„Kuang-hszü kínai császár” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Kuang Hszü''' ([[1871]]. [[augusztus 14.]] – [[1908]]. [[november 14.]]) kínai császár [[1875]]-től haláláig. Hosszú uralma alatt édesanyja, [[Csu Hszi]] kormányzott, és megkadályozta hogy a császár korszerűsítse országát. |
'''Kuang Hszü''' ([[1871]]. [[augusztus 14.]] – [[1908]]. [[november 14.]]) kínai császár [[1875]]-től haláláig. Hosszú uralma alatt édesanyja, [[Csu Hszi]] kormányzott, és megkadályozta hogy a császár korszerűsítse országát. |
||
Kuang Hszü [[Tung Cse]] császár unokatestvéreként született, és Tung Cse halála után Kuang Hszüt édesanyja, Csu Hszi juttatta a trónra. (A mindössze 4 éves új császár helyett édesanyja ellenőrizte a kormányzatot. Bár Kuang Hszü édesapja, [[Ji Hszüan]] is élt, mégsem ő lett az új uralkodó.) Kuang Hszü [[1887]]-ben lett nagykorú, de további két évet kellett várni, hogy kezébe vehesse a kormányzást. Csu Hszi ennek ellenére továbbra is kezében tartotta a fő hatalmat megőrizve politikai befolyását. |
Kuang Hszü [[Tung Cse]] császár unokatestvéreként született, és Tung Cse halála után Kuang Hszüt édesanyja, Csu Hszi juttatta a trónra. (A mindössze 4 éves új császár helyett édesanyja ellenőrizte a kormányzatot. Bár Kuang Hszü édesapja, [[Ji Hszüan]] is élt, mégsem ő lett az új uralkodó.) Kuang Hszü [[1887]]-ben lett nagykorú, de további két évet kellett várni, hogy kezébe vehesse a kormányzást. Csu Hszi ennek ellenére továbbra is kezében tartotta a fő hatalmat megőrizve politikai befolyását.<ref name=uralkodok>Uralkodók és dinasztiák, 400. oldal</ref> |
||
[[1898]]-ban Kuang Hszü végre megpróbálta érvényesíteni jogait: „a reform száz napja” néven ismertté vált időszak alatt haladónak tartott gondolkodókkal körülvéve reforrendeletek egész sorát adta ki. Tevékenysége a konzervatív tisztviselők ellenállásába ütközött, [[Jung-lu]] császári főparancsnok (1836–1903) pedig házi őrizetbe vette a császárt a saját palotájában elhíresztelve, hogy halálos beteg. A külföldi hatalmak nyomatékosított nemtetszése megmentette ugyan a császár életét, de Kuang Hszü ismét bábbá vált a édesanyja kezében. |
[[1898]]-ban Kuang Hszü végre megpróbálta érvényesíteni jogait: „a reform száz napja” néven ismertté vált időszak alatt haladónak tartott gondolkodókkal körülvéve reforrendeletek egész sorát adta ki. Tevékenysége a konzervatív tisztviselők ellenállásába ütközött, [[Jung-lu]] császári főparancsnok (1836–1903) pedig házi őrizetbe vette a császárt a saját palotájában elhíresztelve, hogy halálos beteg. A külföldi hatalmak nyomatékosított nemtetszése megmentette ugyan a császár életét, de Kuang Hszü ismét bábbá vált a édesanyja kezében.<ref name=uralkodok/> |
||
Amikor 1908. november 15-én elhunyt az idős Csu Hszi, bejelentették, hogy Kuang Hszü is egy nappal ezelőtt távozott az élők sorából. Igazolt, hogy a császár valóban betegeskedett ekkoriban, egyik utolsó intézkedéseként pedig unokaöccsét jelölte meg örököseként (a későbbi [[Pu-ji]] császárt) – ennek ellenére a halálának időpontját körüllengő kérdéskör napjainkig sincs kellően tisztázva. |
Amikor 1908. november 15-én elhunyt az idős Csu Hszi, bejelentették, hogy Kuang Hszü is egy nappal ezelőtt távozott az élők sorából. Igazolt, hogy a császár valóban betegeskedett ekkoriban, egyik utolsó intézkedéseként pedig unokaöccsét jelölte meg örököseként (a későbbi [[Pu-ji]] császárt) – ennek ellenére a halálának időpontját körüllengő kérdéskör napjainkig sincs kellően tisztázva.<ref name=uralkodok/> |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2015. július 25., 12:30-kori változata
Kuang Hszü (1871. augusztus 14. – 1908. november 14.) kínai császár 1875-től haláláig. Hosszú uralma alatt édesanyja, Csu Hszi kormányzott, és megkadályozta hogy a császár korszerűsítse országát.
Kuang Hszü Tung Cse császár unokatestvéreként született, és Tung Cse halála után Kuang Hszüt édesanyja, Csu Hszi juttatta a trónra. (A mindössze 4 éves új császár helyett édesanyja ellenőrizte a kormányzatot. Bár Kuang Hszü édesapja, Ji Hszüan is élt, mégsem ő lett az új uralkodó.) Kuang Hszü 1887-ben lett nagykorú, de további két évet kellett várni, hogy kezébe vehesse a kormányzást. Csu Hszi ennek ellenére továbbra is kezében tartotta a fő hatalmat megőrizve politikai befolyását.[1]
1898-ban Kuang Hszü végre megpróbálta érvényesíteni jogait: „a reform száz napja” néven ismertté vált időszak alatt haladónak tartott gondolkodókkal körülvéve reforrendeletek egész sorát adta ki. Tevékenysége a konzervatív tisztviselők ellenállásába ütközött, Jung-lu császári főparancsnok (1836–1903) pedig házi őrizetbe vette a császárt a saját palotájában elhíresztelve, hogy halálos beteg. A külföldi hatalmak nyomatékosított nemtetszése megmentette ugyan a császár életét, de Kuang Hszü ismét bábbá vált a édesanyja kezében.[1]
Amikor 1908. november 15-én elhunyt az idős Csu Hszi, bejelentették, hogy Kuang Hszü is egy nappal ezelőtt távozott az élők sorából. Igazolt, hogy a császár valóban betegeskedett ekkoriban, egyik utolsó intézkedéseként pedig unokaöccsét jelölte meg örököseként (a későbbi Pu-ji császárt) – ennek ellenére a halálának időpontját körüllengő kérdéskör napjainkig sincs kellően tisztázva.[1]
Jegyzetek
Forrás
- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4
Lásd még
Előző uralkodó: Tung Cse |
|
Következő uralkodó: Hszüan Tung |