„Sárközi György (költő)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nemzetközi katalógusok + portál
Diákkori adatok
35. sor: 35. sor:
== Élete ==
== Élete ==


Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.<ref>Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.</ref><ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref> Iskoláit [[Vác]]on és [[Budapest]]en, a [[Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)|Berzsenyi Dániel Gimnázium]]ban végezte. [[1917]]-ben fedezte fel [[Osvát Ernő]]. [[1918]]-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. [[1919]]-ben lektorként került az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum Könyvkiadó]]hoz, ahol [[1938]]-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.<ref>A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.</ref> Első kötete [[1926]]-ban jelent meg ''Angyalok harca'' címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak [[Szabó Lőrinc]] és [[Németh László (író)|Németh László]], akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: ''Váltott lélekkel''. [[1927]]-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. [[1935]]–1938 között a [[Válasz]] című folyóirat szerkesztője volt. [[1936]]-ban megindította a ''[[Magyarország]] felfedezése'' című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette [[Sárközi Márta|Molnár Mártát]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] lányát. [[1937]]-ben a [[Márciusi Front]] egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.<ref>[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.]</ref> 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.<ref>[http://mek.niif.hu/02000/02043/html/420.html A Márciusi Front tíz esztendje]</ref> 1938-ban a Frontnak a [[Válasz]]ban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. [[1939]]-ben egy ideig a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] munkájában vett részt. [[1944]]-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben [[munkaszolgálat]]ra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg [[Balf]]on.
Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.<ref>Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.</ref><ref>HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406</ref> Iskoláit a [[Piarista Gimnázium (Vác)|váci piarista gimnázium]]ban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)<ref>A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.</ref> és [[Budapest]]en, a [[Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)|Berzsenyi Dániel Gimnázium]]ban végezte. [[1917]]-ben fedezte fel [[Osvát Ernő]]. [[1918]]-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. [[1919]]-ben lektorként került az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum Könyvkiadó]]hoz, ahol [[1938]]-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.<ref>A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.</ref> Első kötete [[1926]]-ban jelent meg ''Angyalok harca'' címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak [[Szabó Lőrinc]] és [[Németh László (író)|Németh László]], akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: ''Váltott lélekkel''. [[1927]]-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. [[1935]]–1938 között a [[Válasz]] című folyóirat szerkesztője volt. [[1936]]-ban megindította a ''[[Magyarország]] felfedezése'' című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette [[Sárközi Márta|Molnár Mártát]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] lányát. [[1937]]-ben a [[Márciusi Front]] egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.<ref>[http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/ILLYES/illyes02180a/illyes02185a/illyes02185a.html Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.]</ref> 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.<ref>[http://mek.niif.hu/02000/02043/html/420.html A Márciusi Front tíz esztendje]</ref> 1938-ban a Frontnak a [[Válasz]]ban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. [[1939]]-ben egy ideig a [[Kelet Népe (folyóirat, 1935–1942)|Kelet Népe]] munkájában vett részt. [[1944]]-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben [[munkaszolgálat]]ra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg [[Balf]]on.


Fia, [[Sárközi Mátyás]] (*&nbsp;1937) író, szerkesztő, a [[BBC]] Televízió munkatársa.
Fia, [[Sárközi Mátyás]] (*&nbsp;1937) író, szerkesztő, a [[BBC]] Televízió munkatársa.
73. sor: 73. sor:
[[Kategória:Katolikus hitre tért személyek]]
[[Kategória:Katolikus hitre tért személyek]]
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]]
[[Kategória:A holokauszt áldozatai]]
[[Kategória:Piarista diákok]]

A lap 2015. szeptember 4., 17:20-kori változata

Sárközi György
Sárközi György 1937 körül
Sárközi György 1937 körül
Élete
Született1899. január 22.
Budapest
Elhunyt1945. március 8. (46 évesen)
Balf
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
HázastársaMolnár Márta
GyermekeiSárközi Mátyás
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény, vers, dráma, elbeszélés
Első műveAngyalok harca (1926)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárközi György témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Sárközy György (egyértelműsítő lap).
Emléktáblája Budapest VII. kerületében

Sárközi György (Budapest, Terézváros, 1899. január 22. – Balf, 1945. március 8.), magyar költő, prózaíró, folyóiratszerkesztő, műfordító, magántisztviselő.

Élete

Sárközi Vilmos tabi születésű részvénytársasági hivatalok és a sümegi születésű Kovács Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot Budapesten, a Terézvárosban 1899. január 22-én, zsidó családban.[1][2] Iskoláit a váci piarista gimnáziumban (I-II. osztály, 1909/1910–1910/1911)[3] és Budapesten, a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban végezte. 1917-ben fedezte fel Osvát Ernő. 1918-ban fél évig volt hallgatója a főváros jogi karának. 1919-ben lektorként került az Athenaeum Könyvkiadóhoz, ahol 1938-ig dolgozott, s igazán az irodalom kellős közepében élhetett. 1921. március 5-én áttért a római katolikus vallásra.[4] Első kötete 1926-ban jelent meg Angyalok harca címmel. Már ez időben a legjobb barátai voltak Szabó Lőrinc és Németh László, akiknek intellektuális izgalma meg is zavarja harmonikus világképét. Következő kötetének verseiben már nyomon követhetjük lelki válságát, erre vall a könyv címe is: Váltott lélekkel. 1927-ben részt vett a Pandora szerkesztésében. 1935–1938 között a Válasz című folyóirat szerkesztője volt. 1936-ban megindította a Magyarország felfedezése című irodalmi szociográfiai könyvsorozatot. Még ebben az évben feleségül vette Molnár Mártát, Molnár Ferenc lányát. 1937-ben a Márciusi Front egyik vezetője volt, kiáltványaikat Sárközi Városmajor utcai lakásán fogalmazták meg.[5] 1937 októberében Erdei Ferenccel közösen megszervezte a 3. Makói Találkozót.[6] 1938-ban a Frontnak a Válaszban közölt felhívása miatt bíróság elé állították. 1939-ben egy ideig a Kelet Népe munkájában vett részt. 1944-ben tüdőszanatóriumban kezelték, majd ugyanebben az évben munkaszolgálatra hurcolták. 1945. március 8-án végelgyengülésben halt meg Balfon.

Fia, Sárközi Mátyás (* 1937) író, szerkesztő, a BBC Televízió munkatársa.

Művei

  • Angyalok harca (1926)
  • Váltott lélekkel (1927)
  • Mint oldott kéve (történelmi regény, 1931)
  • Szilveszter (elbeszélés, Debrecen, 1934)
  • Viola (regény, Budapest, 1935)
  • Dózsa (dráma, Budapest, 1939)
  • Higgy a csodában (1942)
  • Összes verse és kisebb műfordításai (Budapest, 1947)
  • Válogatott versei (Bevezette és válogatta Illyés Gyula, Budapest, 1954)
  • Ég és föld között (összegyűjtött versei és versfordításai, Budapest, 1976)
  • Válogatott versei (Szerkesztette Lator László, Budapest, 1993)
  • Babaváros (verses mese) - (Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1959)

Források

  1. ↑ Születése bejegyezve a Bp. VI. ker. polgári születési akv. 247/1899. folyószáma alatt.
  2. ↑ HU BFL - VII.5.c - 1938 - 4406
  3. ↑ A kegyes-tanítórendiek váczi főgimnáziumának értesítője, 1909/1910, 1910/1911.
  4. ↑ A budapest-lipótvárosi r. kat. plébániahivatal lelkésze által 250/1921 szám alatt kiállított keresztlevél alapján.
  5. ↑ Illyés Gyula: A vak remény - A Márciusi Frontról.
  6. ↑ A Márciusi Front tíz esztendje
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Sárközi György témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sárközi_György_(költő)&oldid=16474992”