„Kuang-hszü kínai császár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2015. július 25., 12:30-kori változata

Kuang Hszü (1871. augusztus 14. – 1908. november 14.) kínai császár 1875-től haláláig. Hosszú uralma alatt édesanyja, Csu Hszi kormányzott, és megkadályozta hogy a császár korszerűsítse országát.

Kuang Hszü Tung Cse császár unokatestvéreként született, és Tung Cse halála után Kuang Hszüt édesanyja, Csu Hszi juttatta a trónra. (A mindössze 4 éves új császár helyett édesanyja ellenőrizte a kormányzatot. Bár Kuang Hszü édesapja, Ji Hszüan is élt, mégsem ő lett az új uralkodó.) Kuang Hszü 1887-ben lett nagykorú, de további két évet kellett várni, hogy kezébe vehesse a kormányzást. Csu Hszi ennek ellenére továbbra is kezében tartotta a fő hatalmat megőrizve politikai befolyását.^[1]

1898-ban Kuang Hszü végre megpróbálta érvényesíteni jogait: „a reform száz napja” néven ismertté vált időszak alatt haladónak tartott gondolkodókkal körülvéve reforrendeletek egész sorát adta ki. Tevékenysége a konzervatív tisztviselők ellenállásába ütközött, Jung-lu császári főparancsnok (1836–1903) pedig házi őrizetbe vette a császárt a saját palotájában elhíresztelve, hogy halálos beteg. A külföldi hatalmak nyomatékosított nemtetszése megmentette ugyan a császár életét, de Kuang Hszü ismét bábbá vált a édesanyja kezében.^[1]

Amikor 1908. november 15-én elhunyt az idős Csu Hszi, bejelentették, hogy Kuang Hszü is egy nappal ezelőtt távozott az élők sorából. Igazolt, hogy a császár valóban betegeskedett ekkoriban, egyik utolsó intézkedéseként pedig unokaöccsét jelölte meg örököseként (a későbbi Pu-ji császárt) – ennek ellenére a halálának időpontját körüllengő kérdéskör napjainkig sincs kellően tisztázva.^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Uralkodók és dinasztiák, 400. oldal

Forrás

Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4

Lásd még

A Ming-dinasztia családfája

Előző uralkodó:
Tung Cse

Kínai császár
1875 – 1908

Következő uralkodó:
Hszüan Tung

[uralkodok-1] Uralkodók és dinasztiák, 400. oldal

[1]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 '''Kuang Hszü''' ([[1871]]. [[augusztus 14.]] – [[1908]]. [[november 14.]]) kínai császár [[1875]]-től haláláig. Hosszú uralma alatt édesanyja, [[Csu Hszi]] kormányzott, és megkadályozta hogy a császár korszerűsítse országát.
-Kuang Hszü [[Tung Cse]] császár unokatestvéreként született, és Tung Cse halála után Kuang Hszüt édesanyja, Csu Hszi juttatta a trónra. (A mindössze 4 éves új császár helyett édesanyja ellenőrizte a kormányzatot. Bár Kuang Hszü édesapja, [[Ji Hszüan]] is élt, mégsem ő lett az új uralkodó.) Kuang Hszü [[1887]]-ben lett nagykorú, de további két évet kellett várni, hogy kezébe vehesse a kormányzást. Csu Hszi ennek ellenére továbbra is kezében tartotta a fő hatalmat megőrizve politikai befolyását.
+Kuang Hszü [[Tung Cse]] császár unokatestvéreként született, és Tung Cse halála után Kuang Hszüt édesanyja, Csu Hszi juttatta a trónra. (A mindössze 4 éves új császár helyett édesanyja ellenőrizte a kormányzatot. Bár Kuang Hszü édesapja, [[Ji Hszüan]] is élt, mégsem ő lett az új uralkodó.) Kuang Hszü [[1887]]-ben lett nagykorú, de további két évet kellett várni, hogy kezébe vehesse a kormányzást. Csu Hszi ennek ellenére továbbra is kezében tartotta a fő hatalmat megőrizve politikai befolyását.<ref name=uralkodok>Uralkodók és dinasztiák, 400. oldal</ref>
-[[1898]]-ban Kuang Hszü végre megpróbálta érvényesíteni jogait: „a reform száz napja” néven ismertté vált időszak alatt haladónak tartott gondolkodókkal körülvéve reforrendeletek egész sorát adta ki. Tevékenysége a konzervatív tisztviselők ellenállásába ütközött, [[Jung-lu]] császári főparancsnok (1836–1903) pedig házi őrizetbe vette a császárt a saját palotájában elhíresztelve, hogy halálos beteg. A külföldi hatalmak nyomatékosított nemtetszése megmentette ugyan a császár életét, de Kuang Hszü ismét bábbá vált a édesanyja kezében.
+[[1898]]-ban Kuang Hszü végre megpróbálta érvényesíteni jogait: „a reform száz napja” néven ismertté vált időszak alatt haladónak tartott gondolkodókkal körülvéve reforrendeletek egész sorát adta ki. Tevékenysége a konzervatív tisztviselők ellenállásába ütközött, [[Jung-lu]] császári főparancsnok (1836–1903) pedig házi őrizetbe vette a császárt a saját palotájában elhíresztelve, hogy halálos beteg. A külföldi hatalmak nyomatékosított nemtetszése megmentette ugyan a császár életét, de Kuang Hszü ismét bábbá vált a édesanyja kezében.<ref name=uralkodok/>
-Amikor 1908. november 15-én elhunyt az idős Csu Hszi, bejelentették, hogy Kuang Hszü is egy nappal ezelőtt távozott az élők sorából. Igazolt, hogy a császár valóban betegeskedett ekkoriban, egyik utolsó intézkedéseként pedig unokaöccsét jelölte meg örököseként (a későbbi [[Pu-ji]] császárt) – ennek ellenére a halálának időpontját körüllengő kérdéskör napjainkig sincs kellően tisztázva.
+Amikor 1908. november 15-én elhunyt az idős Csu Hszi, bejelentették, hogy Kuang Hszü is egy nappal ezelőtt távozott az élők sorából. Igazolt, hogy a császár valóban betegeskedett ekkoriban, egyik utolsó intézkedéseként pedig unokaöccsét jelölte meg örököseként (a későbbi [[Pu-ji]] császárt) – ennek ellenére a halálának időpontját körüllengő kérdéskör napjainkig sincs kellően tisztázva.<ref name=uralkodok/>
 == Jegyzetek ==