„Butovói kivégzőhely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
Az áldozatok pontos számát nem lehet megállapítani, mert csak kevés adat került nyilvánosságra.<ref name="memorial">{{cite book | author = | coauthors = | title=Бутовский полигон. 1937—1938. Книга памяти жертв политических репрессий | year =1997–2003 | editor = | pages = | chapter = | volume = 1-7| chapterurl = | publisher =[[Memorial]] | location =Moscow | isbn= | url = | format = | accessdate = |language= orosz}}</ref> Egyes források 10 és 14 ezer közé teszik a Kommunarka területén meggyilkoltak számát, míg a Butovóban kivégzettekét 20 765-re.<ref name="ross_gaz">{{cite journal | author =Vladimir Kuzmin |date=31 October 2007 |title=Поминальная молитва; Владимир Путин посетил Бутовский полигон, где похоронены жертвы массовых расстрелов | journal =[[Rossiyskaya Gazeta]] | volume = | issue =4506 | pages = | id = | url =http://www.rg.ru/2007/10/31/putin.html | accessdate =2011-10-18 |language=ru}}</ref>, az utóbbi szám csak az 1937. augusztus 1. és 1938. október 19. között meggyilkoltakat foglalja magába.<ref name="memorial"/> Állítólag a legtöbb áldozatot 1938. február 28-a követelt, mikor 562 embert gyilkoltak meg.<ref name="ross_gaz"/> A területet később a KGB is erősen őrizte, majd az orosz titkosrendőrség vette át ezt a feladatot, egészen 1995-ig, amikor a telket az orosz ortodox egyház vásárolta meg. |
Az áldozatok pontos számát nem lehet megállapítani, mert csak kevés adat került nyilvánosságra.<ref name="memorial">{{cite book | author = | coauthors = | title=Бутовский полигон. 1937—1938. Книга памяти жертв политических репрессий | year =1997–2003 | editor = | pages = | chapter = | volume = 1-7| chapterurl = | publisher =[[Memorial]] | location =Moscow | isbn= | url = | format = | accessdate = |language= orosz}}</ref> Egyes források 10 és 14 ezer közé teszik a Kommunarka területén meggyilkoltak számát, míg a Butovóban kivégzettekét 20 765-re.<ref name="ross_gaz">{{cite journal | author =Vladimir Kuzmin |date=31 October 2007 |title=Поминальная молитва; Владимир Путин посетил Бутовский полигон, где похоронены жертвы массовых расстрелов | journal =[[Rossiyskaya Gazeta]] | volume = | issue =4506 | pages = | id = | url =http://www.rg.ru/2007/10/31/putin.html | accessdate =2011-10-18 |language=ru}}</ref>, az utóbbi szám csak az 1937. augusztus 1. és 1938. október 19. között meggyilkoltakat foglalja magába.<ref name="memorial"/> Állítólag a legtöbb áldozatot 1938. február 28-a követelt, mikor 562 embert gyilkoltak meg.<ref name="ross_gaz"/> A területet később a KGB is erősen őrizte, majd az orosz titkosrendőrség vette át ezt a feladatot, egészen 1995-ig, amikor a telket az orosz ortodox egyház vásárolta meg. |
||
== Nevesebb magyar áldozatok<ref> [http://www.martyr.ru/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=4]</ref> == |
== Nevesebb magyar áldozatok<ref> [http://www.martyr.ru/index.php?option=com_wrapper&view=wrapper&Itemid=4 Butovói kivégzőhely – Az orosz Golgota A szent újvértanúk és az oroszországi hitvallók temploma]</ref> == |
||
* [[Bajáki Ferenc]] |
* [[Bajáki Ferenc]] |
||
* [[Barta Sándor]] |
* [[Barta Sándor]] |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
* [[Jankovics Lajos]]<ref> {{cite web |url=http://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=17007 |title= A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 - Jankovics Lajos|accessdate= 2015-07-25|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=|publisher= |pages=}}</ref> |
* [[Jankovics Lajos]]<ref> {{cite web |url=http://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=17007 |title= A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 - Jankovics Lajos|accessdate= 2015-07-25|author= |last= |first= |authorlink= |coauthors= |date= |year= |month= |format= |work=|publisher= |pages=}}</ref> |
||
* [[Karikás Frigyes]] |
* [[Karikás Frigyes]] |
||
* [[Kelen József (mérnök)|Kelen József]]<ref> [http://energymuseum.ru/whois/?item=50] </ref> |
* [[Kelen József (mérnök)|Kelen József]]<ref> [http://energymuseum.ru/whois/?item=50 Az energia múzeuma – Villamos energetika Oroszországban és külföldön Információs tájékoztató portál] </ref> |
||
* [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] |
* [[Kun Béla (népbiztos)|Kun Béla]] |
||
* [[Landler Ernő]]<ref> [http://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=9969 A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Landler Ernő] </ref> |
* [[Landler Ernő]]<ref> [http://www.sakharov-center.ru/asfcd/martirolog/?t=page&id=9969 A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Landler Ernő] </ref> |
||
A lap 2015. július 26., 16:24-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A butovói lőtér (oroszul Бутовский полигон) Moszkva egyik kerületében (Yuzhnoye Butovo) elhelyezkedő terület, ahol több mint 20 ezer politikai foglyot lőttek agyon a Sztálin által kezdeményezett tisztogatások idején (1934–1938), illetve 1938 és 1953 között. Az áldozatok között volt többek közt Kun Béla, Pogány József, és Karikás Frigyes is. A térség ma az orosz ortodox egyház tulajdonában van, 1995-ben itt építették fel az Orosz Újjászületés Emléktemplomot.
Története
A 19. századig a terület a Kosmodemyanskoye Drozhino nevezetű település alá tartozott, először 1568-ban jegyezték fel, ekkor egy helyi bojár, Fjodor Drozhin tulajdona volt. 1889-ben a tulajdonos, N. M. Solovov ménest alakított ki, és egy hatalmas lóversenypályát is építtetett, egyik leszármazottja, I. I. Zimin azonban a telket az bolsevikoknak adományozta, cserébe elhagyhatta az országot. Ekkortájt lett a Vörös Hadsereg tulajdona.[1]
Az 1920-as években a terület tulajdonjogát az OGPU-nak engedték át, 1935-ben az NKVD lőterévé alakították át. A megmaradt kommunarkai területen szovhozt hoztak létre, illetve Jagodának volt itt dácsája.
A Nagy Tisztogatás idején
A sztálini tisztogatások idején a Moszkvához közeli temetők a nagyszámú áldozat miatt elégtelennek bizonyultak. Emiatt 1936 végén mind a lőteret, mind pedig a kommunarkai szovhoz területét „Speciális Objektummá”, azaz, az NKVD titkos kivégzőhelyévé alakítottak át.
Az áldozatok pontos számát nem lehet megállapítani, mert csak kevés adat került nyilvánosságra.[2] Egyes források 10 és 14 ezer közé teszik a Kommunarka területén meggyilkoltak számát, míg a Butovóban kivégzettekét 20 765-re.[3], az utóbbi szám csak az 1937. augusztus 1. és 1938. október 19. között meggyilkoltakat foglalja magába.[2] Állítólag a legtöbb áldozatot 1938. február 28-a követelt, mikor 562 embert gyilkoltak meg.[3] A területet később a KGB is erősen őrizte, majd az orosz titkosrendőrség vette át ezt a feladatot, egészen 1995-ig, amikor a telket az orosz ortodox egyház vásárolta meg.
Nevesebb magyar áldozatok[4]
- Bajáki Ferenc
- Barta Sándor
- Boross László
- Hajdu Pál[5]
- Haubrich József[6]
- Jancsik Ferenc
- Jankovics Lajos[7]
- Karikás Frigyes
- Kelen József[8]
- Kun Béla
- Landler Ernő[9]
- Lengyel Gyula[10]
- Magyar Lajos[11]
- Matusán Béla
- Pogány József
- Sugár Tivadar[12]
- Vágó Béla
Források
- ↑ Л. Головкова, Спецобъект «Бутовский полигон» (история, документы, воспоминания)
- ↑ a b Бутовский полигон. 1937—1938. Книга памяти жертв политических репрессий (orosz nyelven). Moscow: Memorial (1997–2003)
- ↑ a b Vladimir Kuzmin (2007. október 31.). „Поминальная молитва; Владимир Путин посетил Бутовский полигон, где похоронены жертвы массовых расстрелов” (orosz nyelven). Rossiyskaya Gazeta (4506). (Hozzáférés: 2011. október 18.)
- ↑ Butovói kivégzőhely – Az orosz Golgota A szent újvértanúk és az oroszországi hitvallók temploma
- ↑ A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Hajdu Pál
- ↑ A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Haubrich József
- ↑ A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 - Jankovics Lajos. (Hozzáférés: 2015. július 25.)
- ↑ Az energia múzeuma – Villamos energetika Oroszországban és külföldön Információs tájékoztató portál
- ↑ A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Landler Ernő
- ↑ A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Lengyel Gyula
- ↑ A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Magyar Lajos
- ↑ A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Sugár Tivadar
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Butovo fire range című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
