„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Keresztény ünnepek kategória eltávolítva (a HotCattel)
a átrendez
1. sor: 1. sor:
{{Szűz Mária 2}}
{{Szűz Mária 2}}
{{Más|Kisboldogasszony (búcsújáróhely)}}
{{Más|Kisboldogasszony (búcsújáróhely)}}
'''Kisboldogasszony''' egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben [[Szűz Mária]] születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt<ref>http://marianosztrakegyhely.hu/content/ave-regina-2011-5sz-m</ref>.
'''Kisboldogasszony''', [[Szűz Mária]] születésének ünnepe katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Latinul ''Nativitate Beatae Mariae Virginis''. A hagyomány szerint Mária a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett született.<ref>http://marianosztrakegyhely.hu/content/ave-regina-2011-5sz-m</ref>


== Az ünnep kialakulása, története ==
== Az ünnep kialakulása, története ==

A lap 2015. augusztus 15., 10:47-kori változata

Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Latinul Nativitate Beatae Mariae Virginis. A hagyomány szerint Mária a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett született.[1]

Az ünnep kialakulása, története

Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve[2].

A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.

A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.

Népszokások

Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg[2].

Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.

A dióverés kezdetének napja.[3]

A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Birth of Mary
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisboldogasszony témájú médiaállományokat.