„Paviai csata (1525)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(format)
(→‎A csata: link)
[[Fájl:Battle of Pavia 1525.PNG|jobbra|bélyegkép|260px|A paviai csata képe]]
[[Fájl:Páviai csata 1525.jpg|jobbra|bélyegkép|260px|I. Ferenc foglyul ejtése]]
A császári seregek [[február 3.|február 3-ára]] [[Pavia]] alá értek, számuk ekkorra megközelítette a {{formatnum:23000}} főt. [[Georg von Frundsberg|Frundsberg]] egységeihez csatlakoztak Pescara[[Fernando márkiFrancisco de Ávalos|Fernando de Ávalos]] pescarai őrgróf, [[Charles de Lannoy]] nápolyi alkirály és [[III. Károly burgundiai herceg|Bourbon Károly herceg]] egységei. A megerősített francia tábort meglátva azonban nem támadtak, hanem vártak arra, mit lép az ellenség. A francia hadvezetés azonban szintén várt, remélve, hogy a császári oldal pénze elfogy, és a sereg feloszlik. Ez kis híján meg is történt: a hónap közepén a zsoldosok ultimátumot intéztek tisztjeikhez: ha március 1-jéig nem támadnak, akkor elvonulnak.
 
A támadásra azonban már nem kellett sokat várni: V. Károly születésnapjának előestéjén, [[február 23.|február 23]]-án éjszaka a vadaskert kőkerítését lerombolták a császári egységek, itt tudtak bevonulni a csapatok.
A franciák hajnalban vették észre, hogy a császári zsoldosok nagy része már átvonult a vadaskertbe. Ekkor [[Fernando Francisco de Ávalos|Ávalos]] a vadászkastély felé akart nyomulni, de Alençon megállította őt egységeivel, ezután Ávalos elvonult, Alençon pedig átkelt a [[Ticino (folyó)|Ticino]] hídján: a csata alatt a hidat őrizte.
 
Pescara márkija a császári jobbszárnyról vonult tehát el, Frundsberg [[landsknecht]]jei mögé, mellettük a balszárnyon a Bourbon hercege által vezetett spanyolok, és a [[Charles de Lannoy|de Lannoy]] által irányított itáliaiak voltak. Tüzérség csak francia oldalon vett részt a harcban, mivel a császáriak nem tudták a résen átvontatni a lövegeiket, így lehetősége volt arra a francia seregnek, hogy szétágyúzza a még nem teljesen felállt ellenséges sereget vagy megtámadják a zsoldosok táborát. I. Ferenc az első lehetőség mellett döntött, azonban nem várt elég sokáig, hogy a másik oldalon pánik alakuljon ki, hanem lovasrohamot intézett a Frundsberg által vezetett német zsoldosok ellen.
 
A roham katasztrofálisan végződött: bár a kisszámú császári lovasságot félresöpörték, a spanyol puskások távolról lőtték ki egymás után a lovasokat, akik jelentősen megcsappant számban érték el a landsknechteket. A lovasok soraiban harcoló [[Jacques de La Palice|La Palice]] marsall is elesett. A spanyol puskásokat a ''Fekete Sereg'' néven ismert német gyalogos egység támadta meg, amely a francia oldalra „átszerződött” német zsoldos landsknechtekből állt. A spanyolok nem tudtak eredményesen védekezni a főleg pikával felfegyverkezett német katonák ellen, így visszavonultak: ugyanígy tettek a másik oldalon a puskatűzben szintén megtizedelt svájciak is.

Navigációs menü