„Balatonfűzfő” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
center |
|||
21. sor: | 21. sor: | ||
| KSH kód = 02219 |
| KSH kód = 02219 |
||
}} |
}} |
||
[[File:Fűzfői Öböl - Balatonfűzfő, 2015.08.03.JPG|thumb| |
[[File:Fűzfői Öböl - Balatonfűzfő, 2015.08.03.JPG|thumb|A Fűzfői-öböl]] |
||
'''Balatonfűzfő''' [[város]] [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a [[Balatonalmádi járás]]ban. |
'''Balatonfűzfő''' [[város]] [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a [[Balatonalmádi járás]]ban. |
||
68. sor: | 68. sor: | ||
== Képgaléria == |
== Képgaléria == |
||
<center> |
|||
<gallery> |
<gallery> |
||
Kép:Balatonfűzfő3.jpg |
Kép:Balatonfűzfő3.jpg |
||
74. sor: | 75. sor: | ||
[[File:Fövenystrand - Balatonfűzfő, 2015.08.03.JPG|thumb|Fövenystrand]] |
[[File:Fövenystrand - Balatonfűzfő, 2015.08.03.JPG|thumb|Fövenystrand]] |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
|||
== További információk == |
== További információk == |
A lap 2015. augusztus 7., 19:28-kori változata
Balatonfűzfő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Balatonalmádi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Marton Béla[1] | ||
Irányítószám | 8175 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4610 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 466,38 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″ | |||
Balatonfűzfő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfűzfő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balatonfűzfő város Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.
Fekvése
Balatonfűzfő a Balaton északkeleti csücskén, a Fűzfői-öböl partján fekvő kisváros.
Megközelíthető a 71-es főúton és a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a római korig visszanyúló múlttal rendelkező település. A Máma nevű falu, a település őse, feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma neve egy 990-ben kelt görög nyelvű alapítólevélben szerepel először, mely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába helyezte.
A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztulhatott, mert a mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra datálják. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt temploma, melyet minden valószínűség szerint a tatárjárás után építettek fel.
Máma falu pusztulásáról nincsenek írásos adatok, de Thaly Kálmán: „Dunántúli hadjárat 1707-ben” című könyve alapján állíthatjuk, hogy a XVIII. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. A csatazaj elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 54 évvel későbbi, 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: „A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szt. László tiszteletére szentelt templom mellett létesült.” Tehát ebben az időben még állt a templom egy mellé épített remetelakkal. A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképen már rom, de még a nyugati oromfala is áll. A Jókai utcában található romtemplom napjainkban jeles ünnepségek helyszíne. Az újkori település ezzel a megnyilatkozással is tisztelegni óhajt a középkori Mámának, melyet történelmi elődjének tekint.
A város mai arculata a XX. század első évtizedeiben – a vasútépítést (1909) követően – kezdett kialakulni és formálódik még napjainkban is. Fűzfő története és fejlődése egybeforrt az idetelepített vegyi- és papíriparral. Az ipari jelleg miatt azonban sokáig „rejtve” maradt Balatonfűzfő idegenforgalmi adottsága, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk fürdő- és vitorlásélet alakult ki a településen.
Az ipar jelenléte azonban számos olyan létesítményt is teremtett, melyeket a település saját erejéből nem tudott volna létrehozni. Ide sorolható a művelődés jelentős lehetőségeit biztosító Művelődési Központ, melynek épületét 1940-ben építette a Nitrokémia Ipartelepek Rt. Ugyancsak az ipari vállalat támogatásával jött létre az 1950-es évek közepén a környék egyik legszínvonalasabb sportcentruma, majd a megyei intézmények és vállalatok összefogásával a Balaton Uszoda, amely alkalmas úszóversenyek lebonyolítására is.
Az ipari környezetkárosító hatások visszaszorulásával párhuzamosan megjelentek idegenforgalom kiszolgálását célzó beruházások: vitorláskikötők épültek, elkészült a Balaton-part első téli-nyári bobpályája, újak létesültek és korszerűsödtek a vendéglátóhelyek, körvonalazódik a Balaton-parti sáv kiépítése is, parkokkal, sportpályákkal, sétányokkal – minden itt élő és idelátogató ember számára.
Balatonfűzfőt – 2000. július 1-jei hatállyal – a Magyar Köztársaság Elnöke: Göncz Árpád, Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára várossá nyilvánította.
Nevezetességei
Jézus szíve római katolikus templom, és romtemplom.
Óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a Művelődési Központ szomszédságában.
Balaton Uszoda
Balatoni BOB (BOB²)
"Szelem Erőmű"
Fövenyfürdő Balatonfűzfő
Sport
Balatonfűzfő legnagyobb múlttal rendelkező sportegyesülete a Fűzfői Atlétikai Klub.
Híresség
A településen született Bozay Attila (1939–1999) magyar zeneszerző, citera- és csőrfuvola-játékos.
A településen él Vágfalvi Ottó (1925) festőművész.[forrás?]
Képgaléria
További információk
- ↑ Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)