Űrszekerek II: A Khan bosszúja

Star Trek II: Khan haragja (Star Trek Ⅱ)
1982-es amerikai film
Rendező	Nicholas Meyer
Producer	Harve Bennett
Alapmű	Space Seed
Műfaj	akciófilm thrillerfilm sci-fi film kalandfilm
Forgatókönyvíró	Jack B. Sowards
Főszerepben	Ricardo Montalbán DeForest Kelley James Doohan Walter Koenig Nichelle Nichols George Takei Merritt Butrick Paul Winfield Kirstie Alley Bibi Besch John Winston William Shatner Leonard Nimoy Ike Eisenmann
Zene	James Horner
Operatőr	Gayne Rescher
Vágó	William Paul Dornisch
Gyártás
Gyártó	Paramount Pictures
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol, vulkáni
Forgatási helyszín	San Francisco Los Angeles Paramount Stage 9 Paramount Stage 5
Játékidő	113 perc
Költségvetés	11 000 000 USD
Forgalmazás
Forgalmazó	Paramount Pictures
Bemutató	1982. június 4.
Kronológia
Előző	Star Trek: Csillagösvény
Következő	Star Trek III: Spock nyomában
További információk
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Star Trek II: Khan haragja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

USS Reliant (NCC-1864)
USS Reliant
USS Reliant
Első megjelenés	Star Trek II: Khan haragja (1982)
Utolsó megjelenés	Ugyanakkor
Státusz	Megsemmisült
Kapcsolat	Bolygók Egyesült Föderációja
Főbb jellemzők
Osztály	Miranda
Regisztrációs szám	NCC-1864
Maximális sebesség	Warp 8 (Cochrane skála)
Fegyverzet	Fotontorpedók Fézerágyúk
Védelem	Deflektor pajzs
Meghajtás	Impulzus hajtómű Térhajtómű

A Star Trek II: Khan haragja (Star Trek II: The Wrath of Khan) (Paramount Pictures, 1982) a második mozifilm, ami a népszerű Star Trek tudományos-fantasztikus tévésorozaton alapul. A Star Trek-filmek közül ez az egyik legsikeresebb.

Szereplők

Színész	Szerep	Magyar hang
William Shatner	James T. Kirk kapitány	Szersén Gyula
Leonard Nimoy	Spock elsőtiszt, tudományos tiszt	Rajhona Ádám
DeForest Kelley	Dr. Leonard McCoy hajóorvos	Dobránszky Zoltán
James Doohan	Montgomery Scott főgépész	Láng József
George Takei	Hikaru Sulu kormányos	Felföldi László
Walter Koenig	Pavel Chekov elsőtiszt (USS Reliant)	Cs. Németh Lajos
Nichelle Nichols	Uhura kommunikációs tiszt	Zsolnai Júlia
Bibi Besch	Dr. Carol Marcus	Menszátor Magdolna
Merritt Butrick	Dr. David Marcus	Lippai László
Paul Winfield	Clark Terrell kapitány (USS Reliant)	Csíkos Gábor
Kirstie Alley	Saavik hadnagy	Kiss Erika
Ricardo Montalban	Khan Noonien Singh	Tolnai Miklós
Judson Scott	Joachim, Khan segédje	Jakab Csaba

Történet

A film a Star Trek eredeti sorozata egyik epizódján, a Space Seeden (Írmag az űrben) alapul. Az epizódban az Enterprise csillaghajó legénysége egy régi hibernációs hajót talál, fedélzetén Khan Noonien Singh és csatlósai tartózkodnak. Khan a huszadik század genetikai technológiájának csúcspéldánya, egy szuperintelligens és emberfeletti erejű augment (Nemesített). Khan vezette az augment seregeket az eugenikus háborúban, majd miután legyőzték, leghűségesebb katonáival a Botany Bay hibernációs hajón elmenekültek. Egy évszázaddal később megszállják az Enterprise csillaghajót, de Kirk kapitány legyőzi, őket és az augmenteket száműzik a Ceti Alpha V bolygóra.

Innen kezdődik a film cselekménye. Évtizedek telnek el, Kirköt admirálissá nevezik ki, és a Csillagflotta-akadémián oktat. Kirk egy hajószimulátorban oktatja kadétjait, a megoldhatatlan Kobayashi Maru tesztprogramot futtatva. A tesztet egy ember volt csak képes megoldani, és csak csalással, ez maga Kirk volt, még kadét korában. A szimulátor-Enterprise hídján a vulkáni-romulán Saavik hadnagy parancsnokol, és képtelen megoldani a Kobayashi Maru programot.

Mindeközben a USS Reliant (NCC-1864) Miranda osztályú kutatóhajó a Genezis projekt végcéljául szolgáló bolygót, a Ceti Alpha VI-ot kutatja, dr. Carol Marcus utasítására. A projekt célja: M típusú, lakható bolygót teremteni akármilyen lakhatatlan planétából. A bolygó átvizsgálása közben Terrell kapitány és társa, az Enterprise korábbi biztonsági főnöke, Chekov első tiszt egy űrhajó roncsait találja meg, a Botany Bay az. Chekov felismeri a roncsokat, s menekülnének, ám Khan és Augmentjei elfogják őt és Terrell kapitányt. Khan elmagyarázza, hogy a bolygó, melyen tartózkodnak a Ceti Alpha V, élővilágát azonban elpusztította a szomszédos Ceti Alpha VI bolygó felrobbanása. Khan és emberei csak nagy nehézségek árán maradtak életben a bolygón. Khan rájön, hogy Chekovék összetévesztették a bolygókat, ezért érdekli, hogy miért jöttek ide, de mivel vonakodnak válaszolni, egy parazitával manipulálja áldozatai agyát, így megtudja, hogy Terrell és Chekov miért vannak a bolygón.

Kirk admirális csapata és gyakorló legénysége ezalatt az Enterprise fedélzetén próbautat tart. Adás érkezik dr. Carol Marcustól, aki nem érti, hogy a Reliant miért kéri az ő űrlaboratóriumuktól a Genezis gép átadását. Miután az adás hirtelen megszakad, Kirk átveszi az Enterprise irányítását Spocktól és dr. Marcus Regula Bázisa felé veszik az irányt. Útközben találkoznak a Reliant csillaghajóval, mely látszólag kommunikációra képtelen. Kirk gyanút fog, de későn, s a Khan irányítása alatt álló Reliant tüzet nyit a gyanútlan Enterprise-ra. A Reliant fézerágyúi feltépik az Enterprise páncélzatát, kárt tesznek a térhajtómű-reaktorban, a hajó súlyos károkat szenved. Khan Kirk megadását követeli, Kirk azonban egy ügyes trükkel az Enterprise számítógépén keresztül, feltöri a Reliant számítógépeit és kikapcsolja annak védőpajzsát. Az Enterprise utolsó energiáival kárt okoz a Reliant rendszereiben, így az visszavonul. Az Enterprise lassan eléri a Regula laboratóriumot. Kirk megadja a parancsot, hogy az Enterprise induljon el egy csillagbázisra, sérüléseit kijavítandó.

A Regula laboratóriumba sugározván Kirk és felderítő csapata szörnyű mészárlás nyomait találja, a számítógépek memóriabankjait is kitörölték, s a maradék adatok szerint még a Regula bolygóra is sugároztak valamit. Megtalálják Terrell kapitányt és Chekovot is, majd követik a koordinátákat, s egy barlangba érkeznek, ahol Kirk találkozik egykori kedvesével, dr. Carol Marcusszal és fiukkal, Daviddel. Az agymosott Terrell kapitány és Chekov Kirk ellen fordul, ám igazi személyiségük felülkerekedik a paraziták által okozott sugallatokon. Terrell öngyilkos lesz, Chekov teste pedig kiveti a parazitát. Khan ekkor felveszi a kapcsolatot Kirkkel. Kirk kihívja egy mindent eldöntő párbajra, ám Khan egy szó nélkül feltranszportálja a Reliantra a barlangban őrzött Genezis gépet. Elmondja, hogy hagyja Kirköt meghalni a Regula bolygón, ahogyan Kirk is otthagyta a halott Ceti Alpha V-ön.

Carol szerint a Genezis gép első fázisa édenkertet alakított ki a barlangból, s valóban, beljebb érve egy trópusi világot találnak a Csillagflotta tisztjei. Így nem pusztulnának éhen. Kirk azonban tudja, hogy nem maradnak a Regula bolygón, Spock valójában nem indult az Enterprise csillaghajóval a javítóbázisra, csak félrevezették Khant, s felsugározzák Kirkéket a hajóra.

Az Enterprise a Mutara csillagködbe csalja az őket üldöző Reliantet. A köd megzavarja a hajók érzékelőit, így csak Chekov pontos célzásának köszönhetően kerekednek felül Khan hajóján. A szétroncsolt Reliant fedélzetén Khan aktiválja a Genezis gépet. Kirk parancsot ad térváltásra, de a hajó reaktora károsodott és ez lehetetlen. Spock ezt hallván a reaktortérbe megy, vulkáni szervezete ugyanis tovább ellenáll a sugárzásnak, mint az emberi szervezet. Képes működésbe hozni a reaktort, az Enterprise teret vált, épp, mikor a Genezis gép aktiválódik. A gép a Reliantból és a Mutara ködből egy új bolygót alkot.

Kirk a haldokló Spockhoz rohan, de elválasztja őket a reaktortér átlátszó védőfala. Spock megvallja örök barátságát Kirkhöz, s utolsó szavaival „Hosszú és eredményes életet!” kíván neki. A romos Enterprise túlélő legénysége a legnagyobb tiszteletadással vesz búcsút Spocktól, akinek holttestét egy kapszulában az újonnan született bolygó felszínére lövik. A ceremónia végeztével az Enterprise hazaindul.

A Reliant

A USS Reliant volt az első filmen megjelent föderációs csillaghajó, amely külsejében jelentősen eltért az addig uralkodó Constitution osztályú hajók külsejétől, őt aztán a Miranda osztályú hajók közé sorolták. Az alulra szerelt hajtóműgondolák és a hajtóműszekció hiánya a legjellemzőbb ismertetőjelei, ezeken kívül a hiány miatt, tatnál bővített parancsnoki-szekció és a fenti, pilonokon ülő torpedóvetők is a sajátjai (bár ez utóbbi később, más változatnál hiányzik). Erre azért volt szükség, hogy az Enterprise és a Reliant számos közös csatajeleneteiben egyértelműen meg lehessen különböztetni a két hajót. A hajótípus bevált modell lett, feltehetően a spórolás mellett döntöttek úgy, hogy a Miranda osztályt az ez utáni Star Trek produkciókban is rendszeresen szerepeltetik, még száz évvel a Khan haragjának cselekménye után is.

Kiadások

Magyarországon ez volt az első megjelent Star Trek produkció, ami szinkronnal (méghozzá jó minőségű szinkronnal) jelent meg, VHS-en. A később DVD-n is kiadott mozifilmek közül az eredeti legénységgel készült filmek nem rendelkeznek szinkronnal, így a Khan haragja sem.

A film elején megjelenő feliratot, mely szerint „Történik a 23. században” a magyar változatban tévesen „Történik 2300-ban”-nak fordították, így pont egy évszázadot tévedtek.

Érdekességek

A Khan haragjának matematikai vonatkozása is van. Ez volt az első filmek egyike, amelyben egy teljes - szereplők nélküli - jelenetet számítógép generálta látvány adott. Jim Veilux, a film látványfelelőse (special effects supervisor) a Csillagok háborúja-trilógiához a Lucasfilm komputergrafikai részlegénél készült anyagok ismeretében erre a cégre bízott bizonyos, igényesnek tervezett jelenetek megalkotását. A kb. egy perces jelenetben egy kitalált bolygó, a Ceti csillagkép Ceti Alpha VI-os jelzésű égitestén mutatták be annak felszínét. A Ceti Alpha VI felszínét számítógéppel rajzolták meg.

Ez akkoriban nem volt könnyű feladat: a játékok és más számítógépes programok esetleges természeti tájakat igénylő háttereit háromszögekből álló felületű poligonokból rajzolták meg, de az akkori gépek teljesítménye túl kicsi volt ahhoz, hogy ez a módszer a rajzfilmszerű minőségnél jóval hihetőbb élethűséget biztosító több millió háromszögpoligont, remény legyen renderelni. Még a Lucasfilms programozói sem tudták biztosan, hogy fogják megoldani a feladatot. Azonban egyikük, Loren Carpenter, 1978-ban betérvén egy könyvesboltba, meglátta Benoit Mandelbrot egyik könyvét (Fraktálok - forma, esély és dimenzió) a fraktálokról, a természetet leíró pofonegyszerű (csekély rendszererőforrást igénylő) iterációs algoritmusokkal szemléltethető alakzatairól. Carpenter - aki persze azonnal megvette és végigolvasta a könyvet - belátta, hogy ez lehet a megoldás, és így végül elkészült a kérdéses jelenet, és látható a film véglegesre vágott moziváltozatában is. A programozók nemsokára elhagyták a Lucasfilmst, és megalapították a híressé vált, Pixar Studios nevű komputeranimációs céget.

További információk

• Star Trek II: Khan haragja a PORT.hu-n (magyarul)