (1942)
- Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, 1947)
- Válogatott versei (Bevezette és válogatta Illyés Gyula, Budapest, 1954)
- Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, 1976)
- Válogatott versei (Szerkesztette Lator László, Budapest, 1993)
- Babaváros (verses mese) - (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1959)
Források
- ↑ Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.
- ↑ HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
- ↑ A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.
- ↑ A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.
- ↑ Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
- ↑ A Márciusi Front tíz esztendje
- Sárközi György
- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 9638607106
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.