„Ráday Gedeon (főispán)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
dupla link helyett refhely+kieg.+ref
16. sor: 16. sor:


Az alkotmány helyreállítása után a jászkunok főkapitányává nevezték ki, de ekkor már egykori szép vagyonát, péceli ősi kastélyát idegen kézen kellett látnia és végsőségig jutott anyagi zavarai miatt hivatalait meg nem tarthatta és a közügyektől teljesen visszavonulva, gyászban és szegénységben végezte be egykor oly fényes és hasznos életét. Családi könyvtárát igen jutányos árért a pesti református főiskolának engedte át, melynek mindenkor pártfogója és egyházának már 1836 óta hű gondnoka volt.
Az alkotmány helyreállítása után a jászkunok főkapitányává nevezték ki, de ekkor már egykori szép vagyonát, péceli ősi kastélyát idegen kézen kellett látnia és végsőségig jutott anyagi zavarai miatt hivatalait meg nem tarthatta és a közügyektől teljesen visszavonulva, gyászban és szegénységben végezte be egykor oly fényes és hasznos életét. Családi könyvtárát igen jutányos árért a pesti református főiskolának engedte át, melynek mindenkor pártfogója és egyházának már 1836 óta hű gondnoka volt.

==Származása==

{{ősök top|width=100%}}
{{ősök-kompakt5
|style=font-size: 90%; line-height: 110%;
|border=1
|boxstyle=padding-top: 0; padding-bottom: 0;
|boxstyle_1=background-color: #fcc;
|boxstyle_2=background-color: #fb9;
|boxstyle_3=background-color: #ffc;
|boxstyle_4=background-color: #bfc;
|boxstyle_5=background-color: #9fe;
|1= gr. '''Ráday Gedeon''' (1806–1873)<ref name=genra2>{{cite web |url=http://genealogy.euweb.cz/hung/raday2.html |title=Ráday de Ráda 2 |author=Miroslav Marek |accessdate=20120927 |date=20060630 |publisher=Genealogy.eu |language=angol}}</ref>
|2= gr. [[Ráday Pál (bíró)|Ráday Pál]] (1768–1827)
|3= br. Prónay Ágnes (1773–1844)
|4= gr. [[Ráday Gedeon (koronaőr)|Ráday Gedeon]] (1745–1801)
|5= Fáy Zsuzsanna (?–1816)
|6= br. Prónay László (1735–1808)
|7= Radvánszky Rozália (1742–?)
|8= gr. [[Ráday Gedeon (író)|Ráday Gedeon]] (1713–1792)
|9= Szentpétery Katalin
|10= Fáy György (1726–1770)
|11= Bárczay Erzsébet (?–1779)
|12= Prónay Gábor
|13= Róth Éva
|14= Radvászky László (1701–1758)<!--
|15= -->
|16= Ráday Pál (1677–1733)<ref name=genra>{{cite web |url=http://genealogy.euweb.cz/hung/raday1.html |title=Ráday de Ráda 1 |author=Miroslav Marek |accessdate=20120927 |date=20060630 |publisher=Genealogy.eu |language=angol}}</ref>
|17= Kajaly Klára (?–1741)<!--
|18=
|19= -->
|20= Fáy Ferenc (1654–1727)
|21= Dely Sára
|22= Bárczay János
|23= Kemény Erzsébet
|24= Prónay Mihály
|25= Záborszky Zsuzsanna<!--
|26=
|27= -->
|28= Radvánszky János (1666–1738)
|29= Szent-Iványi Anna Mária (1679–1737)<!--
|30=
|31= -->
}}</center>
{{ősök bottom}}


==Családja==
==Családja==

A lap 2015. július 10., 13:30-kori változata

Ráday Gedeon

Ráday Gedeon (Pest, 1806. június 23. – Pest, 1873. július 12.) rádai gróf, Nógrád vármegye főispánja, a Nemzeti Színház főintendánsa.

Élete

Ráday Pál királyi táblai ülnök és báró Prónay Ágnes fia. Gondos házi nevelés után Pozsonyban tanult, a jogot pedig Pesten 1823-ban végezte. Az 1825. évi országgyűlés főrendiházában jelen nem lévő atyját képviselte; azután Pest vármegyében szolgált, ahol megyei gyakorlatot szerzett.

Később a megye közgyűlésein szónoklatával kiváló szereplő volt és a hatalmas ellenzéki pártnak egyik legbátrabb és legtekintélyesebb bajnoka lett, aki az alkotmányos szabadságot és nemzeti jogokat a bécsi önkényes rendszabályok ellenében minden alkalommal erélyesen és következetesen védelmezte. E szónokokat és köztük Rádayt is, részint hűtlenségi, részint becstelenségi perbe fogták. A kormány azonban el nem érhette kitűzött célját, sőt csak még inkább élesztette az ellenszegülést. Pest vármegye Rádayt az 1839. évi országgyűlésre május 31-én, a gróf perbefogatása és üldöztetése dacára, sőt mondhatni, éppen ezért, követévé választotta. Ebből újabb nagy baj lett: a kormány most meg már a követválasztási szabadságon és képviseleti függetlenségen ejtett sérelmet az által, hogy Rádayt, mint perben álló egyént, az országgyűlésen való megjelenéstől eltiltotta. Ebből támadt az országgyűlésen a híres Ráday-ügy, ami hosszú ideig hátráltatta a diéta munkáját.[1] Végül, hogy az országgyűlés eredménytelenné ne legyen, úgy segítettek a bajon, hogy Rádayt önkéntes lemondásra bírták és a sérelem tárgyát megszüntették, erős óvástétel mellett a szabad követválasztás érdekében. Eközben előbb 1838–1840 között az akkor még Pesti Magyar Színház választmányának alelnöke,[2] melyet rövid ideig igazgatott is,[3] majd másodjára 1840-től 1841 húsvétjáig, immár mint a Nemzeti Színház országos felügyelet alá kerülésének biztosításáig regnáló „kormányzó választmány” tagja (báró Orczy György, Simontsits János és Patisz Károly mellett).[4]

A következő, 1844. évi országgyűlésre ismét megválasztották és ekkor már akadálytalanul megjelenhetett méltó helyén. Ott azután 1945 novemberétől[5] újra megbízták a Nemzeti Színház "országos főigazgató"i posztjával, mely ezúttal első ízben, 1845-1847-ben a legnagyobb ügyszeretettel és buzgalommal viselt kormánya alatt élte egyik legszebb virágzási korát. Rendbe hozta a színház rendetlen és bonyolult viszonyait, jeles művészeket szerződtetett, felölelte a nemzeti drámát és drámairodalmat sat. Az írókkal, többek közt Vörösmartyval, Bajzával, Fáy Andrással, aki rokona és atyai barátja volt, és a művészek javával szíves baráti érintkezésben élt.

1847-ben mindent megtett Kossuth követté választatása ügyében és oldalán küzdött a vármegyei asztalnál, mint hű barát és elvrokon. Ő maga 1848-ban a főrendi tábla szabadelvű tagja és helyettes főlovászmester volt és az alkotmányos miniszterium Nógrád vármegye főispánjává nevezte ki. A szabadságharc után neki is vissza kellett vonulni a közpályától. A Nemzeti Színház „országos főigazgató”ságáról 1849. június végén aligazgatójával, Erdélyi Jánossal együtt lemondott.[5] December 10-én a pesit hadi törvényszék két évi várfogságra ítélte, de Haynau visszaadta szabadságát.

1854-ben megint őt hívták vissza a Nemzeti Színház összezavart ügyeinek rendbehozására, bár politikai egyéniségét Bécsben nem kedvelték. Ő elfogadta a megbízatást és híven teljesítette feladatát, mindent megtett, amit azokban az időkben tehetett az intézet újból való felvirágoztatására, pénzt gyűjtött az intézet kijavítására; visszahívta a szétszórt, elzüllött régi jó művészeket és újjáteremtette a beteg intézetet. 1860-ig mint „műigazgató” állt a színház élén, majd 1866–1869 között a Nemzeti Színházi Bizottmány alelnöke, végül, 1869-ben, ideiglenes intendánsa volt.[2] Magáról azonban rosszul gondoskodott – bár voltak kritikusai[6] színházvezetésének is. A közügyek miatt gazdaságát elhanyagolta; neje Teleki Borbála grófnő korai halála után megszűnt háztartásában a rend és takarékosság és Ráday vagyonilag mindinkább süllyedt.

Az alkotmány helyreállítása után a jászkunok főkapitányává nevezték ki, de ekkor már egykori szép vagyonát, péceli ősi kastélyát idegen kézen kellett látnia és végsőségig jutott anyagi zavarai miatt hivatalait meg nem tarthatta és a közügyektől teljesen visszavonulva, gyászban és szegénységben végezte be egykor oly fényes és hasznos életét. Családi könyvtárát igen jutányos árért a pesti református főiskolának engedte át, melynek mindenkor pártfogója és egyházának már 1836 óta hű gondnoka volt.

Származása

Családja

1829-ben nősült meg, Teleki Borbála grófnőt (1811–1841)[9] vette el, aki öt gyermeket szült neki[10] Miroslav Marek családfája alapján (Péchy Gáspár kutatásai szerint nyolcat[11]):

  • Pál (1830–1879); 1. felesége: Klara von Wartensleben grófnő (1831–1853); 2. felesége: Nagy Zsuzsanna (1830–1882)
  • Borbála[m 1] (1835–1898)[forrás?]; férje: Szapáry István gróf (1829–1902)[forrás?]
  • László (1837–1912); felesége: Szentkereszty Mária bárónő (1848–1905)[13]
  • József (?)[forrás?]
  • Gedeon (1841–1883); felesége: Philippine von Pergen grófnő (1841–1905)

Ötödik gyermekük születése után 25 nappal azonban Ráday grófné özvegyen hagyta férjét.[forrás?]

Munkái

Költeményei jelentek meg a Szép-Literatúrai Ajándékban[14] (1821. Serkentés az ifjakhoz, a haza és tudományok szeretetére új esztendőkor, Pozsonyban), az Auróra (1823) és a Hébe[15] (1825–26) zsebkönyvekben.

Beszéde az 1861. június 3-ai országgyűlésen (Pest) az az évi Magyarország című lap 131. számú mellékletében (B. Vay Béla és gr. Csáky Tivadar beszédeivel együtt) található. Többi országgyűlési beszédei a Naplókban és egykorú lapokban vannak.

Van egy fordított színműve is A szerencse gyermeke címmel Birch-Pfeiffer Sarolta(wd) Kind des Glücks műve után (mely bemutatója 1860. november 28-án a pesti Nemzeti Színházban volt).

Megjegyzések

  1. Ráday Biri[12]

Jegyzetek

  1. A Ráday-ügy, pest.archivportal.hu
  2. a b Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  3. Kerényi Ferenc: Drámairodalmunk kérdései a Pesti Magyar Színházban, Forrás folyóirat - 2005. június
  4. Magyar színháztörténet I. kötet IV. fejezet A nemzeti színház a polgári forradalom előestéjén (1840–1848), mek.oszk.hu - 1990–2001.
  5. a b Magyar Színháztörténet I. kötet IV. A magyar romantika színháza (1837–1849), Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - 1990–2001
  6. Gyulay Lajos naplói (gyulaynaplok.hu): Gr. Gyulay Lajos maga keze és könyve — Döbrentei Gábor és Gyulay Lajos naplófeljegyzései (158. oldal) - 1846. június 14. (hozzáférés: 2015. június 4.)
  7. Miroslav Marek: Ráday de Ráda 1 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. június 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  8. Miroslav Marek: Ráday de Ráda 2 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2006. június 30. (Hozzáférés: 2012. szeptember 27.)
  9. Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája Teleki Borbála, opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)
  10. Miroslav Marek
  11. Péchy Gáspár: Rádai pechy-de-pechujfalu.hu - (hozzáférés: 2015. június 3.)
  12. Vay Sándor: Régi nemes urak, úrasszonyok (Ráday Biri), mek.oszk.hu - 1908.
  13. Életrajzi index/Partecédula: Magyar főnemesség genealógiája Ráday László, opac.pim.hu (hozzáférés: 2015. június 4.)
  14. A Szép-Literatúrai Ajándék, Hungaricana - (hozzáférés: 2015. május 28.)
  15. Magyar Könyvészet: 1712–1860/II · / · Hébe. Zsebkönyv, Arcanum - (hozzáférés: 2015. május 28.)

Forrás

További információk

  • Rákosmenti Múzeumi Esték IX. évfolyam 1. szám 7. oldal (Barna Andor: A Jókai „titok” Rákoscsabán 5-8. o.) - 2014. április