„Ráday Gedeon (főispán)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
dupla link helyett refhely+kieg.+ref |
|||
16. sor: | 16. sor: | ||
Az alkotmány helyreállítása után a jászkunok főkapitányává nevezték ki, de ekkor már egykori szép vagyonát, péceli ősi kastélyát idegen kézen kellett látnia és végsőségig jutott anyagi zavarai miatt hivatalait meg nem tarthatta és a közügyektől teljesen visszavonulva, gyászban és szegénységben végezte be egykor oly fényes és hasznos életét. Családi könyvtárát igen jutányos árért a pesti református főiskolának engedte át, melynek mindenkor pártfogója és egyházának már 1836 óta hű gondnoka volt. |
Az alkotmány helyreállítása után a jászkunok főkapitányává nevezték ki, de ekkor már egykori szép vagyonát, péceli ősi kastélyát idegen kézen kellett látnia és végsőségig jutott anyagi zavarai miatt hivatalait meg nem tarthatta és a közügyektől teljesen visszavonulva, gyászban és szegénységben végezte be egykor oly fényes és hasznos életét. Családi könyvtárát igen jutányos árért a pesti református főiskolának engedte át, melynek mindenkor pártfogója és egyházának már 1836 óta hű gondnoka volt. |
||
==Származása== |
|||
{{ősök top|width=100%}} |
|||
{{ősök-kompakt5 |
|||
|style=font-size: 90%; line-height: 110%; |
|||
|border=1 |
|||
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0; |
|||
|boxstyle_1=background-color: #fcc; |
|||
|boxstyle_2=background-color: #fb9; |
|||
|boxstyle_3=background-color: #ffc; |
|||
|boxstyle_4=background-color: #bfc; |
|||
|boxstyle_5=background-color: #9fe; |
|||
|1= gr. '''Ráday Gedeon''' (1806–1873)<ref name=genra2>{{cite web |url=http://genealogy.euweb.cz/hung/raday2.html |title=Ráday de Ráda 2 |author=Miroslav Marek |accessdate=20120927 |date=20060630 |publisher=Genealogy.eu |language=angol}}</ref> |
|||
|2= gr. [[Ráday Pál (bíró)|Ráday Pál]] (1768–1827) |
|||
|3= br. Prónay Ágnes (1773–1844) |
|||
|4= gr. [[Ráday Gedeon (koronaőr)|Ráday Gedeon]] (1745–1801) |
|||
|5= Fáy Zsuzsanna (?–1816) |
|||
|6= br. Prónay László (1735–1808) |
|||
|7= Radvánszky Rozália (1742–?) |
|||
|8= gr. [[Ráday Gedeon (író)|Ráday Gedeon]] (1713–1792) |
|||
|9= Szentpétery Katalin |
|||
|10= Fáy György (1726–1770) |
|||
|11= Bárczay Erzsébet (?–1779) |
|||
|12= Prónay Gábor |
|||
|13= Róth Éva |
|||
|14= Radvászky László (1701–1758)<!-- |
|||
|15= --> |
|||
|16= Ráday Pál (1677–1733)<ref name=genra>{{cite web |url=http://genealogy.euweb.cz/hung/raday1.html |title=Ráday de Ráda 1 |author=Miroslav Marek |accessdate=20120927 |date=20060630 |publisher=Genealogy.eu |language=angol}}</ref> |
|||
|17= Kajaly Klára (?–1741)<!-- |
|||
|18= |
|||
|19= --> |
|||
|20= Fáy Ferenc (1654–1727) |
|||
|21= Dely Sára |
|||
|22= Bárczay János |
|||
|23= Kemény Erzsébet |
|||
|24= Prónay Mihály |
|||
|25= Záborszky Zsuzsanna<!-- |
|||
|26= |
|||
|27= --> |
|||
|28= Radvánszky János (1666–1738) |
|||
|29= Szent-Iványi Anna Mária (1679–1737)<!-- |
|||
|30= |
|||
|31= --> |
|||
}}</center> |
|||
{{ősök bottom}} |
|||
==Családja== |
==Családja== |
A lap 2015. július 10., 13:30-kori változata
Ráday Gedeon (Pest, 1806. június 23. – Pest, 1873. július 12.) rádai gróf, Nógrád vármegye főispánja, a Nemzeti Színház főintendánsa.
Élete
Ráday Pál királyi táblai ülnök és báró Prónay Ágnes fia. Gondos házi nevelés után Pozsonyban tanult, a jogot pedig Pesten 1823-ban végezte. Az 1825. évi országgyűlés főrendiházában jelen nem lévő atyját képviselte; azután Pest vármegyében szolgált, ahol megyei gyakorlatot szerzett.
Később a megye közgyűlésein szónoklatával kiváló szereplő volt és a hatalmas ellenzéki pártnak egyik legbátrabb és legtekintélyesebb bajnoka lett, aki az alkotmányos szabadságot és nemzeti jogokat a bécsi önkényes rendszabályok ellenében minden alkalommal erélyesen és következetesen védelmezte. E szónokokat és köztük Rádayt is, részint hűtlenségi, részint becstelenségi perbe fogták. A kormány azonban el nem érhette kitűzött célját, sőt csak még inkább élesztette az ellenszegülést. Pest vármegye Rádayt az 1839. évi országgyűlésre május 31-én, a gróf perbefogatása és üldöztetése dacára, sőt mondhatni, éppen ezért, követévé választotta. Ebből újabb nagy baj lett: a kormány most meg már a követválasztási szabadságon és képviseleti függetlenségen ejtett sérelmet az által, hogy Rádayt, mint perben álló egyént, az országgyűlésen való megjelenéstől eltiltotta. Ebből támadt az országgyűlésen a híres Ráday-ügy, ami hosszú ideig hátráltatta a diéta munkáját.[1] Végül, hogy az országgyűlés eredménytelenné ne legyen, úgy segítettek a bajon, hogy Rádayt önkéntes lemondásra bírták és a sérelem tárgyát megszüntették, erős óvástétel mellett a szabad követválasztás érdekében. Eközben előbb 1838–1840 között az akkor még Pesti Magyar Színház választmányának alelnöke,[2] melyet rövid ideig igazgatott is,[3] majd másodjára 1840-től 1841 húsvétjáig, immár mint a Nemzeti Színház országos felügyelet alá kerülésének biztosításáig regnáló „kormányzó választmány” tagja (báró Orczy György, Simontsits János és Patisz Károly mellett).[4]
A következő, 1844. évi országgyűlésre ismét megválasztották és ekkor már akadálytalanul megjelenhetett méltó helyén. Ott azután 1945 novemberétől[5] újra megbízták a Nemzeti Színház "országos főigazgató"i posztjával, mely ezúttal első ízben, 1845-1847-ben a legnagyobb ügyszeretettel és buzgalommal viselt kormánya alatt élte egyik legszebb virágzási korát. Rendbe hozta a színház rendetlen és bonyolult viszonyait, jeles művészeket szerződtetett, felölelte a nemzeti drámát és drámairodalmat sat. Az írókkal, többek közt Vörösmartyval, Bajzával, Fáy Andrással, aki rokona és atyai barátja volt, és a művészek javával szíves baráti érintkezésben élt.
1847-ben mindent megtett Kossuth követté választatása ügyében és oldalán küzdött a vármegyei asztalnál, mint hű barát és elvrokon. Ő maga 1848-ban a főrendi tábla szabadelvű tagja és helyettes főlovászmester volt és az alkotmányos miniszterium Nógrád vármegye főispánjává nevezte ki. A szabadságharc után neki is vissza kellett vonulni a közpályától. A Nemzeti Színház „országos főigazgató”ságáról 1849. június végén aligazgatójával, Erdélyi Jánossal együtt lemondott.[5] December 10-én a pesit hadi törvényszék két évi várfogságra ítélte, de Haynau visszaadta szabadságát.
1854-ben megint őt hívták vissza a Nemzeti Színház összezavart ügyeinek rendbehozására, bár politikai egyéniségét Bécsben nem kedvelték. Ő elfogadta a megbízatást és híven teljesítette feladatát, mindent megtett, amit azokban az időkben tehetett az intézet újból való felvirágoztatására, pénzt gyűjtött az intézet kijavítására; visszahívta a szétszórt, elzüllött régi jó művészeket és újjáteremtette a beteg intézetet. 1860-ig mint „műigazgató” állt a színház élén, majd 1866–1869 között a Nemzeti Színházi Bizottmány alelnöke, végül, 1869-ben, ideiglenes intendánsa volt.[2] Magáról azonban rosszul gondoskodott – bár voltak kritikusai[6] színházvezetésének is. A közügyek miatt gazdaságát elhanyagolta; neje Teleki Borbála grófnő korai halála után megszűnt háztartásában a rend és takarékosság és Ráday vagyonilag mindinkább süllyedt.
Az alkotmány helyreállítása után a jászkunok főkapitányává nevezték ki, de ekkor már egykori szép vagyonát, péceli ősi kastélyát idegen kézen kellett látnia és végsőségig jutott anyagi zavarai miatt hivatalait meg nem tarthatta és a közügyektől teljesen visszavonulva, gyászban és szegénységben végezte be egykor oly fényes és hasznos életét. Családi könyvtárát igen jutányos árért a pesti református főiskolának engedte át, melynek mindenkor pártfogója és egyházának már 1836 óta hű gondnoka volt.
Származása
|
Családja
1829-ben nősült meg, Teleki Borbála grófnőt (1811–1841)[9] vette el, aki öt gyermeket szült neki[10] Miroslav Marek családfája alapján (Péchy Gáspár kutatásai szerint nyolcat[11]):
- Pál (1830–1879); 1. felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); 2. felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882)
- Borbála[m 1] (1835–1898)[forrás?]; férje: Szapáry István gróf (1829–1902)[forrás?]
- László (1837–1912); felesége: Szentkereszty Mária bárónő (1848–1905)[13]
- József (?)[forrás?]
- Gedeon (1841–1883); felesége: Philippine von Pergen grófnő (1841–1905)
Ötödik gyermekük születése után 25 nappal azonban Ráday grófné özvegyen hagyta férjét.[forrás?]
Munkái
Költeményei jelentek meg a Szép-Literatúrai Ajándékban[14] (1821. Serkentés az ifjakhoz, a haza és tudományok szeretetére új esztendőkor, Pozsonyban), az Auróra (1823) és a Hébe[15] (1825–26) zsebkönyvekben.
Beszéde az 1861. június 3-ai országgyűlésen (Pest) az az évi Magyarország című lap 131. számú mellékletében (B. Vay Béla és gr. Csáky Tivadar beszédeivel együtt) található. Többi országgyűlési beszédei a Naplókban és egykorú lapokban vannak.
Van egy fordított színműve is A szerencse gyermeke címmel Birch-Pfeiffer Sarolta
Kind des Glücks műve után (mely bemutatója 1860. november 28-án a pesti Nemzeti Színházban volt).Megjegyzések
Jegyzetek
- ↑ A Ráday-ügy, pest.archivportal.hu
- ↑ a b Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- ↑ Kerényi Ferenc: Drámairodalmunk kérdései a Pesti Magyar Színházban, Forrás folyóirat - 2005. június
- ↑ Magyar színháztörténet I. kötet IV. fejezet A nemzeti színház a polgári forradalom előestéjén (1840–1848), mek.oszk.hu - 1990–2001.
- ↑ a b Magyar Színháztörténet I. kötet IV. A magyar romantika színháza (1837–1849), Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - 1990–2001
- ↑ Gyulay Lajos naplói (gyulaynaplok.hu): Gr. Gyulay Lajos maga keze és könyve — Döbrentei Gábor és Gyulay Lajos naplófeljegyzései (158. oldal) - 1846. június 14. (hozzáférés: 2015. június 4.)
- ↑ Miroslav Marek: Ráday de Ráda 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. június 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
- ↑ Miroslav Marek: Ráday de Ráda 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. június 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
- ↑ Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája Teleki Borbála, opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)
- ↑ Miroslav Marek
- ↑ Péchy Gáspár: Rádai pechy-de-pechujfalu.hu - (hozzáférés: 2015. június 3.)
- ↑ Vay Sándor: Régi nemes urak, úrasszonyok (Ráday Biri), mek.oszk.hu - 1908.
- ↑ Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája Ráday László, opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)
- ↑ A Szép-Literatúrai Ajándék, Hungaricana - (hozzáférés: 2015. május 28.)
- ↑ Magyar Könyvészet: 1712–1860/II · / · Hébe. Zsebkönyv, Arcanum - (hozzáférés: 2015. május 28.)
Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Magyar Színművészeti Lexikon III. kötet 5–6. oldalak - 1929-1931-ben Schöpflin Aladár szerkesztésében
- Bokor József (szerk.). Ráday (3. R. Gedeon (IV.) gróf), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. május 28.
- ↑ Miroslav Marek: A Ráday családfa, genealogy.euweb.cz, hungarian family index - 2006. június 30. (hozzáférés 2015. június 6.)
További információk
- Rákosmenti Múzeumi Esték IX. évfolyam 1. szám 7. oldal (Barna Andor: A Jókai „titok” Rákoscsabán 5-8. o.) - 2014. április