„Henry (mértékegység)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Definíció: mértékegységként kis té |
a Mértékegységek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
A henry fizikai dimenziói a következő: <math>1 \ H = 1 \ kg \cdot m^2 \cdot s^{-2} \cdot A^{-2} </math> |
A henry fizikai dimenziói a következő: <math>1 \ H = 1 \ kg \cdot m^2 \cdot s^{-2} \cdot A^{-2} </math> |
||
[[Kategória:Mértékegységek]] |
A lap 2015. július 27., 04:49-kori változata
A Henry (jele: H) leggyakrabban a fizikában és elektronikában használatos mértékegység. Nevét az amerikai fizikusról Joseph Henry-ről (1797–1878) kapta aki felfedezte az induktivitást amit vele párhuzamosan és függetlenül Michael Faraday (1791–1867) is felfedezett.
Az induktivitás (L) mértékét Henry-ben (H), millihenryben (mH), vagy mikrohenryben (μH) fejezik ki.
Az induktivitás a tekercs D átmérőjétől, n menetszámától, valamint az esetleges vasmag mágneses premabilitásától függ. Az induktivitást lényegesen befolyásolja még a tekercselés módja valamint az árnyékolás is. Hatással lehet rá a huzal milyensége, ellenállása a huzal szigetelésének vastagsága, valamint a bőrhatás is. A gyakorlatban a sok tényező következtében lehetetlen tetszőleges pontossággal megadni az induktivitást viszont értékére többé-kevésbé pontos közelítő értéket kaphatunk.
Ez a gyakorlatban nagy hátrány mivel bizonyos áramköröknél, mint a rezgőkörök esetében az induktivitás pontos beállítása szükséges. Az induktivitás pontos beállítására a legegyszerűbben az úgynevezett állítható induktort alkalmazzák.
Definíció
Ha egy áramkörön átfolyó áram változásának sebessége 1 amper per szekundum, és az így keletkező elektromotoros erő 1 volt, akkor az áramkör induktanciája pontosan 1 herny.
ahol
- A = amper,
- C = coulomb,
- F = farad,
- J = joule,
- kg = kilogramm,
- m = méter,
- s = másodperc,
- Wb = weber,
- T = tesla,
- V = volt,
- Hz = hertz
- Ω = ohm.
A henry fizikai dimenziói a következő: