„Jules Ferry” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
| előd3 = |
| előd3 = |
||
| utód3 = |
| utód3 = |
||
| állam4 = |
| állam4 = |
||
| sorszám4 = |
| sorszám4 = |
||
| megnevezés4 = |
| megnevezés4 = |
||
| terminus kezdete4= [[1882]]. [[január 30.]] |
| terminus kezdete4= [[1882]]. [[január 30.]] |
||
| terminus vége4 = [[1882]]. [[július 29.]] |
| terminus vége4 = [[1882]]. [[július 29.]] |
||
| állam5 = |
| állam5 = |
||
| sorszám5 = |
| sorszám5 = |
||
| megnevezés5 = |
| megnevezés5 = |
||
| 54. sor: | 54. sor: | ||
'''Jules François Ferry''' ([[Saint-Dié-des-Vosges]], [[1832]]. [[április 5.]] – [[Párizs]], [[1893]]. [[március 17.]]) francia politikus, ügyvéd, újságíró. A Harmadik Köztársaság 12. és 17. miniszterelnöke volt. |
'''Jules François Ferry''' ([[Saint-Dié-des-Vosges]], [[1832]]. [[április 5.]] – [[Párizs]], [[1893]]. [[március 17.]]) francia politikus, ügyvéd, újságíró. A Harmadik Köztársaság 12. és 17. miniszterelnöke volt. |
||
==Pályafutása== |
==Pályafutása== |
||
Apja ügyvéd volt, és ő is jogot tanult Párizsban. Bírósági ügyvéd lett, de hamarosan az újságírás felé fordult. A La Presse-ben és a Le Temps-ban írt cikkeivel vált ismertté. Amikor a Le Temps szerkesztője lett, cikksorozatban bírálta a párizsi városigazgatást, amelynek élén Seine megye [[prefektus]]a, [[Georges Eugène Haussmann]] állt. |
Apja ügyvéd volt, és ő is jogot tanult Párizsban. Bírósági ügyvéd lett, de hamarosan az újságírás felé fordult. A La Presse-ben és a Le Temps-ban írt cikkeivel vált ismertté. Amikor a Le Temps szerkesztője lett, cikksorozatban bírálta a párizsi városigazgatást, amelynek élén Seine megye [[prefektus]]a, [[Georges Eugène Haussmann]] állt. |
||
A lap 2015. augusztus 7., 09:44-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Jules Ferry | |
 | |
| Franciaország miniszterelnöke, közoktatási és kulturális minisztere | |
| Hivatali idő 1880. szeptember 23. – 1881. november 10. | |
| Előd | Charles de Freycinet |
| Utód | Léon Gambetta |
| Franciaország miniszterelnöke. | |
| Hivatali idő 1883. február 21. – 1885. március 30. | |
| közoktatási és kulturális miniszter | |
| Hivatali idő 1879. február 4. – 1881. november 10. | |
| Hivatali idő 1882. január 30. – 1882. július 29. | |
| Hivatali idő 1883. február 21. – 1883. november 20. | |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | porosz–francia háború |
| Született | 1832. április 5. Saint-Dié-des-Vosges |
| Elhunyt | 1893. március 17. (60 évesen) Párizs |
| Sírhely | Right Bank Cemetery, Saint-Dié-des-Vosges |
| Párt | mérsékelt köztársaságpárti |
| Szülei | Charles-Édouard Ferry |
| Házastársa | Eugénie Risler (1875. október 23. – ) |
| Foglalkozás | jogász |
| Iskolái |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jules Ferry témájú médiaállományokat. | |
Jules François Ferry (Saint-Dié-des-Vosges, 1832. április 5. – Párizs, 1893. március 17.) francia politikus, ügyvéd, újságíró. A Harmadik Köztársaság 12. és 17. miniszterelnöke volt.
Pályafutása
Apja ügyvéd volt, és ő is jogot tanult Párizsban. Bírósági ügyvéd lett, de hamarosan az újságírás felé fordult. A La Presse-ben és a Le Temps-ban írt cikkeivel vált ismertté. Amikor a Le Temps szerkesztője lett, cikksorozatban bírálta a párizsi városigazgatást, amelynek élén Seine megye prefektusa, Georges Eugène Haussmann állt.
1865-től a prefektusok hatalma ellen, és a francia települések, városok nagyobb önállóságáért kampányolt. A települések szabadságát pártoló gondolatait Lausanne-ban is kifejtette a Béke és szabadság nemzetközi ligájának kongresszusán 1869-ben. Szintén abban az évben Seine megye egyik képviselője lett a törvényhozó testületben, ahol a baloldalon ülésezett. Más ellenzéki vezetőkhöz csatlakozva támadta III. Napóleon politikáját. Több képviselővel együtt azt kérte, hogy oszlassák fel a törvényhozó testületet, mert már nem képviseli az ország lakosságának többségét. Emiatt heves személyes vitája támadt Émile Ollivier-vel.
- ↑ https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/UD/FRAN_IR_001514/Q959708, 2022. szeptember 3.