„Alsórados” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
története
Felsőrados ki
6. sor: 6. sor:


==Története==
==Története==
[[1206]]-ban említik először.
A település elődje a [[12. század|12]] – [[13. század]]ban már létezett és az [[1429]]-es [[husziták|huszita]] haborúban pusztult el. A mai települést [[1473]]-ban említik először. [[1554]]-ben [[I. Ferdinánd]] királytól vásártartási jogot kapott. [[1560]]-ban egy tűzvészben leégett. Ezután a holicsi uradalom része, majd [[1730]]-tól a vágsziklási jezsuitáké, később a Habsburg családé. A falu első, későgótikus temploma [[1560]]-ban épült, a [[18. század]]-ban a régi templom helyére, de arra merőlegesen új templomot építettek. Lakói földműveléssel, szövéssel, szőlőtermeléssel, favágással foglalkoztak. A községben jelentős zsidó közösség is élt, akik [[1830]]-ban zsinagógát építettek.


Vályi András szerint ''"RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezõváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdõdy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezõváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységûek, vagyonnyaik meglehetõsek, második osztálybéliek.
Vályi András szerint ''"RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezõváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdõdy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezõváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységûek, vagyonnyaik meglehetõsek, második osztálybéliek.
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>
"'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Radosócz (Radosov), tót m.-város, Nyitra vmegyében, ut. p. Holicstól keletre 1 mfdnyire: 989 kath., 7 evang., 87 zsidó lak. Kath. paroch. templommal, vizimalmokkal, s országos vásárokkal. F. u. õ cs. k. felsége.
"'' <ref>{{Fényes}}</ref>


[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Nyitra vármegye]] [[Pöstyéni járás]]ához tartozott.

==Nevezetességei==
*Római katolikus temploma a 18. században épült, mai formáját a [[19. század]]ban nyerte el, amikor historizáló gótikus-reneszánsz stílusban építették át.
*A falu gazdag népi hagyományokkal is rendelkezik.


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
⚫
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=4002&obec=2934&pl=obcesk Községinfó]
*[http://www.radosovce.sk/ Hivatalos oldal]
⚫
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=2&obec=2568 Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-531127&pos_y=-1246000&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Rado%9Aovce%2C%20Trnava Alsórados Szlovákia térképén]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-531127&pos_y=-1246000&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Rado%9Aovce%2C%20Trnava Alsórados Szlovákia térképén]
*[http://www.e-obce.sk/obec/radosovce/radosovce.html Alapinformációk]
*[http://www.travelatlas.sk/orientacne_mapy/radosovce.html Alsórados térképe]
*[http://www.travelatlas.sk/orientacne_mapy/radosovce.html Alsórados térképe]


A lap 2007. május 13., 12:32-kori változata

Alsórados (1899-ig Radosócz, szlovákul Radošovce) község Szlovákiában a Nagyszombati kerületben a Nagyszombati járásban. 2001-ben 387 lakosából 378 szlovák volt.


Fekvése

Nagyszombattól 15 km-re északra fekszik.

Története

1206-ban említik először.

Vályi András szerint "RADOSÓCZ. Radosovcze. Egygyik Mezõváros, másik Tót falu Nyitra Vármegyében, egygyiknek földes Ura a’. F. Tsászár; másiknak pedig Gróf Erdõdy Uraság; ez fekszik Dombóhoz közel, mellynek filiája; a’ Mezõváros fekszik Szakolczához másfél mértföldnyire; lakosaik katolikusok, és másfélék, határbéli földgyeik közép termékenységûek, vagyonnyaik meglehetõsek, második osztálybéliek. " [1]

1910-ben 457, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Pöstyéni járásához tartozott.

Külső hivatkozások

Források

  1. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsórados&oldid=1644689”