„Balatonfűzfő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
center
21. sor: 21. sor:
| KSH kód = 02219
| KSH kód = 02219
}}
}}
[[File:Fűzfői Öböl - Balatonfűzfő, 2015.08.03.JPG|thumb|Fűzfői Öböl]]
[[File:Fűzfői Öböl - Balatonfűzfő, 2015.08.03.JPG|thumb|A Fűzfői-öböl]]
'''Balatonfűzfő''' [[város]] [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a [[Balatonalmádi járás]]ban.
'''Balatonfűzfő''' [[város]] [[Veszprém megye|Veszprém megyében]], a [[Balatonalmádi járás]]ban.


68. sor: 68. sor:


== Képgaléria ==
== Képgaléria ==
<center>
<gallery>
<gallery>
Kép:Balatonfűzfő3.jpg
Kép:Balatonfűzfő3.jpg
74. sor: 75. sor:
[[File:Fövenystrand - Balatonfűzfő, 2015.08.03.JPG|thumb|Fövenystrand]]
[[File:Fövenystrand - Balatonfűzfő, 2015.08.03.JPG|thumb|Fövenystrand]]
</gallery>
</gallery>
</center>


== További információk ==
== További információk ==

A lap 2015. augusztus 7., 19:28-kori változata

Balatonfűzfő
Balatonfűzfő címere
Balatonfűzfő címere
Balatonfűzfő zászlaja
Balatonfűzfő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásBalatonalmádi
Jogállásváros
PolgármesterMarton Béla[1]
Irányítószám8175
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség4610 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség466,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 49″, k. h. 18° 02′ 20″
Balatonfűzfő (Veszprém vármegye)
Balatonfűzfő
Balatonfűzfő
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Balatonfűzfő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonfűzfő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Fűzfői-öböl

Balatonfűzfő város Veszprém megyében, a Balatonalmádi járásban.

Fekvése

Balatonfűzfő a Balaton északkeleti csücskén, a Fűzfői-öböl partján fekvő kisváros.

Megközelíthető a 71-es főúton és a Székesfehérvár–Balatonfüred–Tapolca-vasútvonalon.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint a római korig visszanyúló múlttal rendelkező település. A Máma nevű falu, a település őse, feltehetően már a honfoglalás idején is létezett. Máma neve egy 990-ben kelt görög nyelvű alapítólevélben szerepel először, mely szerint István király Mámát a szomszédos településekkel együtt a veszprémvölgyi apácamonostor birtokába helyezte.

A tatárjárás idején, 1242-ben ezt a települést is feldúlták és a temploma is elpusztulhatott, mert a mai romtemplom keletkezési idejét a régészek a XIII. századra datálják. Egy dokumentum szerint 1292-ben már állt Máma Szent László tiszteletére emelt temploma, melyet minden valószínűség szerint a tatárjárás után építettek fel.

Máma falu pusztulásáról nincsenek írásos adatok, de Thaly Kálmán: „Dunántúli hadjárat 1707-ben” című könyve alapján állíthatjuk, hogy a XVIII. század elején, a Rákóczi-szabadságharc idején pusztult el. A csatazaj elmúltával a falu lakói nem telepedtek vissza, bár temploma még állhatott, mert egy 54 évvel későbbi, 1761 augusztusában kelt vörösberényi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a következők olvashatók: „A faluval szomszédos mámai pusztán van remeteség és remete. Távol van az emberektől, bár az esztergomi főegyházmegye engedélyével a Szt. László tiszteletére szentelt templom mellett létesült.” Tehát ebben az időben még állt a templom egy mellé épített remetelakkal. A templom későbbi pusztulásának körülményeiről nincsenek adataink. Az 1928-29-ből származó fényképen már rom, de még a nyugati oromfala is áll. A Jókai utcában található romtemplom napjainkban jeles ünnepségek helyszíne. Az újkori település ezzel a megnyilatkozással is tisztelegni óhajt a középkori Mámának, melyet történelmi elődjének tekint.

A város mai arculata a XX. század első évtizedeiben – a vasútépítést (1909) követően – kezdett kialakulni és formálódik még napjainkban is. Fűzfő története és fejlődése egybeforrt az idetelepített vegyi- és papíriparral. Az ipari jelleg miatt azonban sokáig „rejtve” maradt Balatonfűzfő idegenforgalmi adottsága, jóllehet már az 1920-as évektől kezdődően élénk fürdő- és vitorlásélet alakult ki a településen.

Az ipar jelenléte azonban számos olyan létesítményt is teremtett, melyeket a település saját erejéből nem tudott volna létrehozni. Ide sorolható a művelődés jelentős lehetőségeit biztosító Művelődési Központ, melynek épületét 1940-ben építette a Nitrokémia Ipartelepek Rt. Ugyancsak az ipari vállalat támogatásával jött létre az 1950-es évek közepén a környék egyik legszínvonalasabb sportcentruma, majd a megyei intézmények és vállalatok összefogásával a Balaton Uszoda, amely alkalmas úszóversenyek lebonyolítására is.

Az ipari környezetkárosító hatások visszaszorulásával párhuzamosan megjelentek idegenforgalom kiszolgálását célzó beruházások: vitorláskikötők épültek, elkészült a Balaton-part első téli-nyári bobpályája, újak létesültek és korszerűsödtek a vendéglátóhelyek, körvonalazódik a Balaton-parti sáv kiépítése is, parkokkal, sportpályákkal, sétányokkal – minden itt élő és idelátogató ember számára.

Balatonfűzfőt – 2000. július 1-jei hatállyal – a Magyar Köztársaság Elnöke: Göncz Árpád, Pintér Sándor belügyminiszter javaslatára várossá nyilvánította.

Nevezetességei

Jézus szíve római katolikus templom, és romtemplom.

Óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a Művelődési Központ szomszédságában.

Balaton Uszoda

Balatoni BOB (BOB²)

"Szelem Erőmű"

Fövenyfürdő Balatonfűzfő

Sport

Balatonfűzfő legnagyobb múlttal rendelkező sportegyesülete a Fűzfői Atlétikai Klub.

Híresség

A településen született Bozay Attila (19391999) magyar zeneszerző, citera- és csőrfuvola-játékos.

A településen él Vágfalvi Ottó (1925) festőművész.[forrás?]

Képgaléria

További információk

  1. Balatonfűzfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)