Kuang-hszü kínai császár

Kuang Hszü (1871. augusztus 14. – 1908. november 14.) kínai császár 1875-től haláláig. Hosszú uralma alatt édesanyja, Csu Hszi kormányzott, és megkadályozta hogy a császár korszerűsítse országát.

Kuang Hszü Tung Cse császár unokatestvéreként született, és Tung Cse halála után Kuang Hszüt édesanyja, Csu Hszi juttatta a trónra. (A mindössze 4 éves új császár helyett édesanyja ellenőrizte a kormányzatot. Bár Kuang Hszü édesapja, Ji Hszüan is élt, mégsem ő lett az új uralkodó.) Kuang Hszü 1887-ben lett nagykorú, de további két évet kellett várni, hogy kezébe vehesse a kormányzást. Csu Hszi ennek ellenére továbbra is kezében tartotta a fő hatalmat megőrizve politikai befolyását.

1898-ban Kuang Hszü végre megpróbálta érvényesíteni jogait: „a reform száz napja” néven ismertté vált időszak alatt haladónak tartott gondolkodókkal körülvéve reforrendeletek egész sorát adta ki. Tevékenysége a konzervatív tisztviselők ellenállásába ütközött, Jung-lu császári főparancsnok (1836–1903) pedig házi őrizetbe vette a császárt a saját palotájában elhíresztelve, hogy halálos beteg. A külföldi hatalmak nyomatékosított nemtetszése megmentette ugyan a császár életét, de Kuang Hszü ismét bábbá vált a édesanyja kezében.

Amikor 1908. november 15-én elhunyt az idős Csu Hszi, bejelentették, hogy Kuang Hszü is egy nappal ezelőtt távozott az élők sorából. Igazolt, hogy a császár valóban betegeskedett ekkoriban, egyik utolsó intézkedéseként pedig unokaöccsét jelölte meg örököseként (a későbbi Pu-ji császárt) – ennek ellenére a halálának időpontját körüllengő kérdéskör napjainkig sincs kellően tisztázva.

Forrás

• Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4  

Lásd még

• A Ming-dinasztia családfája

Előző uralkodó: Tung Cse

Kínai császár 1875 – 1908

Következő uralkodó: Hszüan Tung