„Kollázs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
== Kollázs a képzőművészetben == |
== Kollázs a képzőművészetben == |
||
Művészeti alkotás, amelyet [[papír]], [[fénykép]], [[textil]], [[Fa (anyag)|fa]], [[fém]] vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. Ez a technika a [[kubizmus|kubisták]], személy szerint főleg [[Georges Braque]] és [[Pablo Picasso]] alkotásai nyomán vált népszerűvé, s mintegy előkészítette az utat az [[assemblage]] műfajának a [[szobrászat]] felé közelítő módszerei számára. A technikát a [[dadaizmus|dadaisták]] a [[szürrealizmus|szürrealisták]] is gyakran használták. Az alkalmazó művészek közül jól ismert [[Max Ernst]] és [[Kurt Schwitters]]. |
Művészeti alkotás, amelyet [[papír]], [[fénykép]], [[textil]], [[Fa (anyag)|fa]], [[Fémek|fém]] vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. Ez a technika a [[kubizmus|kubisták]], személy szerint főleg [[Georges Braque]] és [[Pablo Picasso]] alkotásai nyomán vált népszerűvé, s mintegy előkészítette az utat az [[assemblage]] műfajának a [[szobrászat]] felé közelítő módszerei számára. A technikát a [[dadaizmus|dadaisták]], a [[szürrealizmus|szürrealisták]] is gyakran használták. Az alkalmazó művészek közül jól ismert [[Max Ernst]] és [[Kurt Schwitters]]. |
||
Hazai [[ |
Hazai [[Képzőművészet|képzőművészek]] is széles körben használják e ma már megszokottá vált alkotói módszert. Az elsők között [[Kassák Lajos]], [[Bálint Endre]], [[Korniss Dezső]], [[Kepes György]] munkásságában jelenik meg. A kortársak közül többek között [[Bogdándy Szultán Zoltán]], [[Harasztÿ István]], [[Horkay István]], [[El Kazovszkij]], [[FeLugossy László]], [[Móder Rezső]], [[Szlávics László (szobrász, 1927–1991)|id. Szlávics László]], [[Vojnich Erzsébet]], [[ef Zámbó István]], [[Wahorn András]] alkalmazzák e módszert, vagy az abból „kinőtt” [[assemblage]] technikát. |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2015. július 29., 13:08-kori változata
A kollázs (a magyar szó a francia collage[1] kiejtés szerinti átírása) olyan – általában művészi – alkotás, amely valamilyen felületen több dolog (fénykép, újságcikk, levél, egyéb tárgyak stb.) csoportos felragasztásából áll.
Kollázs az irodalomban
A köznapi életből vett szövegek (pld. élőbeszéd, újsághír) beillesztése a szépirodalmi alkotásba, illetve ezekből a szövegekből összeállított mű.
Kollázs a képzőművészetben
Művészeti alkotás, amelyet papír, fénykép, textil, fa, fém vagy más egyéb anyagok darabjaiból illesztenek össze. Ez a technika a kubisták, személy szerint főleg Georges Braque és Pablo Picasso alkotásai nyomán vált népszerűvé, s mintegy előkészítette az utat az assemblage műfajának a szobrászat felé közelítő módszerei számára. A technikát a dadaisták, a szürrealisták is gyakran használták. Az alkalmazó művészek közül jól ismert Max Ernst és Kurt Schwitters.
Hazai képzőművészek is széles körben használják e ma már megszokottá vált alkotói módszert. Az elsők között Kassák Lajos, Bálint Endre, Korniss Dezső, Kepes György munkásságában jelenik meg. A kortársak közül többek között Bogdándy Szultán Zoltán, Harasztÿ István, Horkay István, El Kazovszkij, FeLugossy László, Móder Rezső, id. Szlávics László, Vojnich Erzsébet, ef Zámbó István, Wahorn András alkalmazzák e módszert, vagy az abból „kinőtt” assemblage technikát.
Források
- Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 3. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1979. 370. o. ISBN 963-09-1423-9
- Művészeti kislexikon. Budapest : Fiesta és Saxum Kft., 1998. Kollázs l. 111. o. ISBN 963-9084-28-X
- Forgács Éva: Kollázs és montázs. Műhelytitkok sorozat. Corvina Kiadó, Budapest, 1976. ISBN 963-13-0201-6
Jegyzetek
- ↑ Collage magyar jelentései: (fel)ragasztás; enyvezés (papíré)