„I. Zsigmond lengyel király” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
→‎Uralkodása: Pirosakról - kékekre + zöldekről kékekre
a
a (→‎Uralkodása: Pirosakról - kékekre + zöldekről kékekre)
 
===Uralkodása===
[[Adó]] és [[monetáris politika|monetáris]] reformjai ellenére gyakran összeütközésbe került a lengyel országgyűléssel a királyi hatalom kiterjesztése miatt.<ref name=uralkodok/> Az országgyűlés követelésére [[1512]]-ben feleségül vette a magyar Szapolyai István nádor leányát, [[Szapolyai Borbála lengyel királyné|Szapolyai Borbálát]], hogy biztosítsa a védelmi szövetséget, és örököst nemzzen.<ref name=uralkodok/> A fenyegető török veszéllyel szemben kezdetben bátyjával, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlóval]] és a magyar rendekkel akart védő- és támadószövetségre lépni, ez is hozzávezetett a házassághoz. A frigyből nem született fiú utód, és Borbála már [[1515]]-ben meghalt.<ref name=uralkodok/> Még ugyanez évben a [[pozsony]]i találkozón [[I. Miksa német-római császár]]ral kötött szerződést, és az ő ajánlására vette feleségül [[1518]]-ban Bona Sforza milánói hercegnőt.
 
A Moszkvai Nagyfejedelemség elleni háborúban [[1514]]-ben elvesztette [[Szmolenszk]]et. Zsigmond serege, amelyet fő tanácsadója és parancsnoka Jan Tarnowski vezetett, [[1521]]-ben legyőzte a [[Kelet-Poroszország]]ot hatalma alatt tartó [[Német Lovagrend]]et.<ref name=uralkodok/> [[1525]]-ben a Lovagrend nagymestere, [[Brandenburgi Albert]] evangélikus vallásra tért át, és vállalta, hogy [[hűbéresküfeudum|hűbér]]tesküt tesz Zsigmondnak, ha megkapja Poroszország világi hercegségének címét.<ref name=uralkodok/> Ezután Albert feloszlatta a rendet, és a Porosz Hercegség lengyel fennhatóság alá került.<ref name=uralkodok/> [[1529]]-ben utolsó [[Piast-dinasztia|Piast-ház]]i hercegének halála után a [[Mazóvia|Mazóviai Hercegséget]] Lengyelországhoz csatolta.<ref name=uralkodok/>
 
Bátyja, II. Ulászló halála után [[1516]]-ban a kiskorú [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] egyik gyámja lett, akinek [[1526]]-ban a mohácsi csata előtt néhány ezer zsoldost küldött segítségül. A [[mohácsi csata]] után mint békeközvetítő fáradozott [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] és Szapolyai János között, majd a menekülő Szapolyainak [[1528]]-ban menedéket nyújtott a lengyelországi [[TarnowTarnów]] várában. Később feleségül adta hozzá [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella]] nevű leányát ([[1539]]).
 
[[1531]]-ben moldvai csapatok támadták meg országát, de Tarnowski, aki leverte őket a [[obertini csata|obertini csatában]].<ref name=uralkodok/> A Szapolyai oldalán hadakozó [[IV. Péter moldvai fejedelem]] így vereséget szenvedett.
[[1535]]-ben Tarnowski a Moszkvai Nagyfejedelemség csapatai felett aratott győzelmet, ily módon biztosítva Lengyelország keleti határait.<ref name=uralkodok/>
 
Megreformálta a lengyel jogrendet és a [[közigazgatás]]t. A királyi hatalom megerősítésére irányuló pénzügyi és hadi reformjai azonban a lengyel nemesség ellenállásán meghiúsultak. Olasz [[művészet]]eket hozatott [[Krakkó]]ba, s ezzel döntő szerepet játszott az itáliai reneszánsz meghonosításában.<ref name=uralkodok/> Bár hithű [[Római katolikus egyház|katolikus]] volt, vallási türelmet gyakorolt az [[ortodox kereszténység|ortodox]] keresztények iránt, és királyi védelemben részesítette a zsidókat.<ref name=uralkodok/> Kezdetben élénken ellenőrizte a [[evangélikus kereszténység|lutheránus]] ([[evangélikus]]) vallást, később azonban beletörődött a [[reformáció]] lengyelországi térhódításába.<ref name=uralkodok/>
 
[[1548]]. [[április 1.|április 1-jén]] [[Krakkó]]ban halt meg. A trónon fia, az [[1530]]-ban társkirállyá választott<ref name=uralkodok/> [[II. Zsigmond Ágost lengyel király|II. Zsigmond Ágost]] követte, de helyette Bona Sforza özvegy királyné ragadta magához az uralmat, és egészen [[1556]]-ig ő irányította az ügyeket.
52 135

szerkesztés

Navigációs menü